Másfél év számos munkajogi és pénzügyi természetű döntését – fizetéseket, szabadságolásokat, kirúgásokat és felvételeket, nyelvpótlék-kifizetéseket – akarja átnézni az önkormányzatoknál a kormány. A „közszolgálati ellenőrzésekről” szóló friss kormányhatározat egyelőre több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol. Például nem világos, hogy mind a közel 3200 magyarországi önkormányzatnál, vagy csak egy részüknél vizsgálódnak majd az erre kijelölt kormányhivatalok, de ha mindnél, akkor az a feladatra szánt szűk négy hónap alatt feldolgozhatatlan mennyiségű, akár több százezer egyedi intézkedés ellenőrzését jelentené.
Az önkormányzatok ellenőrzésével fordul rá a kormány a választási évre
A közszolgálati ellenőrzésnek nevezett folyamatot Gulyás Gergely vezényli majd le.
Sok polgármester szerint a feladat nagysága és határideje már önmagában megkérdőjelezi a kormányzati döntés komolyságát, szakmaiságát. A hvg.hu által megkérdezett településvezetők legtöbbje nem is érti a lépést és az időzítést. Egyesek csak pótcselekvésnek tartják az ellenőrzési akciót, mások lopakodó jogszabály-módosítás előszelének. Vannak, akik úgy látják, az intézkedés nem más, mint politikai „boszorkányüldözés”, méghozzá éppen a jövő június 9-i önkormányzati választások kampányidőszakára időzítve. Több polgármester is jelezte továbbá, hogy szerinte
nagyon is lenne mivel foglalkoznia az önkormányzati szférát érintően a kormányzatnak, de aligha ez a legégetőbb teendő.
De mire is készül pontosan a kormányzat? Ahogy arról a hvg.hu is írt, az augusztus 3-án megjelent kormányhatározatban Orbán Viktor miniszterelnök arra utasítja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok bevonásával – hajtson végre „közszolgálati ellenőrzést” a polgármesteri hivataloknál. Ennek részeként az elmúlt 19 hónap munkáltatói intézkedésekeit ellenőriznék az önkormányzatoknál a következő néhány hónapban. November 30-ig kell végezni az alábbiak ellenőrzésével:
- a szabadság kiadásának és kivételének gyakorlata a polgármester, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestületének polgármesteri hivatalainál és közös önkormányzati hivatalainál foglalkoztattak közszolgálati jogviszonyában,
- a jogviszony megszűnése, megszüntetése kapcsán a szabadság megváltásával kapcsolatos munkáltatói intézkedések gyakorlata,
- a főpolgármester, a polgármester, a vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke, valamint a főpolgármester-helyettes, az alpolgármester, a vármegyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, illetve költségtérítése megállapításának gyakorlata,
- az idegennyelv-tudási pótlék megállapításának gyakorlata a polgármester esetében.
Vagyis alapvetően munkaügyi és pénzügyi természetű, foglalkoztatás-felügyeleti jellegű ellenőrzésre lehet számítani, amit amúgy is a kormányhivatalok szoktak végezni, az ő hatáskörük, de ilyen átfogó, ennyi önkormányzatot egyszerre, rövid idő alatt érintő ellenőrzés szinte példa nélküli. Illetve volt már rá precedens: 2018-ban, vagyis legutóbb is a közelgő önkormányzati választások előtt. Az akkori kormányhatározat még rövidebb, 9 hetes határidőt szabott, viszont kevesebb dolgot is kellett ellenőrizni kormányzati felügyelet mellett a kormányhivataloknak: az illetményeket és a köztisztviselők képzési támogatását.
AFP / NurPhoto / Michal Fludra
A mostani, ennél jóval több elemet érintő közszolgálati ellenőrzés részleteiről megkérdeztük a vizsgálatot felügyelő Miniszterelnökséget. Azt írták, hogy rendszeresek az ilyen ellenőrzések, 2010 óta már öt hasonló volt, amely valamennyi önkormányzati hivatalt érintett, utoljára 2018-ban vizsgálódtak. Az idei ellenőrzés célja pedig, hogy „előmozdítsa az egységes jogalkalmazói gyakorlatot, és segítse a hivatalokat a jogszerű munkáltatói intézkedések meghozatalában”. A mostani vizsgálatot szerintük az időközbeni jogszabályváltozások és az önkormányzati hivatalokban tapasztalt fluktuáció is időszerűvé teszi. Hangsúlyozták,
az ellenőrzés célja az önkormányzatok segítése abban, hogy az esetleges hibákat mielőbb kijavítsák. Hozzátették: az ellenőrzések tapasztalatai alapján „jogszabály-módosítás kezdeményezésére is sor kerülhet”.
Polgármesterek: kampányszagú, boszorkányüldözés
Az általunk megkérdezett polgármestereknek egyelőre csak találgatnak. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint „joguk van az ellenőrzésre, hát tegyék, eddig is tették, nem tudom, miért kell most kampányszerűen ellenőrizni.” A 32 ezer lakosú Gödöllőt 33 éve polgármesterként vezető Gémesi szerint 4 hónap alatt amúgy lehetetlen végezni a feladattal, ha az összes önkormányzatot vizsgálják, hiszen „ez 30-40 ezer köztisztviselő”. Azt javasolta, hogy ki tudja milyen szempontok alapján inkább ne válogassanak az ellenőrizendő önkormányzatok között, nézzék meg akkor mind a 3200-at. Hozzátette:
ha erre van ideje és energiája az adminisztrációnak, akkor baromi jól állhatnak a dolgok.”
„Mindent lehet ellenőrizni, és a polgármesterek szabadságolási gyakorlatával, amit a kormányhatározat is kiemel, szoktak is apróbb pontatlanságok lenni, mivel a képviselőtestületeknek már év elején jóvá kell hagyniuk a polgármester szabadságolási tervét, de én se feltétlenül tudom januárban, hogy tényleg úgy tudom-e majd kivenni” – ezt már Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke mondja, aki amúgy a 4200 fős Tab Fidesz-KDNP-s polgármestere. A településvezető ettől még nyugodt: „nem hiszem, hogy találnának valamit nálunk Tabon.” Ő sem érti a vizsgálat időzítését, de azt mondja, „mivel polgármesterként politikusok vagyunk, ha valami nincs rendben, annak nyilván van politikai következménye, például az éppen a kormányzati ellenőrzés után nem sokkal, jövő júniusban esedékes önkormányzati választáson”.
Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök, Tab polgármestere
Fazekas István
A 281 fős Alsómocsolád független polgármestere, Dicső László ugyanakkor majdhogynem feleslegesnek tartja az ellenőrzést, mivel szerinte, ha valahol rendben vannak az ilyen munkaügyi jellegű dolgok, akkor azok az önkormányzatok. Azt mondta, „attól tisztább rendszer alig van, hiszen minket mindenki figyel, mindenki ellenőriz, miután közpénzből működünk”. A kormány által elrendelt ellenőrzést ezért pótcselekvésnek tartja, mert úgy véli:
úgy tűnik, nincs mivel foglalkozniuk, most, hogy nem jönnek az uniós pénzek, és nincs mit elkölteni.”
Magyarország ötödik legnépesebb városa, a 140 ezer fős Pécs ellenzéki polgármestere szerint két olvasata is van ennek a helyzetnek. Péterffy Attila „jóindulatú” megközelítése az, hogy az utóbbi időben felmerülhetett pár problémás gyakorlat az önkormányzatoknál, ezért indul átfogó ellenőrzés, bár nem érti, miért nem a Belügyminisztérium felügyeli, ahogy azt se, hogy ha ilyen sok erőforrás van, miért nem fordítják fontosabb ügyekre. Saját városát illetően nyugodt: „nem aggódom, Pécsett tudom, hogy rend van”. Amikor rákérdeztünk, hogy mi a másik, kevésbé jóindulatú megközelítése, azt mondta, „joguk van ellenőrizni, csak nem értem, miért éppen most”.
Keményebben fogalmazott a 10 ezer fős Celldömölk polgármestere, amikor az időzítésről azt mondta:
január végére kell elkészíteni a jelentést az ellenőrzésekről, június 9-én lesznek az önkormányzati választások, szóval eléggé kampányszagúnak tűnik.”
Nemény Andrásnak, a 78 ezer fős Szombathely ellenzéki polgármesterének az az érzése, hogy „az ítélet már megvan, bár a vizsgálat még csak most kezdődik”. Azt is el tudja képzelni, hogy valamilyen, az önkormányzatokat érintő jogszabály-módosítást tervez a kormány, és ehhez szolgáltat majd hivatkozási alapot az ellenőrzések eredménye. „Biztos vagyok benne, hogy nálunk betartják a szabályokat, állok elébe a vizsgálatnak” – jelentette ki. Megjegyezte, hogy az ellenőrizendő polgármesteri fizetések összegét amúgy lakosságszám-arányosan, sávosan törvény írja elő, ahogy az éves emeléseket is, de például ő és az alpolgármesterei a legutóbbi emelés többletét, összesen 800 ezer forintot minden hónapban jótékony célra fordítanak.
Nemény András, Szombathely polgármestere
Túry Gergely
Nyelvpótlékra, jutalmakra is rámehetnek
Érdekesség, hogy a kormányhatározat külön is felsorolja az ellenőrzési tervben, hogy vizsgálandó „az idegennyelv-tudási pótlék megállapításának gyakorlata a polgármester esetében”, és sokan emlékezhetnek rá, hogy fideszes politikusok és kormánypárti véleményvezérek 2021-ben sokat támadták Karácsony Gergely főpolgármestert a nyelvvizsgája miatt, és bírálták a nyelvtudását. Ami konkrétan a nyelvpótlékot illeti, azzal olykor valóban történnek visszaélések. Bartha László, Szeged 1998-2002 közötti Fidesz-KDNP-s polgármestere például négy évig nem létező angol nyelvvizsgája alapján kapott ilyen jövedelemkiegészítést, amit később visszafizetett és azt mondta: „Nem tudom, ki és miért kezdett polgármesteri fizetésem mellett nyelvpótlékot folyósítani".
Az ellenőrzési terv szerint vizsgálni kell majd a főpolgármester, a helyettesei, a polgármesterek és alpolgármesterek, valamint a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök díjazásának és költségtérítésének gyakorlatát is. Nem tudni, hogy ebbe beletartozik-e a jutalmak ellenőrzése is, mindenesetre ebből is volt pár botrányos eset az utóbbi időben. Tavaly – éppen Gulyás Gergely miniszter rosszallása miatt – még nem vette fel hathavi jutalmát Fót fideszes polgármestere, de idén nyáron már nem zavartatta magát emiatt:
Nem érdekli Gulyás Gergely véleménye, Fót fideszes polgármestere akkor is elfogadja a jutalmat
A kormánypárti Vass György hathavi jutalmáról szavaznak a jövő héten Fóton, a Magyar Narancsnak nyilatkozó polgármester a lapnak azt mondta: már nem érdekli, hogy mit gondol erről Gulyás Gergely miniszter. Szerinte amúgy is mindenhonnan azt hallja, hogy jól mennek a dolgok az országban, akkor pedig jár neki a jutalom.
Nemrég pedig Dunakeszin kapott a fideszes polgármester és három helyettese hathavi fizetésüknek megfelelő jutalmat – igaz egy részét szándékaik szerint eljótékonykodják. Időközben felvette a korábban botrányt kavart, szintén hathavi jutalmát Győr kormánypárti polgármestere is, bár ő a teljes összeget már előre jótékony célra adományozta. Ha viszont mindenáron vizsgálódni akar a kormányzat, talán érdemes lenne a nyelvpótlékok mellett az olyan sajátos közpénzfelhasználási gyakorlatokat is felülvizsgálni, mint amiről a fideszes vezetésű Sümeg kapcsán írtunk:
Megint szabálytalankodott a kormánypárti vezetésű Sümeg, de a kormány elengedte a pénzvisszafizetést
Sorozatosan marasztalja el a hatóság és a bíróság is a fideszes vezetésű Sümeget különféle, súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Többször a felhasznált EU-s pénz egészét visszafizettették, de a város legutóbb is megúszta, mert "elengedték" a büntetést. A legfrissebb, "házon belüli" közbeszerzés ügyében a rendőrség megszüntette a nyomozást - igaz, a beruházás meg sem valósult.
