„Változtatni kell az országon, változtatni kell a politikán” – áll abban a dokumentumban, amit kedden fogadott el az MSZP és az Együtt 2014–PM szövetség, mint egy jövőbeli választási együttműködés „közpolitikai alapelveit”. A választási programnak is beillő, hétoldalas iromány számtalan ponton változtatna a 2010 után kialakult berendezkedésen (a hvg.hu értékelte, mekkora realitása van a program megvalósulásának egy ellenzéki győzelem esetén), de van néhány terület, ahol lényegében érintetlenül hagynák az Orbán-kormány gyakorlatát, és nem kívánnak visszatérni korábbi gyakorlathoz.

„Az általunk kínált gazdaságpolitika költségvetési fegyelem mellett éri el céljait” – írják például a közös indulást tervező pártok, és ez igazán alapvető szakítás lenne a 2010 előtti világgal. Az államháztartás hiánya szocialista-szabaddemokrata kormányok idején soha nem volt az EU által elvárt, a GDP három százalékának megfelelő szint alatt, míg a második Orbán-kormány – igaz, nem önként, hanem az EU nyomására, és nem is biztos, hogy fenntartható eszközökkel – sikeresen szorította a küszöb alá a deficitet.

Bár az MSZP–Együtt 2014–PM alapvetései több ponton is kárhoztatják a kormány szociális politikáját, bizonyos elemeiben – úgy tűnik – megőriznék azt. „Senkit sem hagyunk az út szélén, de mindenkitől erőfeszítéseket várunk el azért, hogy a sorsán javítson” – írják a dokumentum szerzői, akik a közmunka rendszerét sem szüntetnék meg, csak úgy alakítanák át, hogy „lehetővé tegye a munkaerőpiacra való tényleges visszatérést”. Mindez azt jelzi, nem kívánnak visszatérni ahhoz a gyakorlathoz, amely szerint a segélyek mindenféle feltétel nélkül járnak.

Túry Gergely

Ennek a szemléletváltásnak már korábban látszottak jelei. Tavaly tavasszal például a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány bemutatott egy tanulmányt a szociális rendszer átalakításáról, amelyben azt javasolták, kössék feltételekhez a munkanélküli segélyt. A tanulmány szerzői elismerték, hogy a „munkáért segély”-elv népszerű (egy kutatás szerint 49 százalék úgy gondolta, csak azokat kell támogatni, akik ezt kiérdemelték), Bajnai pedig azt mondta: „nem lehet egy ilyen reformot úgy végigvinni, hogy nem veszik figyelembe a közvéleményt”.

Már a szóhasználat is jelzi, hogy az MSZP és az Együtt 2014–PM vezetői helyeselnek (vagy legalábbis nem elleneznek) bizonyos, ebben a ciklusban született intézkedéseket. A nyugdíjasok védelméről például azt írják, „a büntetőjogi szigor fenntartása mellett” igyekeznek megelőzni az idősek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Ez utalás az új, július 1-jétől hatályos büntető törvénykönyvre, amely súlyosabban bünteti az idős, vagy más okból kiszolgáltatott emberek ellen elkövetett bűnöket.

„Folytatjuk az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását” – írják az egészségügyről szóló fejezetben, amelyben a legérdekesebb kitétel az, hogy „az egybiztosítós rendszer fenntartása mellett” kívánják megerősíteni a nemzeti kockázatközösséget. Ez egyrészt azt jelenti, hogy szakítottak a második Gyurcsány-kormány idején erőltetett több biztosítós modellel, másrészt persze finom utalás arra, hogy a baloldali pártoknak nem tetszik, hogy feltűnés nélkül, de egyre terjednek a magán-egészségbiztosítások.

„Nem szakítunk fel behegedt sebeket, így a lakóhely nélküli honosítás kérdését és a határon túliak választójogának tényét lezárt ügynek tekintjük” – próbálnak rövidre zárni egy hosszú, szimbolikus vitát. 2010-ben a fideszes többség egyik első intézkedése volt a határon túli magyarok kedvezményes honosítása, amelyet akkor már az MSZP többsége sem ellenzett, pedig 2004 végén még szembeszálltak az állampolgárság kiterjesztésével a népszavazáson. A szocialisták és Bajnaiék valószínűleg úgy értékelik, hogy ebből a vitából jól nem jöhetnek ki, ezért inkább annyiban hagyják.