A makói József Attila Gimnázium egyik tanára az október 23-ai ünnepségén szavalt, amelyben megemlékezett arról a két pedagógusról – így a "vasalódeszkás" testnevelőtanárról is –, akik idén otthagyták az iskolát.
Az állam Magyarországon fordít – négy másik országgal együtt – a legkevesebbet oktatásra, ez konkrétan a GDP 3,2 százalékát jelenti.
A magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van – állítja Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője. A javításhoz a hazai oktatás biztosan nem megfelelő.
Az oktatók szerint biztonsági emberek voltak, de nem az egyetem alkalmazásában álltak.
Megkezdődött az Egységes Diákfront alternatív népszavazása: ha már igazi népszavazást nem lehet tartani, így szeretnék megmutatni a diákok, hogy mennyire sokan állnak mögöttük.
Ezzel az MCC képzése gyakorlatilag a nyelvvizsgával és az emelet szintű érettségivel versenyzik.
Kulturális podcastunkban színház, film és színészet után három színioktatóval jártunk utána, milyen állapotban van a független szakma utánpótlása. Megkeresésünkre Vidnyánszky Attila nem válaszolt, az SZFE új rektora, Sepsi Enikő pedig "nem akarta felhánytorgatni a múltat".
A 7IGEN elnevezésű akció keretében október 30-ig mondhatják el véleményüket az emberek.
A polgármester szerint a IX. kerület vezetése olyan eszközöket adott volna egy iskolának, amikkel amúgy nem rendelkeznek, de ezt nem hagyta az iskola állami fenntartója.
Ha pedig úgy szól a kérdés, jó-e, hogy Pintér Sándorhoz tartozik a közoktatás, vagy jó-e, hogy az EU-s pénzekhez köti a kormány a pedagógus-béremelést, akkor sorrendben 31 és 38 százalékos az elégedetlenség a fideszesek körében. Mindez a Pulzus Kutató és a Szülői Hang közös, reprezentatív felméréséből derül ki. Összességében a válaszadók többsége elutasítja a státusztörvény lényegi elemeit, és háromnegyedük szerint nagyon nagy probléma a pedagógushiány.
Az Európai Polgár-díjnak minden tagállamból 1-1 győztese van, azok kapják, akik „hozzájárultak a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció, a közös megértés előmozdításához."
A spórolásról szóló kormányrendelet még mindig hatályban van.
Pedig a világhírű magyar tudós is arra figyelmeztet, hogy senki nem fog a nyomdokaiba lépni, ha Magyarországon nincs, aki tanítsa a jövő generációt.
A szülők szerint az Orbán-rendszerrel áthallásos motívumok voltak a szövegben, az igazgató szerint viszont azért kellett részeket kivágni, mert azok „nehezen érthetőek” lettek volna a gyerekek számára.
Az UNICEF is beállt a mögé a kezdeményezés mögé, ami egy iskolai bullyingról szóló színházi előadásból nőtt ki.
Ádám Zoltán azt követően kezdeményezett etikai eljárásokat, hogy kiderült: a téli vizsgaidőszakban az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis meg kellett volna buknia.
Tanárok, diákok és szülők között lappangó, szerteágazó konfliktusok. A tanári szobában a magyarokéhoz képest lényegesen jobb helyzetű pedagógusok, de ők sem tudnak mit kezdeni a megváltozott világban változatlan iskolarendszerrel.
Még mindig egyre többen gondolkodnak nyugati továbbtanulásban, bár a növekedés üteme lelassult. A Brexit utáni átrendeződés után újabb – a magyaroknak nem feltétlenül kedvező – változások várhatók e téren: több ország sokallja a beözönlő diáksereg mértékét.
A fizika szakos tanár elsősorban a vasalódeszkásként elhíresült Vezsenyi Lászlót ért támadások miatt állt fel.
A válaszadók 56 százaléka szerint az iskolákban az elmúlt években rosszabb lett a helyzet – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. Stagnálásról 37 százalék számolt be, míg javulást mindössze 4 százalék tapasztalt.
