Két tucat alkalmazott távozott az utóbbi hónapokban az OPEC, azaz a kőolajexportáló országok szervezetének bankjától, miután az iszlamizálódni kezdett a mostani vezérigazgató regnálása óta. Van, akit húszévi munkaviszony után helyeztek méltatlan pozícióba, mások táppénzre menekültek. Az önkéntes válás azért nehéz, mert a bank nagyon jól fizet.
Noha az elmúlt időszakban az olajárak a háború előtti idők szintjére csökkentek, több olyan, részben éppen a háborúból eredő kockázati tényező van, ami miatt ez az áresés kérészéletű lehet. Az egyik kockázat éppen az, ha bekövetkezik az, amitől Európa fél és télen gázválság lesz. De Líbia, Brazília, Irak és Irán is kockázatot jelent.
A közgazdász szerint évtizedek kellenek az áttérésre a fosszilis energiahordozókról, addig azt fogjuk látni, amit az az elmúlt időszakban.
Az energiaválság elkerülése és Oroszország elszigetelése céljából Joe Biden amerikai elnök Szaúd-Arábiába készül. Egyelőre úgy tűnik, az USA többet ad, mint kap, és ez így is marad.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése hétfőn a hordónkénti 120 dollár fölé emelkedett, napközben elérte a 121,95 dolláros árfolyamot is – írja a Reuters. A növekedés fő oka, hogy Szaúd-Arábia árat emelt.
Robert Habeck felszólította az OPEC országait, hogy termeljenek több olajat a helyzetre való tekintettel.
A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
A magas ár inflációhoz, az pedig visszaeséshez vezethet – aggódnak.
Jövőre a JP Morgan még 150 dolláros rekordárat sem tart elképzelhetetlennek, mert a termelők csak lassan növelik kapacitásaikat, miközben a kereslet egyre nagyobb – írja a Reuters.
Ezt jósolja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely arra alapozza optimizmusát, hogy az USA-ban elmúlt az Ida hurrikán hatása, ezért a Mexikói-öböl környékének olajtermelése felfutott.
2022 szeptemberéig napi 400 ezer hordóval több nyersolajat fognak előállítani az OPEC+ országai.
A globális koronavírus-válság kiindulópontja Kína volt: az egészségügyi és a gazdasági krízis is itt ütött be először. A jelek szerint viszont a kilábalásban is élen jár az ázsiai régió, ahol egyelőre sikerült elkerülni a vírus terjedésének második hullámát, a gazdasági aktivitás pedig már megközelíti a tavalyi szinteket. Boér Leventét, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatóját a feltörekvő részvénypiacokról kérdeztük.
A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest, és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt.
5,15 százalékot zuhant a Brent, a WTI pedig 5,87-et. A magyar autósok ennek most még biztosan nem örülhetnek, a gázolaj magyarországi ára pénteken emelkedik.
Az előző előrejelzéshez képest nagyobb keresletcsökkenést vár az OPEC. Arra számítanak, a kereslet 2021-ben már nőni fog, de nem éri el a 2019-es szintet.
Csökken a túlkínálat az olajpiacokon, emelkednek az árak.
Mexikó is beadta a derekát, így megszülethetett az a történelmi jelentőségűnek ítélt megállapodás az OPEC-tagállamok és a többi olajikitermelő nemzet között, amely megállíthatja az olajár hetek óta tartó látványos zuhanását.
Az amerikai elnök mozgatta meg kicsit a piacot, amelyre egyszerre hat a koronavírus miatti keresletcsökkenés, illetve Szaúd-Arábia és Oroszország harca.
Nemrég még a szaúdiak vittek be egy mélyütést az oroszoknak, Moszkva most az ellentámadáson töri a fejét.
Szabadesésre váltott a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben szerdán, miután a Goldman Sachs amerikai befektetési nagybank arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány soha nem látott mértékben csökkentheti a keresletet.
