Az olajárakat hosszabb távon az fogja meghatározni, hogy a konfliktus átterjed-e a közel-keleti régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, amely Washington hallgatólagos áldásával jelentősen növelte olajexportját. Így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját. Elmondjuk pontosan, miért.
Az Opec+ főtitkára szerint a kőolaj ára továbbra is emelkedni fog, mivel az energia iránti kereslet növekszik.
Tíz hónapos csúcson az olajár, mert egyelőre beválik a nagy olajtermelő országok kitermelést visszafogó politikája, amely gyengíti a világgazdaságot. Egyes szakértők szerint az OPEC+ megcélozza a 100 dolláros árat is.
Kusza kritériumok alapján enged be új tagokat a BRICS-csoport, amely a multipoláris világrendben akar saját erőközpontot létrehozni Amerikával és szövetségeseivel szemben, de könnyen a nagyhatalmi célokat tápláló Kína segédcsapata lehet.
Beválik Szaúd-Arábia taktikája: kevesebb olaj kitermelése áremelkedést idéz elő. Az alacsonyabb árak az év elején megnyirbálták az Aramco profitját: a hétfőn közzétett jelentés brutális csökkenést mutat a második félévben.
Szaúd-Arábia ígéretet tett arra, hogy júliustól további napi 1 millió hordóval csökkenti a kitermelést.
Túl olcsó az olaj, a kartell tovább szűkítheti a kínálatot.
A szíriai, a jemeni és az iraki konfliktus is enyhülhet Szaúd-Arábia és Irán közeledése révén, de a hátsó szándékok jól kiolvashatók. Teherán célja egy Nyugat-ellenes világrend létrehozása, Rijádban pedig meghirdették a „Saudi first” politikát.
A világgazdaság gyengélkedik, kevés gázolaj fogy, ezért ment a dízel ára a benziné alá a magyar kutakon. Tartósan maradhatnak a 600 forint körüli árak, bár az OPEC csökkenti a kitermelést. A világgazdaságnak nem megy túl jól, és a kilátások is bizonytalanok.
A gazdaságkutató cég szerint a magasabb olajár éves szinten fél százalékponttal emelheti tovább a már így is uniós rekorder inflációt.
A Fitch szakértői szerint a kereslet emelkedését csak részben fedezi majd a magasabb észak- és dél-amerikai kitermelés, amely napi 1,7 millió hordó pluszmennyiséget adhat hozzá a globális kínálathoz.
Azzal, hogy az OPEC+ a hétvégén meglepetésszerűen bejelentette: csökkenti a kitermelést, az olajárak megugrásához vezet, és így a jegybankok inflációellenes politikája is súlyos csapást szenved el. Különösen problémás a helyzet Európában, mert a kontinens nettó olajimportőr.
Nagyjából napi 1,15 millió hordóval, úgymond önkéntes alapon csökkenti a felhozatalt az OPEC+ több kitermelője. A bejelentés szerint a lépésre a piaci stabilitás érdekében van szükség.
A megállapodás azt követően jött létre, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai bejelentették, hogy tartják magukat ahhoz a korábbi vállalásukhoz, hogy napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország úgy döntöttek, tartják magukat ahhoz a vállaláshoz, hogy 2023 novemberéig napi kétmillió hordóval kevesebb kőolajat termelnek ki.
Az olajkitermelése csökkentésével Szaúd-Arábia szembeszállt az USA-val, és újabb gesztust tett Oroszországnak. A lépés része a globális olajpiac ellenőrzéséért folyó küzdelemnek is.
Lejjebb vitte olajkeresleti előrejelzését az OPEC. Jövőre napi 102,2 millió hordós keresletre számítanak, ami 700 ezerrel kevesebb attól, mint amit korábban vártak.
Ma kezdődött a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ miniszteri szintű értekezlete Bécsben.
A pandémia óta most először találkoznak szerdán a világ legjelentősebb olajexportáló országainak miniszterei, akik között Szaúd-Arábia és Oroszország viszi a prímet.
