Beigazolódott, amit a kormányzat maga is sejtett előre. Egy friss bírósági ítélet szerint alkotmánysértő, hogy tavaly több fővárosi tulajdonú közterületet – például a Vörösmarty teret – ellentételezés nélkül állami tulajdonba vontak, majd odaadták az V. kerületnek.
6000 milliárdos, tíz évre szóló MÁV-fejlesztési program, a NER-cégek szarvainak letörése, a dohányzás teljes betiltása. Lázár szeret olyanokat nyilatkozni, ami nagyot szól, megnéztük, miket ígért mostanában, és közben ezzel párhuzamosan mit tesz az adott ügyekben. Tudták például, hogy Magyarország lesz 2030-ra Európa legjobb helye?
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
A rezsivédett ár miatt az MVM bukik.
Pénteken még úgy volt, hogy kizárólag előre váltott jeggyel vehető igénybe a vasúti mellékvonalak bezárása után a “vonathelyettesítő autóbuszos kiszolgálás”, ez már az éles üzem első napján megváltozott.
Lázár János minisztériuma ősszel fekszik neki az új törvényi szabályozásnak, amelynek célja „a magyar építőipari importkitettség csökkentése”.
Indokolni sem próbálta a Fidesz és a KDNP, miért bojkottálják az ellenzéki kezdeményezésű hétfői rendkívüli parlamenti ülést, egyszerűen csak nem mentek el rá. A határozatképtelenség miatt így nem szavaztak a svéd NATO-csatlakozásról sem. A kevés ellenzéki politikus napirend előtt beolvasott ugyan a kormánynak, de ezt senki sem hallotta a távol lévő címzettek közül.
Néhány esetben hosszabb lesz busszal a menetidő, mint a leálló vasúttal – ismerte el a MÁV-Volán csoport, amely viszont azzal vigasztalja az utasokat, hogy a buszok napraforgómezők mellett haladnak majd, és bár kerékpárt nem lehet felvinni rájuk, lesz rajtuk USB-töltő.
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
Tíz hónappal a határvadász-toborzás indulása után az állomány feltöltöttsége rendkívül alacsony, alig 1400-an vannak. Az elérhető bér az infláció ellenére sem nőtt, emiatt is lehet kevesebb a jelentkező. Magas, 37 százalékos az alkalmatlanok aránya, és jelentős a lemorzsolódás is: közel 400-an léptek ki. A kormány „migránsgettóval” riogat és büszke a déli határt védőkre, de közben megnehezíti a dolgukat azzal, hogy szélnek ereszti a börtönökből az embercsempészeket.
Alacsony kihasználtságú vasúti mellékvonalakat zár be augusztustól a kormány – az az Orbán-kabinet, amelyik ugyanezért „vasútrombolást” kiáltva hibáztatta ellenzékből a baloldali kormányokat, majd kampányígéretté tette a vonalak visszanyitását. Kormányra kerülve többel így is tett – most éppen ezek közül maga zár be újra hármat. A cél nem a takarékosság, hanem a leállás után felszabaduló néhány jármű és a személyzet forgalmasabb vonalakra irányítása.
Hat ellenzéki párt képviselői nevében benyújtotta kezdeményezését a Momentum a rendkívüli parlamenti ülésre, amelyen Svédország NATO-csatlakozásáról szavaznának, és még másik öt témát is napirendre vennének. Ülés biztosan lesz, de várhatóan sikertelen, mivel a kormánypártok ősszel tervezik csak a ratifikálást, így bojkottálhatják az ellenzék által összehívott ülést – 2010 óta ez lenne a tizenhetedik ilyen alkalom.
A legrosszabbnak a közegészségügy és a közoktatás helyzetét látjuk Magyarországon, itt lenne leginkább szükség sürgős szakpolitikai reformra. A közigazgatás egészét érintően a legtöbben negatív jelzőket – nehézkes, lassú – emlegettek a Republikon Intézet elégedettség-mérésében. Nálunk az EU-átlagnál rosszabb a helyzet, de a bolgárok és a franciák még elégedetlenebbek.
Nemhogy a rendszerváltás óta, de még több évtizede nem volt annyira tragikus és kilátástalan a magyar művészet helyzete, mint az ötödik Orbán-kormány alatt: a Fidesz mostanra már a látszatra sem próbál ügyelni. Mintha a rettenetes gazdasági helyzet megadta volna a kilövési engedélyt mindenkire, aki nem tette le a politikai hűségesküt.
Éveken át pörgette erőltetetten a gazdaságot a kormány, majd a kampányban kiosztott kétezer milliárd forint ingyen pénzt, most pedig nem csak visszaszedi ezt, hanem ahogy csak lehet, próbál újabb bevételekhez jutni, hogy a növekedést valahogyan fenntartsa. Az elmúlt több mint egy év már a megszorításról szólt, és nincs jele annak, hogy egyhamar jobb lenne.
Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett. És miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből.
A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát (ráadásul duplán) és az adók számának csökkentését. Előbbin tavasz óta munkacsoport dolgozik, utóbbin (még) nem. Ettől függetlenül is az szja-rendszer rendkívül bonyolult és nagyon megterhelő a költségvetésnek, minimum néhány adókedvezmény kivezetése benne van a pakliban.
A Momentum által a svéd NATO-bővítés megszavazását célzó rendkívüli parlamenti ülésre tett javaslat akár sikeres is lehetne. A Fidesz-KDNP szokásos bojkottja most nehezen lenne indokolható, hiszen a törökök zöld jelzése után már Orbánnak sem érdeke az időhúzás. Más kérdés, hogy a Fidesz nem akarná annak látszatát, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére” ugrik.
Nem mehetnek még szabadságra a miniszterek, mivel Orbán Viktor többnapos, kihelyezett kormányülést tervez tartani a vilniusi NATO-csúcsról hazatérve. Téma lesz Svédország NATO-csatlakozásának egy éve halogatott megszavazása, és az ukrajnai háború is.
Kijevben értetlenül figyelik a magyar külpolitikát – mondta a HVG-nek Jehor Csernyev, a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője. Szerinte hazája végül elnyeri a NATO-tagságot, és hazatér az egyesült európai családba.
