A 2010-ben aláírt és 2021-ben öt évre meghosszabbított Új START megállapodás értelmében az USA és Oroszország legfeljebb 700-700 stratégiai nukleáris rakétát telepíthet, s ezeken maximum 1550-1550 robbanófej lehet. A megállapodás arról is rendelkezik, hogy a felek rendszeresen ellenőrizhetik egymást és az esetleges vitás kérdések rendezése érdekében egy konzultációs bizottságot is működtetnek.

Bár Vlagyimir Putyin most az orosz parlament két háza előtt mondott beszédében bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét az egyezményben, az utóbbi hónapokban már – külön bejelentés nélkül – megkezdte a szerződésből való kivonulást: hónapok óta nem engedélyezi fegyverzetének ellenőrzését és nem működik az egyeztető testület sem. Az is figyelemreméltó, hogy Putyin arra hivatkozva jelentette be döntését, hogy a Nyugat „el kívánja foglalni” Oroszország nukleáris létesítményeit. Bár a politikus nem részletezte, mire gondol, valószínűleg a valójában Ukrajnához tartozó, hónapok óta orosz megszállás alatt lévő zaporízzsjai atomerőműre célozhatott.

„Ez komoly dolog, bár a felfüggesztés nem egyenlő a szerződés felmondásával, ám előfordulhat, hogy hosszabb távon a felfüggesztés szinte egyenlővé válik a megállapodásból való kivonulással” – vélekedett Andrej Baklickij, az ENSZ leszereléssel foglalkozó elemzőintézetének egyik vezető kutatója. Szerinte valószínűnek tűnik, hogy az orosz lépés után az USA is felfüggeszti az egyezmény betartását.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is veszélyesnek és hibásnak nevezte Putyin döntését. „A bejelentéssel teljes egészében lebontották a fegyverzetellenőrzési rendszereket. Arra kérem Oroszországot, hogy vizsgálja felül a döntést és a jövőben is tartsa tiszteletben a létező megállapodásokat” – mondta a norvég politikus.

Már csak azért is komolynak tekinthető Putyin bejelentése, és az utóbbi hónapokban bekövetkezett politikaváltás, mert az ellenőrzés, illetve az esetleges félreértések tisztázása abban a korszakban nehezül meg, amikor történelmi mélypontra hűlt az USA és Oroszország viszonya, miközben az orosz politikusok rendre fenyegetőznek burkoltan vagy nyíltan az atomfegyverek bevetésével. Legutóbb Putyin tette ezt, amikor közölte, Oroszország képes válaszolni arra, ha nyugati gyártmányú harckocsik szállnak szembe az orosz hadsereggel, s az orosz válasz nem feltétlenül fog az orosz páncélosok bevetésére korlátozódni. Az ismétlődő fenyegetések ellenére az amerikai hírszerzés vezetői arról számoltak be, nem látják annak jelét, hogy Moszkva akár elkezdett volna készülni akár taktikai, akár pedig stratégiai nukleáris fegyverek bevetésére.

Tatjana Sztanovaja orosz politikai elemző, az R Politik nevű elemző cég alapítója is veszélyesnek tartja a helyzetet. „A korábbiaknál sokkal végzetszerűbbnek és kibékíthetetlenebbnek tűnik a beszéd. A mondatokból akkor is sugárzik, hogy vagy mi vagy ők, hogy ezt Putyin egyértelműen nem mondta ki” – vélekedett az elemző. Szerinte Putyin már jó ideje nem mond semmi újat, ám régi vádjait és fenyegetéseit egyre radikálisabban fogalmazza meg.

Bár az USA saját eszközeivel – például kémműholdjaival – továbbra is képes lesz követni az orosz stratégiai nukleáris fegyverek mozgását, a személyes kapcsolatok hiánya mindenképpen ront a helyzetet. Nem véletlen, hogy mielőtt 2021-ben végül sikerült meghosszabbítani az egyezmény érvényességét, az amerikai szakértők azt hangsúlyozták, Washington biztonsági érdekei súlyosan sérülnének, ha nem lenne lehetősége az oroszokkal együttműködve ellenőrizni az Új START megállapodás betartását.