Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Atekintélyes brit Economist legutóbbi száma vezércikkben és budapesti tudósításban is bírálta a magyar kormányt, amire emberemlékezet óta nem volt példa. A „no news is good news” hazájában, ahol a hírekbe kerülés nem jelent jót, a hetilap felszólította az Európai Bizottságot (EB), hogy az uniós jogot feltehetően sértő jegybanktörvény ügyét vigye az Európai Bíróság elé, az uniós tagállamok vezetői pedig „hangosan és világosan bélyegezzék meg Orbán antidemokratikus viselkedését”. Ezt más világlapok is követelték, egymásra licitálva sorolva a magyar kormányfő „bűneit”: megszüntette a súlyok és ellensúlyok demokratikus rendszerét, a kormánypártok elfoglalták a független intézményeket az Állami Számvevőszéktől a Költségvetési Tanácsig, bekebelezték az igazságszolgáltatást és a médiát, saját előnyükre írták át a választójogi törvényt, a sarkalatos törvényekkel megkötötték a későbbi kormányok kezét.
R. Kovács Attila
A kármentést kissé megkésve, közvetlenül az Európai Tanács szerdai ülése előtt, Martonyi János külügyminiszter vállalta magára, aki levelet írt kollégáinak, megmagyarázva, hogy a kormány súlyos helyzetet örökölt, nekikezdett Magyarország megújításának, ám kész minden konkrét ügyben a párbeszédre, azt azonban senkitől sem tartja elfogadhatónak, ha a kormány demokratikus elkötelezettségét kérdőjelezi meg. Holott egyre többen ezt teszik. Bár az EB politikailag csomagba köti a magyar ügyeket, azokat jogilag és szakmailag problémás lenne együtt kezelni – mondta a HVG brüsszeli tudósítójának egyik bizottsági forrása. Ez a kettősség jól mutatja, hogy az európai intézmények egymásra várnak és bizonytalankodnak. Miközben az uniós biztosok tanácsának idei első ülésén csak általános vita várható, jövő héten a túlzottdeficit-eljárás mellett akár három dosszié, a jegybanktörvény, az igazságszolgáltatási reform és a médiatörvény kapcsán is uniós szabálysértési eljárás indulhat Magyarország ellen. Ezek közül a túlzottdeficit-eljárás lehet a fájdalmasabb, amennyiben a kohéziós alapokból folyósítandó források megvonásával járhat.
A legkényesebb akut ügy mindazonáltal a jegybanktörvény, amiről Olli Rehn pénzügyi biztos – meglehet, szerepén kissé túllépve – hétfőn kerek perec kijelentette, hogy „sérti az uniós jogot, és veszélyezteti a bank függetlenségét”. Ez azért meglepő, mert a mértékadó jogi elemzések közzététele még várat magára. Az alapszerződés 130. cikkelye kimondja, hogy a nemzeti bankok vezetői és vezető szervezetei semmiféle utasítást nem kaphatnak a kormányzattól. Az efféle közvetlen beavatkozás lehetőségét a függetlenséget szavakban garantáló magyar jegybanktörvényből aligha lehet kiolvasni, ám egy harmadik alelnök kormányfői kinevezése és a monetáris tanács újabb feldúsítása beilleszkedik a jegybankelnök elleni támadások sorozatába. Ráadásul egy másik törvény megteremtette a lehetőséget a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, s bár Orbán fogadkozik, hogy Simor András elnök mandátumának lejárta előtt nem él vele, kétséges, hogy Brüsszel – és az uniós véleményt elfogadó IMF – beéri-e ezzel.
Vizsgálja az EB jogi szolgálata az igazságügyi reformot és az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetését is. Viviane Reding bizottsági alelnök még decemberben kért gyors választ aggályaira, például arra, hogy a 62 évesen nyugdíjba küldött bírókat diszkrimináció éri, és hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke túl nagy hatalmat koncentrál. A felvetésekre Navracsics Tibor miniszter a mundér becsületét védő, három jogvédő civil szervezet viszont az unió alapjogi chartájának megsértését levezető véleményt tett közzé; a vitatott ügyekről szóló brüsszeli jelentést lapzártánkig nem publikálták.
Újranyitották a médiadossziét is: Neelie Kroes biztos a napokban úgy nyilatkozott, a kormánynak ugyanolyan gyorsan reagálnia kell a magyar Alkotmánybíróság médiatörvényre vonatkozó decemberi döntésére, mint Brüsszel korábbi kifogásaira. Blogbejegyzésében Kroes a médiapluralizmusra hivatkozva védelmébe vette a frekvenciáját vesztett Klubrádiót is – csakúgy, mint korábban Hillary Clinton, az USA külügyminisztere. Reding és Kroes megjegyzéseiből kitetszik, nem érik be a vitatott törvények szövegének elemzésével, hanem a Magyarországon lejátszódó folyamatok teljességét értékelik.
A biztosok hozzáállását kutató HVG-faggatózásokból kitetszik, kezd elegük lenni abból, hogy az Orbán-kormány folyamatosan feszegeti a törvényi határokat, és azt várják, hogy a tagállamok kormányai vagy az Európai Parlament (EP) fokozza a nyomást. Abban azonban megosztottak, bevessék-e az uniós alaptörvény „politikai atombombaként” minősített hetes cikkelyét. Ez alapján az uniós alapértékek folytonos vagy sorozatos megsértése esetén felfüggeszthetik a jogsértő ország részvételét az EU döntéshozatali mechanizmusaiban. Erre eddig nem volt példa. Az eljárás megkezdését az EP zöld és liberális frakciója támogatja, a szocialisták pedig megvizsgálnák a szükségességét.
Orbánt eddig megvédte a néppárti frakció, most azonban kihátrálni látszik mögüle: a múlt pénteken kiadott nyilatkozat szerint támogatni fogják a bizottság ajánlásait, és bíznak benne, hogy Orbán „szorosan együtt fog működni a bizottság vezetőségével, hogy biztosítsa a jogalkotás összhangját az EU-joggal”. Elmar Brok befolyásos német néppárti EP-képviselő a HVG-nek azt mondta, a magyar kormány lépései aggodalomra adhatnak okot, de szeretnék meghallgatni Orbánék részletes válaszait. Bármilyen megállapításra jut is Brüsszel – tette hozzá –, mindenképp el akarják kerülni a túlreagálás hibáját, mert szerinte Jörg Haider osztrák szélsőjobboldali vezető hatalomra kerülése után ebbe a hibába esett az EU. Mindazonáltal a HVG forrásai szerint ma több magyar ügy van terítéken, mint ahány osztrák volt Haider idején. „Ahhoz, hogy az ország visszanyerje hitelességét, több mindenben visszavonulót kell fújnia” – tette hozzá forrásunk, aki azt is hangsúlyozza, noha a Haider-jelenség rosszízűbb volt, az osztrák Szabadság Párt kormányra kerülése után messze nem történt annyi változás, mint Orbán Magyarországán. S mivel ezt nem nézik tétlenül Brüsszelben, tovább szélesedhet a magyar kormány elleni front.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL, FARKAS ZOLTÁN
