A Karsai kontra Magyar Állam per végső soron arról a kérdésről szól: rákényszerítheti-e az állam a polgárait, hogy az övékétől különböző hit, világnézet, életfelfogás parancsainak vessék alá magukat. Kis János filozófus esszéje.
Szerződést írt alá a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., valamint a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport a magyar VIG társaságokban eddigiekben 45 százalékos meglévő kisebbségi állami, tulajdonrész 10 százalékosra csökkentéséről – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Lesz-e együttműködés az Európai Néppárt és a szélsőséges Identitás és Demokrácia-frakció között? Van-e terve Izraelnek akkorra, amikor majd elhallgatnak a fegyverek? Mi lehet a gázai tragédia nagy járulékos nyeresége? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar kormány, a menekültkérdés és a titkosszolgálatok viszonyát elemzi a Daily Telegraph cikke. Ungvárról jelentkezik riporttal a Spiegel. Válaszokat kell adni az ukrajnai patthelyzetre, írja az Economist elemzője. A brit lap egy másik cikkében arról ír, meddig finanszírozhatja az ukrajnai háborút Vlagyimir Putyin. A Der Standard a globális Dél és a Nyugat konfliktusát elemzi az izraeli háború tükrében. Az egyik legismertebb izraeli író szerint az ország vezetése hibázott a Hamász támadása előtt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha nincs is realitása, hogy a Mi Hazánk a hatalom közelébe kerüljön, a magát ellenzéki pártként feltüntető tömörülés az EP-választásokon szavazatokra válthatja, hogy notórius feljelentőként, törvények ötletadójaként minisztereket ugráltat. Hosszú távon ők garantálhatják a kétharmadot.
Az Európai Bizottság arra jutott, hogy van előrelépés a magyar közbeszerzési rendszernél, de akadnak még „rendszerszintű szabálytalanságok” is, amelyek miatt 3,5 milliárd forintnyi támogatást kell visszafizetni egy kiszivárgott értékelés szerint.
David Reaboi feladata az volt, hogy amerikai riportműsorokba juttasson be magyar politikusokat, ám ez ritkán sikerült. Emellett még azért kapott pénzt, hogy a Twitteren védje az Orbán-kormányt.
Nagy a tétje a jövő heti amerikai-kínai találkozónak. Az Egyesült Államok hibát követ el azzal, hogy duzzasztja az iráni olajbevételeket. A lengyelországi hatalomváltás kényes terep. Mi legyen az ukrajnai választásokkal? Van-e terve Netanjahunak a gázai helyzet rendezésére? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szinte minden közigazgatási ügyet elintézhetünk majd egyetlen mobilappal a kormány új digitalizációs programjában – sőt, ennél többet is. Az állam digitalizálna és a telefonunkra költöztetne a személyi igazolványtól a fegyverviselési engedélyen át a horgászpapírig szinte mindent. Még kell néhány új jogszabály és egy alaptörvény-módosítás, de a Digitális Állampolgárság Program jövőre elindul, és Rogán Antal 2026-ra hárommillió felhasználóval számol.
Elfogadta az új szeles szabályozás sarokköveit szerdán a kabinet, de módosítani kellett az eredeti terveken: Brüsszel hallani sem akart arról, hogy koncesszióba adják a szélenergia-ipart.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat szövegét és indoklását ismételte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a hvg.hu által megírt „lex Budaházy" parlamenti vitájában. A Momentum politikusának konkrét kérdésére már nem válaszolt, és nem tért ki arra sem, miért éppen most látták szükségét a régóta fennálló joghézag rendezésének, ráadásul éppen úgy, ahogy azt Budaházy előre „megjósolta”.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet. Orbán Viktor most könnyen két tűz közé kerülhet.
Felfigyeltek a magyar civilekre, akik a kormánnyal ellentétben segítik az ukrajnai katonákat. A bonyolult gázai helyzetről nyilatkozott az iraki és afganisztáni nemzetközi erők volt amerikai főparancsnoka. Egymásra mutogat a színfalak mögött Ukrajna és az Egyesült Államok az ukrán ellentámadás kudarca miatt. Donald Trump ellenfelei mártírt csinálhatnak a volt elnökből. Világlapokból cikkeiből válogattunk.
Az Országgyűlés hétfői döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy újabb 180 nappal, jövő év májusáig meghosszabbítsa a már másfél éve érvényben lévő különleges jogrendet, a háborús veszélyhelyzetet. A felhatalmazással a kormány folytathatja a rendeleti kormányzást.
Nem tudni, mi áll a csádi államfő „meghívólevelében”, mindenesetre megvan a parlamenti jóváhagyás a magyar katonai kontingens közép-afrikai missziójára. Ez alapján a 200 magyar katona a Csáddal határos másik hat országban – Líbiától Szudánon át Nigerig – is „katonai feladatokat végezhet.”
Nyolc év után ismét a migráció és a terrorizmussal riogatás lesz a legújabb nemzeti konzultáció fő témája – derült ki a parlament ülésén. Emellett szerepel majd a kérdőíven a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó is, amit „Brüsszel el akar törölni”. A kormány szerint a nemzeti konzultáció „az igazi demokratikus hozzáállás”.
Felmondott egy sor, a Modern Városok Programja keretein belül a nagyvárosokkal kötött megállapodást a kormány, de Lázár Jánosnak megengedik, hogy felülbírálja a döntéseket. Az eddig fel nem használt összegeket vissza kell fizetni az államkasszába.
A tálib kormány titkosszolgálata közvetlenül irányítja a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempész csoportokat – állítja a most nyilvánosságra hozott októberi titkosszolgálati jelentés, amely azt is elismeri, hogy a déli határzár „rendszere támadhatóvá vált”. Az illegális migráció és a terrorizmus összefüggését taglaló dokumentum egyes részei továbbra is titkosak, ezeket kitakarták.