Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Néhány héttel ezelőtt, március 20-án az Európai Tanács háromutas megközelítésről állapodott meg az EU lőszer- és fegyverellátása ügyében. Egyrészt lőszerek és (igény esetén) a rakéták közös közbeszerzésére szólította fel a tagállamokat, amelyek így pótolhatják készleteiket, illetve folytathatják Ukrajna támogatását.
Ehhez azonban a kínálati oldalt is erősíteni kell, ezért a tagállami vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat „az európai védelmi ipar gyártókapacitás-bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, a hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártókapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások – adott esetben uniós pénzek mozgósításával történő – előmozdítása érdekében”.
Az Európai Bizottság kreatívjai valószínűleg büszkén dőltek hátra, amikor az új projekthez tartozó dossziékat elnevezték. A fegyverkezési program neve: ASAP, vagyis az Act in Support of Ammunition Production, vagyis a lőszergyártás támogatásáról szóló törvény. És a rövidítés az időzítésre is utal, „asap”, vagyis „as soon as possible”, azaz „amint lehetséges”. Ezt igyekeznek egészen komolyan venni, a döntést még a nyár előtt meg szeretnék hozni, az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja, az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber pedig arról beszélt, hogy a múlt héten beadott javaslatról az uniós törvényhozásnak még ebben a hónapban szavaznia kellene.
Nagy bajba kerülhet az ukrán hadsereg, ha Európa nem teljesíti ígéretét
Az ukrán erők ütőképessége az elmúlt hetekben jelentősen csökkent, miután kénytelenek kevesebb tüzérségi lövedéket kilőni, mert az gyorsabban fogy, mint ahogy a nyugati országok pótolni tudják. Európa egyik legnagyobb lőszergyára az ukrajnai háború előtt csupán évi tízezer darabot állított elő abból a lőszerből, melyből az ukránok most naponta lőnek ki majdnem ennyit.
