Németh, aki a Fidesz alelnöke és a párt csepeli választókerületének elnöke, a botrány kirobbanása után maga is arról posztolt, hogy a pártpolitikának nincs helye az iskolában.
Az üres álláshelyek száma összesen 7620.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
Az Ipsos 29 országban mérte fel az oktatási rendszerről alkotott véleményeket, a magyaroknál a 29 ország között egyben sem elégedetlenebbek az oktatási rendszerrel.
A hallgatók is csak a sajtóból értesültek a tanárok elbocsátásáról.
Noha az egyik tanárszakszervezet elnöke szerint nyugdíjasok tartják életben az oktatást, egy igazgató szerint nehéz olyat találni, aki idős korban is lendületes. A tanárhiány egyre jobban érezhető, a megkérdezett igazgatók szerint le kell adniuk feladataikból. A gyerekek egyre kevesebbet kapnak, a szülők viszont – már akik megtehetik – egyre többet fizetnek magánórákért, mert a magántanárok árait felviszi, hogy az iskolák nem tudnak eleget tenni kötelességüknek.
El akarta vinni a gyerekét a bajai iskolából egy részeg szülő, pedig még órái voltak. A tanárnővel nemcsak kiabált, hanem meg is lökte.
A XVIII. kerülettől Gyömrőn és Kaposváron át Orosházáig több iskolában is nehézségekkel indult a tanév. Van, ahol tanárok hiányoznak, máshol az iskolaépület helyett konténer tantermekben kezdődött az oktatás.
Három másodikos osztály tanul most konténerekben Orosházán.
A gimnázium igazgatója korábban a Belügyminisztériumtól kért állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a táblákkal.
Tóth Endre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője ezzel kívánt üzenni Pintér Sándornak, aki elmondása szerint a valaha volt legrosszabb oktatásért felelős miniszter.
Bár ez a megoldás nem jogszerű, a Pedagógusok Szakszervezete úgy tudja, több helyen is elő szokott fordulni.
Az intézményvezető a belügytől kér állásfoglalást, mihez kezdjenek a táblákkal, a tárca azonban egyelőre arra hivatkozik, hogy nem szólnak bele az iskolák belső dekorációjába.
Nem is az a kérdés, hogyan lehetne emelni a pedagógusok fizetéseit, hanem az, hogy miért tanít még egyáltalán bárki ebben az országban – nagyjából ezzel lehet összefoglalni, mire jutunk, ha végignézünk a pedagógusbérek adatain. Azt valószínűleg sokan betippelnék, hogy más szakmák és más országok mutatóival összehasonlítva is rémes a magyarországi helyzet, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz valójában.
Csak a tantestület egységes kiállása tudta megakadályozni, hogy az új igazgató ukrán tannyelvű osztályt indítson a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában.
Az elbocsátásokról a munkatársak csak Murai András búcsúüzenetéből értesültek, mivel az egyetem akkor még nem adott ki tájékoztatást a történtekről.
Csak felszerelés után szembesült a miniszterelnöki hitvallással felújított iskolája falán a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója, de csak akkor takarja le, ha megérkezik a belügyminisztériumi állásfoglalás. A csepeli alpolgármester Gyurcsányt idézve bizonygatta, hogy a táblával minden a legnagyobb rendben.
Az Országos Közös Akarat néven összefogó több tucat szervezet tart felkészítő demonstráció péntek délután a Parlament előtt. Ezzel készülnek diákok, pedagógusok, szülők és civil szervezetek, érdekvédők a következő nagy tüntetéshullámra.
A pedagógusok munkaviszonyát meghatározó törvény a kormány szerint több bért, több szabadságot jelent. Valójában leginkább a tanárhiányt elfedő jogszabályról van szó.
Hány tanár adhatta be végül a lemondását, és mekkora szaktanárhiánnyal indul az év? Maradt-e bármilyen eszköze a pedagógusoknak a Belügyminisztériummal szemben, van-e még értelme tüntetni, tiltakozni? Milyen hatással van az oktatás elhanyagolása és a tanárok meg nem becsülése az oktatás minőségére, és mit tehet, aki jobbat akar a gyerekének? Tanévnyitó adásunkban 30 percben válaszoltunk a legégetőbb közoktatási kérdésekre.
