Több pénz jut a családoknak, az oktatásra, az egészségügyre – valószínűleg a világ minden pénzügyminisztere eljátszotta már egy költségvetés bemutatásánál ezt a kommunikációs trükköt, amióta költségvetések és sajtótájékoztatók csak léteznek. Nyilvánvaló, hogy amikor nagy az infláció, akkor könnyű ilyen szép számok mögé elrejteni azt, hogy nem kolbászból van a kerítés: büszkélkedhetnek azzal, hogy egy területre mondjuk 5 százalékkal több pénzt szánnak, ha eközben 6 százalékos az infláció, akkor reálértékben szó nincs ott növekedésről.

Fazekas István

Márpedig ilyesmi a helyzet a 2024-es magyar költségvetésnél is, amelynek a tervezetét most mutatta be Varga Mihály. A kormány a most beadott költségvetési tervezetben úgy számol, hogy 2024-ben 6 százalékos lesz az éves átlagos infláció. Ehhez képest

a költségvetés kiadási főösszege az idei 39 776 milliárd forintról 40 775 milliárdra nő, vagyis 2,5 százalékkal, tehát ha mindent inflációkövetően számolunk, akkor már itt biztos, hogy kevesebbet tervez költeni a kormány.

Van azért olyan tétel is, ahol számolgatni sem kell inflációval, mert már forintban is alig feleannyi jut rá, mint idén, és ez ahhoz képest, hogy mit mond a kormánykommunikáció, jókora meglepetésnek tűnik: a Rezsivédelmi Alapba idén 2580 milliárd forintot rakott be a kormány, jövőre már csak 1361 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy azzal számolnak, az energiaválság igazán durva része véget ér, innen már egy fokkal könnyebb lesz átvészelni a következő telet. A tüzelő- és üzemanyag-, valamint más energiaellátásra így is másfélszer annyit tervez a kormány, mint idén.

A kormány azzal számolhat, hogy energiaválság igazán durva része véget ér.

MTI / Rosta Tibor

De ha belenézünk a 2024-es költségvetési terv számaiba – az államháztartás kiadásait rendeltetési céljaik szerint például ebben a mellékletben, a 14. oldalig görgetve találják meg –, akkor lehet találni még olyan területet, ahova nominálisan is kevesebb pénz jut jövőre, mint idén: a környezetvédelemre 2023-ban még 647 milliárd forintot terveztek be a konszolidált adatok szerint, 2024-re már csak 542 milliárdot. A „lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások” elnevezésű soron pedig ötödével kevesebb pénz szerepel, mint idén, 1017 helyett csak 808 milliárd.

Egész biztos az is, hogy a mezőgazdaság is a vesztesek között lesz. Ugyan erre forintban számolva többet tervez költeni a kormány (633 helyett 664 milliárd forintot), a 4,8 százalékos emelkedés azt jelenti, ez gyakorlatilag esélytelen, hogy az inflációt képes legyen követni.

A fegyveres szerveken nem spórol a kormány: védelmi kiadásokra 28 százalékkal többet terveznek, mint idén (1394 helyett 1796 milliárd forintot), a rendvédelem és közbiztonság tételre pedig közel 15 százalékkal többet szánnak. Ez utóbbinak a részleteiből azért az is kiderül, hogy miközben épp arra hivatkozva enged szabadon a kormány embercsempészeket, hogy az EU nem ad pénzt a börtönökre, a büntetés-végrehajtásra szánt keretet szinte pont a kétszeresére emeli a kormány, 108-ról 218 milliárd forintra.

Reviczky Zsolt

Az oktatásra szánt összegből a leglátványosabb a felsőoktatás támogatásának növekedése, ezt majdnem 40 százalékkal emeli a kormány. Az óvodák és általános iskolák kerete csak 6,6 százalékkal nő, azaz ha egy kicsit is jobban elszáll az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol, akkor ezek az intézmények már vesztesei lesznek az évnek. A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal nő. Van azonban egy „egyéb oktatás” sor is, az erre szánt összeget 26 százalékkal dobták meg.

Az egészségügy kerete is növekszik – mondjuk van is honnan nőnie. A kórházakra, valamint a közegészségügyi tevékenységekre szánt pénzt szinte pontosan 20 százalékkal növelik meg. Rosszabbul járnak a háziorvosok és a gyerekorvosok, az ő támogatásukra szánt keret 7,8 százalékkal növekszik, vagyis már beleesik a „ha kicsit csúnyább lesz az infláció, baj van” kategóriába. A rendelői és fogorvosi ellátás támogatása pedig 6,1 százalékkal nő, hajszállal a tervezett infláció felett.

A szociális ellátásokkal sem túl bőkezű a kormány. A családi pótlék és a gyerekeknek járó juttatások 9,7 százalékos növekedése még csak-csak infláció felett lesz egy kevéssel, ahogy a nyugdíjakra szánt pénz 8,4 százalékos emelkedése is ezt jelenti. (A nyugdíjakat fixen az inflációhoz kötik, szóval ha már a vásárlóerejük nőni nem is fog, legalább csökkenni sem.) Munkanélküli ellátásra, valamint táppénzre, anyasági és ideiglenes rokkantsági juttatásra viszont csak 7,4 százalékkal szán többet a kormány. Az „egyéb szociális támogatások” sort közel a negyedével csökkentették,

a szociális intézmények kerete pedig 1262 milliárd helyett csak 1256 milliárd forint lesz, vagyis egy kicsit kevesebb pénzből kellene az infláció mellett is megoldaniuk a gazdálkodást.

Meglepő módon a sport is a vesztesek közé került, erre 492 helyett csak 413 milliárd forintot adna a kormány. A hitéleti tevékenységek támogatása is csökken, 114-ről 106 milliárd forintra, és megjárja a kultúra is, amely 670 helyett csak 650 milliárd forintot kap.

A közlekedésen belül a vasút lehet az egyik óriási vesztes, amely az idei 1048 helyett jövőre már csak 715 milliárd forintot kapna.

Azok után, hogy kiszivárgott egy térkép arról, mennyivel lehetnek lassabbak a vonatok, ha az állam nem ad pénzt a pálya karbantartására, és persze amikor a mellékvonalakon gyakran már választania kell a MÁV-nak, hol tudja elindítani a motorvonatokat és hol nem, ez finoman szólva sem biztató előjel 2024-re. A közúti közlekedésre eközben 8,2 százalékkal több pénz jutna, vagyis az legalább az inflációt követné.

Három összekapcsolt KISS emeletes motorvonat suhan el a peron mellett.

MTI / Lakatos Péter

És van egy olyan nagyon fontos tétel, amely majdnem a negyedével, egész pontosan 23,75 százalékkal nő: az államadósság-kezelés. Idén a kormány tervei szerint 2541 milliárd forintból lehet kihozni az adósságunk finanszírozását, jövőre ugyanez a tétel már 3144 milliárd forintra ugrana fel.