Oroszország nem nyeri meg ezt a háborút. Legalábbis nem lesz mit ünnepelnie, nem lesz kézzel fogható nyeresége. Ukrajna esélyei jelentős részben a NATO-országok további magatartásától függnek. Az nem elképzelhető, írja szerzőnk, hogy ebből a háborúból „befagyott konfliktus" legyen. Alapvető területi kérdéseket kellene tisztázni ahhoz, és alapvető garanciák kellenek, hogy egy háborút lezáró megállapodás létrejöhessen.
Budapesti elfoglaltsága miatt nem volt ott a felvételkor Szijjártó Péter, de osztrák kollégájához hasonlóan megtehette volna, hogy előre rögzíti a háború évfordulójára készült, az Ukrajna melletti kiállásról szóló üzenetét.
Nyugaton sokan hajlanak a tárgyalásokra, ám nem úgy Putyin. Számára továbbra is az ukrán megadás az egyetlen elfogadható megoldás. Lapszemle.
Nagyon egyetértett Vang Ji és az orosz biztonsági tanács titkára.
Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyan „csupán” felfüggesztette az Új START egyezményben való részvételt, ám a lépés előzményei és Moszkva politikája láttán valószínű, hogy az oroszok végleg kihátrálnak az utolsó, még életben lévő nukleáris fegyverzetkorlátozó megállapodásból.
"Most jöttem Kijevből, és jelenthetem, hogy Kijev most is erős, független és szilárdan áll" – kezdte beszédét az amerikai elnök, aki a varsói Királyi Vár kertjében szólalt fel nagy tömeg előtt.
Az ukránok szerint mintegy 20 rakétát lőttek ki a városra.
Rastistav Káčer szerint a magyar miniszterelnök Ukrajna lerombolásának árán akar békét.
A politikai elemző szerint a miniszterelnök szombati beszéde a nyugati visszatagozódásnak ágyazhat meg – viszont ahhoz, hogy Magyarország visszataláljon a Nyugathoz, a kormánynak először azt kellene bizonyítania, hogy nem orosz érdekeket szolgál.
Az Ukrajnában töltött 24 órából 20 órát töltött vonaton az amerikai elnök
Karel Rehka szerint a cseh haderő nincs felkészülve egy ilyen konfliktusra.
Eltérést tapasztalni az ukránok és a Nyugat céljai között. Az ukránok ragaszkodnak az összes elfoglalt terület visszaszerzéséhez, benne a Krímmel. Bár a nyugati szövetségesek ennek nyilvánosan nem mondanak ellent, négyszemközt csak kevés politikus vallja, hogy van a reális esély a félsziget visszahódítására, írja a brit lap a müncheni biztonságpolitikai konferencia után.
Munkatársaink, Németh András és Túry Gergely Kijevbe tartanak a háború első évfordulójára. Most Lvivbe értek, egy ukrán tiszt temetésén vettek részt, innen jelentkeztek be videós felvételen.
Jóllehet az invázió nyomán nyugati cégek százai vonultak ki Oroszországból, a tőzsde bezárt és a rubel árfolyama zuhanni kezdett, a folyamat gyorsan lecsengett. A legfontosabb orosz exporttermékek pedig megtalálták útjukat a világpiacra.
A tervnek persze vannak buktatói is, nem utolsó sorban maga a belarusz államfő, Aljakszandr Lukasenka.
Az Egyesült Államok szankciós hatósága azért vizsgálódik az osztrák banknál, mert az nem szüntette meg aktivitását Oroszországban, miután az egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. Tavaly a Raiffeisennek 2 milliárd eurós profitja volt az orosz üzletekből.
Az Ábrahám Róbert által újragondolt verzióban igen nehéz eldönteni, hogy a Michael Jacksonnak öltözött Julian (Shygys) puszta látványa, vagy a politikamentességnek hazudott, álszent békepropaganda terjesztése a kellemetlenebb.
Nem lett történelmi jelentőségű az a beszéd, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott kedden délelőtt, három nappal a totális orosz invázió megindításának első évfordulója előtt és egy nappal azután, hogy amerikai kollégája, Joe Biden szintén történelmi jelentőségű látogatást tett Kijevben. A közel kétórás beszéd egyetlen igazán érdemi eleme a nukleáris fegyverarzenál korlátozását érintette, nyugatellenes kirohanásokkal spékelve.
Januárban fokozódtak a támadások az oktatási és az egészségügyi intézmények ellen is, ami azt jelenti, hogy az oroszok nem igazán válogatnak az eszközeikben.
A volt külügyminiszter szerint az amerikaiaknak nem hiányzik egy újabb Afganisztán, de azt is hozzátette, hogy aki eddig nem ment el Kijevbe, az vagy fél, vagy pedig az oroszoknak drukkol.
