A Miniszterelnökség a hvg.hu-nak azt állítja, csak segíteni akarják az önkormányzatokat azzal, hogy pont a választások előtt átvilágítják őket. Az még nem világos, hogy kiket érint ez, milyen szankciók lehetnek és mennyire kivitelezhető egyáltalán az egész. Több polgármesterben erős a gyanú, hogy az egész nem más, mint politikai boszorkányüldözés a kampányra időzítve.
A közszolgálati ellenőrzésnek nevezett folyamatot Gulyás Gergely vezényli majd le.
A kormány rendelete szerint aki még nem fizetett, annak nem is kell.
A teljes védőnői hálózat rapid és értelmetlen államosítása számos megválaszolatlan kérdést generált. A védőnők egyelőre semmit sem tudnak. Az általa okozott káosz látva az állam egy hónapos haladékot adott a változtatások végrehajtására.
Törvénybe iktatják, hogy az Államkincstár annyival kevesebb támogatást utaljon ki az önkormányzatoknak, amennyivel azok tartoznak az államnak. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ellenzéki tagjai szerint az intézkedés a főváros ellen irányul.
Ez az idei támogatásnak kicsit több mint a fele.
A legfelsőbb szinten kell megállapítani az eladásra szánt állami ingatlanok listáját. Ingatlaneladásokból a kormány jövőre több mint négyszer annyi bevételt vár, mint idénre. A kormány eztán még inkább kénye-kedve szerint dönthet az önkormányzatok hitelfelvételéről. Állandó nyugdíjkivételt kapnak az idős tanárok.
Átnéztük a 2024-es költségvetés részletesebb számait, így kiderült, hogy a kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelte a kormány, az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket.
Pásztor Béla előbb tanácselnökként, majd polgármesterként vezette a várost, de közel hat évtized után nem folytatja. Alpolgármestere lesz az utódja.
A nagyvárosok lakossága egyre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája viszont már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
A visszavonulás ellenére több önkormányzat feltett kézzel adja át az értékes ingatlanjait.
Békésszentandráson az iskola egyházi átvétele egy öthektáros területet is érint, eszük ágában sincs az egészet ingyen odaadni a püspöknek. Kübekházán pedig az ingatlanban működik a központi főzőkonyha, és egy civil közösségi ház, itt ezek működése kerülne veszélybe az átadással.
Stratégiai együttműködést köt a helyi fejlesztésekért a Magyar Bankholding és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége.
Az Alaptörvény önkormányzati vagyonra vonatkozó passzusaival is szembemegy a tervezet az önkormányzati szövetség állásfoglalása szerint.
A szakmai szövetség nem először hívja fel a figyelmét az illetékeseknek arra, hogy baj van. Tavaly nyáron már jelezték, hogy elindulhat a lavina, majd hónapokig ostromolták a szektort felügyelő energiahivatalt, és a minisztériumot is.
Semmi konkrétum nem derült ki egyelőre az egyeztetésről, amely a miniszterelnök és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke között zajlott, mindenesetre Orbán Viktor azt ígérte, "megvédjük a magyar településeket".
Több távhőszolgáltatónak pluszpénzt kell fizetnie az alacsony gázfogyasztás miatt, ami nem azért abszurd, mert a spórolás ellenére ki kell egyenlíteni a magasabb számlát, hanem azért, mert a kormány kötelezte huszonöt százalékos spórolásra az önkormányzatokat. Most az állami MVM hajtja a takarékoskodás árát kötbér formájában, de a végső számlát is az államnak kell állnia.
A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.
Miskolcnak, Szegednek és Hódmezővásárhelynek is fizetnie kell azért, mert spóroltak a gázzal, de Szekszárd eddig úgy tűnik, megúszta.
A 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz nyomába eredtünk. Kiderült, hogy a 10 ezer fő feletti települések 44 milliárdján kívül a kisebbek egy része is kapott pénzt, de arról a 32 milliárdról nincs nyilvános lista. A települések hiába várnak egy újabb támogatási körre, mert a megmaradt 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.
