A legfelsőbb szinten kell megállapítani az eladásra szánt állami ingatlanok listáját. Ingatlaneladásokból a kormány jövőre több mint négyszer annyi bevételt vár, mint idénre. A kormány eztán még inkább kénye-kedve szerint dönthet az önkormányzatok hitelfelvételéről. Állandó nyugdíjkivételt kapnak az idős tanárok.
Átnéztük a 2024-es költségvetés részletesebb számait, így kiderült, hogy a kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelte a kormány, az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket.
Pásztor Béla előbb tanácselnökként, majd polgármesterként vezette a várost, de közel hat évtized után nem folytatja. Alpolgármestere lesz az utódja.
A nagyvárosok lakossága egyre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája viszont már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
A visszavonulás ellenére több önkormányzat feltett kézzel adja át az értékes ingatlanjait.
Békésszentandráson az iskola egyházi átvétele egy öthektáros területet is érint, eszük ágában sincs az egészet ingyen odaadni a püspöknek. Kübekházán pedig az ingatlanban működik a központi főzőkonyha, és egy civil közösségi ház, itt ezek működése kerülne veszélybe az átadással.
Stratégiai együttműködést köt a helyi fejlesztésekért a Magyar Bankholding és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége.
Az Alaptörvény önkormányzati vagyonra vonatkozó passzusaival is szembemegy a tervezet az önkormányzati szövetség állásfoglalása szerint.
A szakmai szövetség nem először hívja fel a figyelmét az illetékeseknek arra, hogy baj van. Tavaly nyáron már jelezték, hogy elindulhat a lavina, majd hónapokig ostromolták a szektort felügyelő energiahivatalt, és a minisztériumot is.
Semmi konkrétum nem derült ki egyelőre az egyeztetésről, amely a miniszterelnök és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke között zajlott, mindenesetre Orbán Viktor azt ígérte, "megvédjük a magyar településeket".
Több távhőszolgáltatónak pluszpénzt kell fizetnie az alacsony gázfogyasztás miatt, ami nem azért abszurd, mert a spórolás ellenére ki kell egyenlíteni a magasabb számlát, hanem azért, mert a kormány kötelezte huszonöt százalékos spórolásra az önkormányzatokat. Most az állami MVM hajtja a takarékoskodás árát kötbér formájában, de a végső számlát is az államnak kell állnia.
A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.
Miskolcnak, Szegednek és Hódmezővásárhelynek is fizetnie kell azért, mert spóroltak a gázzal, de Szekszárd eddig úgy tűnik, megúszta.
A 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz nyomába eredtünk. Kiderült, hogy a 10 ezer fő feletti települések 44 milliárdján kívül a kisebbek egy része is kapott pénzt, de arról a 32 milliárdról nincs nyilvános lista. A települések hiába várnak egy újabb támogatási körre, mert a megmaradt 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.
A tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, viszont két fideszes polgármesternek is üres maradt a zsebe a pénzosztásnál. Ők a hvg.hu-nak azt mondták, nem lepte meg őket a döntés. Az ellenzéki Budaörs – csakúgy, mint a főváros vagy éppen Hódmezővásárhely – semmit nem kapott.
Hódmezővásárhely hiába több mint 43 ezres, megyei jogú város, nem kap állami támogatást a rezsiválságban. Márki-Zay Péter Lázár János lobbitevékenységét sejti a háttérben. A polgármester szerint semmi nem indokolja, hogy a város nem kapott pénzt, ezért levelet ír Gulyás Gergely miniszternek. "Követeljük, hogy ne fosszanak meg bennünket, vásárhelyieket, köztük fideszes lakosokkal, a támogatástól" – mondta a hvg.hu-nak.
Akár kormánypárti, akár ellenzéki, fogalma sincs a 3200 önkormányzat egyik polgármesterének sem, hogy milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján, pontosan mikor és mennyi pénzre számíthat a kormányzattól az ígért rezsikompenzációként. Az biztos, hogy amit végül kapnak, csak töredéke lesz a szükségesnek, miközben az önkormányzatok adófizetési kötelezettsége nő. Vagyis örülhetnek, ha a kormány az egyik kezével legalább egy kicsit visszaad abból, amit a másikkal elvesz tőlük.
Leült tárgyalni az önkormányzatokkal a Magyar Posta vezetése, és arról számoltak be, hogy az energiaárak emelkedése miatt bezárt posták közül többet újranyitnak. Közösen fogják kezelni az energiaköltség-növekedést.
Önkormányzatoknak és azok cégeinek juttat pénzt a kormány, bár ez csak hitelfelvétel engedélyezését vagy kölcsönt jelent. Feltűnő viszont, hogy az Orbán-kabinet elutasította több ellenzéki irányítású település és azok cégeinek hitelfelvételi kérelmét.
A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években – legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg.
