A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.
Nyáron a szokásosnál egy héttel később érne véget a tanév.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a tanár-diák arány is mutatja, hogy meg kell becsülni a magyar oktatást.
A ponthatárok kihirdetése után sokaknak kell döntést hozniuk az egyetemi tanulmányaik finanszírozásáról: ehhez kézenfekvő lehetőséget biztosítanak a különféle diákhitelek. A Bankmonitor szakértői megmutatják, mit kell tudnod egyetemistaként az új Diákhitel Számláról, hogyan nyithatod meg, és milyen kedvezményeket érhetsz el az egyes bankoknál.
126 ezer diák sorsa dől el szerda este 8-kor, a ponthatárok kihirdetésekor. Ennyien jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem vagy főiskola képzésére, 27 ezerrel többen, mint a tavalyi évben. Az Eduline azt írja, a legnagyobb verseny idén is a gazdasági képzéseken lesz, de nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma is.
Fiatalok tömegei kerülnek ki úgy az iskolából, hogy valószínűleg felnőttként sem lesznek képesek betanított munkán kívül bármi másra alkalmassá válni – mutatta ki a friss kompetenciamérés.
A nyári szakmai gyakorlat és „sajátos oktatásszervezési igények” miatt más lehet a tanév rendje ősztől a szakképzésben, mint a többi iskolában.
A tiltakozók nem maradnak csendben, augusztustól országjárásra indulnak és ősztől újabb tüntetéseket szerveznek.
Mi lesz az emberi tudás szerepe és értéke a mesterséges intelligencia elterjedésével? Hogyan lehet az oktatás során etikusan hasznosítani az MI biztosította lehetőségeket? Somlai-Fischer Ádám médiaművész, a Prezi alapítója és innovációs vezetője vállalkozott a gondolatkísérlet lefuttatására.
A tankerületek folyamatosan bírálják el a beérkezett pályázatokat.
Navracsics Tibor és Hankó Balázs felsőoktatási államtitkár nem értett egyet abban Tusványoson, hogy megvannak-e a szükséges kompetenciák a modellváltó egyetemeknél.
Ötből két kérdés volt eddig versenyben, végül ezekhez sem kezdhetik meg az aláírásgyűjtést.
Vannak, akik még kivárnak, de azt nem lehet tudni, hogy a tanév közben távozók pótlását hogyan oldják majd meg az iskolákban.
A legrosszabbnak a közegészségügy és a közoktatás helyzetét látjuk Magyarországon, itt lenne leginkább szükség sürgős szakpolitikai reformra. A közigazgatás egészét érintően a legtöbben negatív jelzőket – nehézkes, lassú – emlegettek a Republikon Intézet elégedettség-mérésében. Nálunk az EU-átlagnál rosszabb a helyzet, de a bolgárok és a franciák még elégedetlenebbek.
Alkotóművészek is indulhatnak az új pályázaton, de zenetudósok továbbra sem.
Balatoni József a státusztörvény hatálybalépésével egyidejűleg mondott fel, a továbbiakban vállalati tréningeket tervez tartani.
Rajtuk kívül tiltakoznak más zeneszerzők és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetőségének tagjai is.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
