Az intézményvezető a belügytől kér állásfoglalást, mihez kezdjenek a táblákkal, a tárca azonban egyelőre arra hivatkozik, hogy nem szólnak bele az iskolák belső dekorációjába.
Nem is az a kérdés, hogyan lehetne emelni a pedagógusok fizetéseit, hanem az, hogy miért tanít még egyáltalán bárki ebben az országban – nagyjából ezzel lehet összefoglalni, mire jutunk, ha végignézünk a pedagógusbérek adatain. Azt valószínűleg sokan betippelnék, hogy más szakmák és más országok mutatóival összehasonlítva is rémes a magyarországi helyzet, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz valójában.
Csak a tantestület egységes kiállása tudta megakadályozni, hogy az új igazgató ukrán tannyelvű osztályt indítson a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában.
Az elbocsátásokról a munkatársak csak Murai András búcsúüzenetéből értesültek, mivel az egyetem akkor még nem adott ki tájékoztatást a történtekről.
Csak felszerelés után szembesült a miniszterelnöki hitvallással felújított iskolája falán a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója, de csak akkor takarja le, ha megérkezik a belügyminisztériumi állásfoglalás. A csepeli alpolgármester Gyurcsányt idézve bizonygatta, hogy a táblával minden a legnagyobb rendben.
Az Országos Közös Akarat néven összefogó több tucat szervezet tart felkészítő demonstráció péntek délután a Parlament előtt. Ezzel készülnek diákok, pedagógusok, szülők és civil szervezetek, érdekvédők a következő nagy tüntetéshullámra.
A pedagógusok munkaviszonyát meghatározó törvény a kormány szerint több bért, több szabadságot jelent. Valójában leginkább a tanárhiányt elfedő jogszabályról van szó.
Hány tanár adhatta be végül a lemondását, és mekkora szaktanárhiánnyal indul az év? Maradt-e bármilyen eszköze a pedagógusoknak a Belügyminisztériummal szemben, van-e még értelme tüntetni, tiltakozni? Milyen hatással van az oktatás elhanyagolása és a tanárok meg nem becsülése az oktatás minőségére, és mit tehet, aki jobbat akar a gyerekének? Tanévnyitó adásunkban 30 percben válaszoltunk a legégetőbb közoktatási kérdésekre.
A tanári kar azt állítja, az olyan utasítást, amely nem egyezik az erkölcseikkel és a szakmai hitvallásukkal, nem fogják végrehajtani, érkezzen bárhonnan.
A Facebook-oldalán egy fotóval tudatta, hogy nem fog többé tanítani.
A rektor szerint sem a szülők, sem a diákok, sem a tanárok jogai nem csorbulnak.
Ki gondolná, hogy egy néhány ezer forintos eszköz magabiztosan leplezi le a hamisított eszközöket, például a hamis MacBook kijelzőt vagy AirPods-töltőt. A láthatatlan mágneses mezők felfedésére is jó.
Három éve ilyenkor kezdődött az SZFE hallgatóinak egyetemfoglalása, most azonban egyszerre több szervezet is kiállt a szabad oktatásért.
A kormány kommunikációs trükkökkel leplezi a pedagógushiányt, miközben az intézmények osztályok összevonásával és tanárok átvezénylésével enyhítenének a helyzeten. A státusztörvény végrehajtási rendelete legalább másfél nappal a tanévkezdés előtt végre megjelent, de sok pedagógus már ezt sem várta meg, inkább felmondott.
A vasalódeszkás videója utáni meghurcolása után végül minden fórumon neki adtak igazat, és nem hagyta abba a tanítást az ország akkor legismertebb testnevelőtanára, de a "politikai boszorkányüldözést" a kirúgott tankerület-vezető utódja is folytatta ellene. Vezsenyi László 32 évig volt pedagógus, most, 56 évesen, a státusztörvény bevezetése és a pedagógustársadalom közönye miatt végleg otthagyja szeretett hivatását.
Most aztán vakarhatja a fejét a belügyminiszter, ha el akarja dönteni, hogy kiknek adjon kevesebb pénzt a tanárok közül.
Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.
Spórolni akar a tankerület. Ha sikerül megoldani, talán a város másik végébe járhatnak majd a gyerekek.
A háborút a koronavírus-világjárvány előzte meg, így számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni.
A matek-informatika szakos Krisztina még kitart, várja, hogy miként alakul a fizetése új szerződésével, azaz köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Az mindenesetre szíven ütötte, hogy 22 éves lánya gyakornokként nettó 50 ezer forinttal többet visz haza. Az iskolájában már most is hiányoznak tanárok, és az is lehet, hogy az egyik kötelező órát meg sem tudják tartani. Mesélt arról is, hiába voltak a gyerekei okosak, és a tanáraikra sem lehet panasz, mégis rengeteg pénzt költöttek magánórákra, hogy a vágyott egyetemre járhassanak.
