A rivalizálás Szaúd-Arábiával, az iráni háború, az USA-hoz és Izraelhez közeledés is szerepet játszott az Emírségek kilépésében az OPEC-ből. Ami jelzi a világ energiarendszerének átalakulását is.
Az iráni háború okozta példátlan energiaválság közepette az Egyesült Arab Emírségek távozik az OPEC-ből, tovább csökkentve a kartell amúgy is halványuló piacszabályozó szerepét. A konfliktus a felszínre hozta az Emírségek és Szaúd-Arábia közti ellentéteket, miközben az energetikai szuperhatalommá váló USA jár a legjobban.
Váratlanul bejelentette az Egyesült Arab Emírségek, hogy május 1-jén elhagyja az OPEC-et. Az ország viszonya Iránnal nagyon megromlott a háború kezdete óta, de a lépés így is meglepő volt.
Amíg a Hormuzi-szoros lezárva, szinte lehetetlen érdemi hatást elérni.
Az arab világ vezetőjévé emelte Donald Trump Washingtonban Mohamed szaúdi trónörököst, és megerősítette a szaúdi–amerikai stratégiai partnerséget. A megállapodások csak ígéretek.
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.
Bár az utóbbi napokban volt egy minimális fordulat, a hosszabb tendencia az, hogy egyre olcsóbb a benzin és a gázolaj a hazai kutakon, és további áresés várható. A háttérben Trump elnök vám- és külpolitikai húzásai állnak, illetve Szaúd-Arábia olajárháborúja.
Nullára csökkentené a Trump-kormányzat Irán olajexportját, amely a szankciók kijátszásával évi több mint 50 milliárd dollár bevételt hoz. Ez azonban vissza is üthetne, így egyelőre kivár az amerikai elnök.
A Saxo Bank elemzői, ahogy minden évben, most is a lehető legrosszabb eshetőséget is figyelembe véve jósoltak a jövő évre. Fantáziájukban az Nvidia mindent elsöprő szárnyalása, az OPEC bukása, a kínai gazdaság visszapattanása, a biotechnológia nagy ugrása alakíthatják majd a világgazdaságot 2025-ben.
Rövid távon a közel-keleti események rángatják a kőolaj árát, de hosszabb távon csökkenő keresletet jósolnak, miközben a kínálat bővül. Vajon meddig mehet fel a nyersolaj jegyzése, ha az izraeli–iráni szembenállás teljes háborúvá fajul, vagy akár „csak” megakad a szállítás a Perzsa-öbölben?
Izraelnek és Iránnak sem érdeke, hogy veszélybe sodorják a régió olajexportját, ezért nem valószínű, hogy az 1973-ashoz hasonló olajválsághoz vezetne a háborús konfliktus.
Ettől egyebek mellett az üzemanyagok további drágulása várható.
Az iráni elnök helikoptere vasárnap zuhant le, és a világpiac egy pillanatra aggódott: nem lesz-e nagyobb áremelkedés ennek következtében.
A szakértők inkább azt kérdezik: van olyan tényező, ami nem a drágulás irányába hat?
A második negyedévre is meghosszabbította az OPEC+ a termelésvisszafogást, hogy feltornázza az olajárakat.
Az afrikai ország nem akarja visszafogni termelését.
Elfogadhatatlan lenne, hogy politikailag motivált kampányok tegyék kockára OPEC és CoC-tagországok virágzását és jövőjét – fogalmazott Haitham al-Geisz.
December végéig fenntartja az OPEC-ben közösen vállalt mértéken felüli önkéntes olajtermelés-csökkentést Oroszország és Szaúd-Arábia, a „olajpiac stabilitása" érdekében.
Ötven éve ért véget a szinte ingyen energia és a korlátlannak tűnő növekedés korszaka, ami után tömegek döbbentek rá, hogy az olaj egyszer csak elfogyhat. 1973 októberének elején tört ki a jóm kippuri háború, a hónap közepén pedig elkezdődött a XX. század egyik legsúlyosabb gazdasági válsága, amikor az arab államok leállították az olajszállítást az Izraelt támogató országokba. Az embargó fél év alatt véget ért, a hatásai ennél sokkal tovább megmaradtak.
Az olajárakat hosszabb távon az fogja meghatározni, hogy a konfliktus átterjed-e a közel-keleti régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, amely Washington hallgatólagos áldásával jelentősen növelte olajexportját. Így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját. Elmondjuk pontosan, miért.
