A magyar országgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy ellenzi azt az uniós rendelettervezetet, amely előre hozná az orosz energiahordozókról (gáz és olaj) történő teljes leválás határidőit.
A határozattal az országgyűlés az Európai Ügyek Bizottságának (EUB) jelentését fogadta el, a döntésről, és a jelentésben foglalt kritikákról értesíteni kell az uniós jogszabály-módosítást kezdeményező Európai Bizottságot, illetve a végső döntést meghozó Európai Tanácsot (vagyis a tagállamok vezetését).
Az orosz olaj szerelmesei
A deklaráció időzítése meglehetősen pikáns, ugyanis éppen vita zajlik arról, hogy Magyarország (és Szlovákia) képes-e leválni az orosz olajról. Ehhez arra lenne szükség, hogy a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóit kizárólag a Horvátországon keresztül vezető Adria-vezetéken keresztül lássák el nyersanyaggal. A magyar kormány és a Mol szerint ez nem megoldható, a vezetéket üzemeltető horvát Janaf szerint igen.
Magyarország számára megmásíthatatlan „fizikai valóság” az Oroszországtól való energiafüggőség – sulykolta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a New York-i ENSZ nagygyűlés szüneteiben, s ezt a „valóságot” magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök telefonon az amerikai elnöknek. Annak a Donald Trumpnak, aki nem sokkal korábban azt mondta: felhívja jóbarátját, Orbán Viktort, aki alighanem eleget tesz majd a leválásra vonatkozó kérésének.
Hiába állítja a kormány, Magyarországnak mindeddig semmiféle kézzelfogható előnye nem származott az Orbán Viktor és Donald Trump közti különleges viszonyból. Azonban a barátság ezúttal kifizetődött: miután az amerikai elnök beszélt a magyar miniszterelnökkel, már úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak – ellenben a szintén NATO-tag Törökországgal – nincsenek opciói,
Magyarország ugyanis egy szárazfölddel körülvett ország, nincs egy szép óceánja, amin keresztül hajók érkezhetnek oda a világ minden tájáról.
Vagyis Washington igyekezett nyomást helyezni az Európai Unióra és Magyarországra a leválás kérdésében. Ám a jelek szerint – egyelőre – Orbán Viktornak sikerült meggyőznie az amerikai elnököt, hogy ez nem lehetséges.
Trump, Orbán
AFP/Fischer Zoltán
Gázszerződést kellene bontani
Az EU-s határidők módosítása egyébként Magyarországot rövid távon nem érintené. A gáz esetében 2028-tól vonatkozna hazánkra importtilalom, az olaj esetében pedig mindössze egy ún. diverzifikációs terv elkészítése volna kötelező 2028-ig. Vagyis elsősorban az oroszgáz-importról van szó.
Magyarországnak, illetve az állami MVM-nek 10+5 évre szóló szerződése van az orosz Gazprommal 2021 vége óta. A kontraktus szerint a Gazprom évi 4,5 milliárd köbméter gázt szállít Magyarországra, a feltételek 10 év után módosíthatók. (Hogy pontosan mennyiben és milyen feltételek mellett, az nem ismert.)
Jó érvek, rossz célok
A magyar országgyűlés által elfogadott jelentés a szubszidiaritás elvére hivatkozik, amelynek érelmében a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni – ami önmagában visszás, ismerve a Fidesz központosítási intézkedéseit az elmúlt másfél évtizedből.
- Az Európai Bizottság az uniós alapszerződés (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, EUMSz) alatt kereskedelempolitikai – tehát teljes konszenzust nem igénylő – beavatkozásként kívánja bevezetni az orosz energiahordozók importjának korábbi betiltását. A fideszes álláspont szerint ez szabálysértő, a korábbi szankciók esetén nem ez volt a jogalap, ráadásul nyilvánvaló, hogy most is geopolitkai indíttatású intézkedésről van szó, nem kereskedelempolitikairól.
- A fideszes álláspont szerint az importtilalom indokolatlan mértékben korlátozná az érintett tagállamok jogát a saját energiamixük megállapítására.
- Az intézkedés „hozzáadott értékkel” nem járna, magasabb energiaárakkal viszont igen.
- Nem biztosítja az egyedi tagállami sajátosságoknak megfelelő egyedi szabályozási lehetőségeket.
A fentiek jó érvek jogi, eljárásjogi alapon. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy az EU (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács többsége) éppen azért folyamodik nyakatekert és megkérdőjelezhető jogi megoldásokhoz, mert Magyarország (és kevésbé hangsúlyosan, de Szlovákia) külön, a konszenzustól eltérő utat választott a háborús agresszor Oroszországgal kapcsolatban.
Teljességgel érthetetlen, hogy a magyar kormány miért ragaszkodik ennyire az orosz energiahordozókhoz. Más, hasonló helyzetben lévő országok már megoldották a leválást, vagy legalábbis deklarálták ezirányú szándékukat. A kivétel Magyarország és Szlovákia, de még utóbbi is jóval visszafogottabb orosz elköteleződésében, mint Magyarország, ahol a külügyminiszternek még a legókról is az orosz energia melletti kampányolás jut eszébe.
A fideszes kifogásokkal együtt valószínű, hogy – mivel ezt az uniós többség és immár Washington is óhajtja – az orosz energiahordozókról való kötelező leválás Magyarország számára is elkerülhetetlen lesz.
