Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először beszélt egymással az ukrajnai orosz invázió tavalyi kezdete óta. A megbeszélés érdekében Kijev hónapok óta nyomást gyakorolt Pekingre.
Az amerikai nyomozó szerv főként adatgyűjtésben és adatelemzésben segít az ukrán hatóságoknak.
Két nap múlva megérkezik Ferenc pápa Magyarországra, a lehetséges üzeneteivel kapcsolatos várakozás pedig egyre feszültebb.
Látványosan lecsökkent az EU gázfogyasztása a téli hónapokban, köszönhetően a meleg télnek, a fogyasztáscsökkentési intézkedéseknek és a magas áraknak. Jól halad a felkészülés a következő télre, bár a fogyasztást idén is le kell majd nyomni, tavalyhoz képest 5-15 milliárd köbméterrel többet kell spórolni, vagy importálni.
A döntés máris érint két céget, egy német és egy finn vállalkozást.
„Oroszországnak veszítenie kell” – jelentette ki az ukrán elnök egy Telegramon közzétett videóban. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz agresszió minden napja, minden ledobott bombája egy újabb érv arra, hogy mindennek a bíróságon kell véget vetni.
A támadások célja, hogy rombolja a Herszon városát időnként bombázó orosz csapatok harcképességét.
Stockholm legutóbb tavaly áprilisban, két hónappal Oroszország Ukrajna elleni támadása után utasított ki három orosz diplomatát.
Andrej Medvegyev aktívan töltötte az elmúlt hónapokat, most bíróság előtt ismerte el tetteit.
A régió kormányzója szerint a károkat egy SZ-300-as orosz rakéta okozta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ebben az ügyben előrelépés "eddig nemigen látható".
Az orosz politikusok után most már Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció is azzal rémisztgeti a világot, hogy a britek által Ukrajnának átadandó, szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata közelebb viszi az emberiséget az atomháborúhoz. Sajnálatos, hogy Magyarország ismét átveszi az orosz propagandát, már csak azért is, mert ezeknek a lőszereknek semmi közük sincs az atomháborúhoz. Pár évvel ezelőtt még az orosz TASZSZ hírügynökség is azzal dicsekedett, hogy a legújabb orosz harckocsik képesek a szegényített uránt tartalmazó lőszer kilövésére, és ez semmilyen nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
Egyelőre nem tudni, mi váltotta ki azt az orosz lépést.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia komoly nyomás alá helyezte Ciprust, hogy lépjen fel határozottabban a Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató oligarchákkal szemben, akik nem csak az éghajlata miatt kedvelik a szigetországot.
A kínai külügy azt követően tartotta fontosnak megszólalni, hogy az ország párizsi nagykövete kijelentette: a volt szovjet tagországoknak, köztük a balti államoknak, nincs státuszuk a nemzetközi jogban.
Nyikolaj Peszkov álnéven lehetett tüzér Luhanszkban, független forrás azonban nem tudta megerősíteni a katonai múltját.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
A Kreml igyekszik felgyorsítani a nemrég annektált területek betagolását az Oroszországi Föderációba, leginkább azért, hogy a 2024-es elnökválasztások idejére már sikersztoriként adhassák el az ukrajnai inváziót.
Bár nem kizárt, de az uralkodó álláspont szerint kicsi az esély arra, hogy nukleáris háborúvá fajuljon az orosz-ukrán konfliktus – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Borhi László történész. A történelem során többször is felmerült egy nukleáris háború veszélye, ami rossz döntések nem szándékolt eredménye lehet. Az ettől való félelem társadalmi pszichózishoz vezet, nem jó ezzel ijesztgetni az embereket. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat záró része.
Úgy gondolja, egy háború bonyolultságát nem lehet olyan közhelyekkel elintézni, mint hogy ki áll a történelem jó vagy rossz oldalán.
