Orbán Viktor azt reméli, hogy kibekkelheti a háborút, és utána ismét normálisan kereskedhet Moszkvával. Ám éppen a tranzitszállítások bizonytalan jövője mutatja, mennyire veszélyes ez a stratégia, írja a lap.
Európa képes túlélni az orosz olaj nélkül, és ez alól Magyarország, Szlovákia és Csehország sem kivétel, azzal együtt is, hogy ezek az országok megpróbáltak lobbizni, hogy kapjanak felmentést az orosz olajimportra vonatkozó EU-s korlátozás alól, írja Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy nevű közpolitikai intézet energia- és klímakérdésekre szakosodott programjának igazgatója.
A hatóságokat az időjárás is akadályozza a kár elhárításában.
Az ukrán elnöknek igen egyszerű lépéssel sikerült az, amivel az EU két éve hiába kísérletezik: rákényszerítheti Magyarországot, hogy máshonnan szerezzen be olajat, ne Oroszországtól. Így foglalja össze a hirtelen előállt különleges helyzet lényegét az az összeállítás, amelyet a szintén a Springer-konszernhez tartozó Politico készített, és amelyet a vezető német jobboldali lap, a Die Welt is átvett.
A magyar kőolajimport harmada a Lukoiltól származik, ám Kijev kitiltotta az orosz vállalatot a vezetékrendszeréből, ellehetetlenítve a tranzitszállítást. A helyzet nagyjából akkor élesedett, amikor Orbán Viktor Kijevben és Moszkvában békemissziózott, de nincs nyoma, hogy tárgyalt volna az ügyben. A magyar és a szlovák külügy csak hetekkel a szállítások leállítása után fordult az Európai Bizottsághoz.
A Le Mans-i 24 órás autóversenyen járva nemcsak üzemanyagcellás, hanem belsőégésű motoros hidrogénes versenyautókat is láttunk, és a törkölyalapú üzemanyagot égető hibrid hiperkocsikat is körbejártuk.
Az oroszok a hajón szállított olajuk harmadát a dán tengerszorosokon keresztül viszik ki a Balti-tengerre. Ha korlátoznák ezeket a szállítmányokat, nemcsak az olaj ára nőne, de a dán kormány szerint az orosz bevételek is bezuhannának.
A miniszterelnök fia állítólag ezzel indokolta a csádi misszió fontosságát, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek kitermelése és feldolgozása nem fog menni az oroszok segítsége nélkül.
Az amerikai energiaügyi minisztérium csökkentette az északi-tengeri Brent olaj átlagárára vonatkozó előrejelzését.
Ettől egyebek mellett az üzemanyagok további drágulása várható.
A piaci folyamatok, a kisebb kereskedői árrés és pár trükk révén a régiós átlagig csökkentek az üzemanyagárak. Ársapka nem lesz, de a kormány vigyázó szemeit kéthetente a kútoszlopokra veti.
A szankciók bevezetése óta Törökország egyre több olajat szállít az EU-ba, miközben egyre többet importál Oroszországból.
A Brent olaj ára majdnem 4,5 százalékkal emelkedett, de aztán visszacsökkent, amikor Irán közölte, hogy a légvédelme megsemmisítette a drónokat.
A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb nyílt háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?
A szárazföldi olajtermelés csökken, tengeri készletekből pótolná a kieső olajat Kína, most jelentős tartalékokat találtak.
A második negyedévre is meghosszabbította az OPEC+ a termelésvisszafogást, hogy feltornázza az olajárakat.
Felpörögtek az egyesülések az amerikai palaolajszektorban. Az USA csúcsot dönt a termeléssel, ám ez nem jelent alacsonyabb árakat.
Egy szankciós kiskaput kihasználva minden huszadik brit repülőjárat orosz eredetű kerozinnal repül.
A HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint a sok eső és hó egyelőre kedvező az energiapiacnak, az pedig biztosra vehető, hogy a 2024-es esztendő is a gázról szól majd. Elvileg újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások csatlakozhatnak a hálózathoz.
40-45-ről 4-5 százalékra zuhant a kontinens részesedése az oroszok olaj- és olajtermék-exportjából.
