Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
Az elmúlt 13 évben sem sikerült felzárkózni a Nyugathoz, de még a régióhoz sem, ha Magyarország termelékenységét nézzük, derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentéséből.
A GKI az Eurostat iparra, feldolgozóiparra, infokommunikációra, valamint pénzügyre és biztosításra vonatkozó adatait összevetve megállapította, hogy
2009 és 2022 között az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték a V4 országok, valamint Németország és Románia esetében nálunk emelkedett a legkevésbé.
A kormány által túltámogatott feldolgozóiparban 30 százalékkal sikerült csak növelnünk a termelékenységünket, szemben a román +42 százalékkal, vagy a szlovák +94 százalékkal. A GKI szerint ez azért is siralmas teljesítmény, mert az egyébként igen termelékeny – azaz magasabb bázisról induló, így már csak lassabban és nehezebben növekvő – német feldolgozóipar is 35 százalékkal tudta növelni ezt a mutatót.
Az ipar lemaradása is szembetűnő. Ez nálunk 23 százalékos termelékenységnövekedést jelent, és bár itt a csehek mutatója csak 21 százalék, a többieké mind meghaladja a magyart (Németországé pl. 31 százalékos).
Összehasonlításul: a termelékenység a túladóztatott infokommunikácóban a hazai 28 százalékos növekedéssel szemben Romániában 101, de Németországban is 34 százalékos javulást ért el. Igaz, itt meg a szlovák mutató romlott, 2 százalékkal.
A pénzügyi szféra viszont nálunk is jól teljesített: a 46 százalékos hazai mutató meghaladja a német (+19 százalék), illetve szlovák (+17 százalék) értéket, de elmarad a lengyel (+92 százalék) és a cseh (+78 százalék) adattól.
A GKI szerint mindez rávilágít a hazai gazdaságpolitika hibájára: az agyontámogatott járműipari fejlesztések az egyszerű, bérmunka jellegű tevékenységeket hozzák hazánkba, amelyek konzerválják az alacsony bérszínvonalat (és azt is egyre inkább bevándorlók kapják).
Eközben a túladóztatott ágazatokban rontja a versenyképességet a túlzott elvonás, mivel a beruházási források csökkennek. Illetve a szolgáltatások drágábbá válnak a hazai szereplők számára, mint a versenytársainknál (bankolási költségek, telekommunikációs kiadások), ami az ő versenyképességüket is rontja.
A gazdaságkutató jelentése megállapítja: különösen szomorú a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy 2010 óta jelentős EU források segítették a magyar gazdaságot a felzárkózásban, hiszen 2010 és 2021 között éves átlagban a magyar GDP 3,6 százalékának megfelelő nettó forrás érkezett hazánkba.
A termelékenység növelésének eszközei jól ismertek, a GKI fel is sorolja őket: az oktatás (beleértve a továbbképzést is), az egészségügy, a kultúra, a szociális szféra mellett a termelő/szolgáltató infrastruktúra (pl. telekommunikáció) fejlesztése lenne a követendő irány.
Szerintük nem kétséges, hogy a humán infrastruktúra fejlesztése fajlagosan a legolcsóbb és leghamarabb jelentkeznek az eredményei is, ennek ellenére a gazdaságpolitika továbbra is az extenzív növekedésben látja a kiutat (akkumulátorgyártás erőltetése, amelyhez vendégmunkásokat hozna be). Habár ez rövid távon erőteljesen képes növelni a GDP-t, tovagyűrűző hatása kicsi, ami a korábbi gumiabroncs-gyártás felfuttatása után már kiderült. Ez viszont konzerválja a hazai jövedelmi szinteket, ezért az életszínvonal jelentős javulása sem várható hosszabb távon, áll a GKI friss jelentésében.
(Nyitóképünkön az épülő gödi akkumulátorgyár látható.)
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
A legnagyobb orosz aranybányászati cég is Konsztantyin Sztrukové volt.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány.
A miniszterelnök lánya szerint gyerekei magánéletét állítják célkeresztbe.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
Úgy tudni, az Aeroflot Minszkből Moszkvába tartó járatát lőtték meg.