Európai és amerikai médiaorgánumok egy csoportja, köztük a Kyiv Independent, megszerzett egy 17 oldalas dokumentumot, amely állítólag részletesen ismerteti Oroszország terveit Belarusz bekebelezésére és függetlenségének felszámolására – írja a Kyiv Independent.

A dokumentum részletezi Oroszország jövőbeni lépéseit, amelyekkel Belarusz fölött tervezi átvenni az ellenőrzést politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt. Eszerint 2030-ra Belarusznak közös valutát és adórendszert kell bevezetnie Oroszországgal, és a médiatérnek orosz ellenőrzés alá kell kerülnie. A hadseregnek meg kell felelnie az orosz előírásoknak. Minden kulcsfontosságú hadiipari vállalkozást át kell helyezni Belaruszból Oroszországba.

A Kyiv Independent magát a dokumentumot nem tette közzé, annak érdekében, hogy védje a forrását. Az egyik nyugati titkosszolgálat névtelenséget kérő képviselői szerint a kétrészes dokumentum több orosz ügynökség közös munkája.

Az egyik nyugati hírszerzőtiszt, akinek közvetlen ismeretei vannak a dokumentum eredetéről, elmondta, hogy a kiszivárgott iratokban bemutatott stratégia tervezetén Oroszország belföldi, külföldi és katonai hírszerző szolgálatai is dolgoztak.

A dokumentummal kapcsolatban természetesen felmerültek kételyek, és az is igaz, hogy nehéz volna kétséget kizáróan leellenőrizni a hitelességét, ám ahogyan a portálnak Rainer Saks az észt külföldi hírszerzés egykori vezetője is megerősítette, általánosságban semmi olyasmi nincs a dokumentumban, amit eddig nem feltételeztek a Belarusszal kapcsolatos orosz szándékokat illetően. A lényeges különbség, Belarusz és Ukrajna között, hogy az előbbinek a bekebelezését nem háborúval képzeli el Moszkva.

A 17 oldalas dokumentum szerint az oroszok célja, hogy 2030-ra Belarusz egy Moszkva által vezetett államszövetség részévé váljon. Ez önmagában nem nagy újdonság, hiszen az államszövetség keretei névlegesen 1999 óta létezik, csak éppenséggel parkolópályán volt egészen 2018-ig, amikor is egy olajárengedményért cserébe Minszk hajlandó volt bizonyos politikai engedményeket adni Oroszországnak. Onnantól kezdve pedig a kulisszák mögött, lassan zajlik Belarusz integrációja Oroszországba.

Az orosz tervek három fázisra oszlanak, egy rövid távú (2022), egy középtávú (2025) és hosszú távú (2030) szakaszra. Címszavakban nézzük meg, mik ezek:

2022

– Politikai, katonai szektor:

• A politikai és a katonai vezetésben, valamint a lakosságban is erősíteni az oroszbarát érzelmeket, miközben korlátozni a belarusz nacionalista, illetve Nyugat-barát befolyást.
• Az orosz érdekeknek és politikai berendezkedésnek megfelelő teljes alkotmányreform végrehajtása az országban.
• Közös fellépés a NATO lengyelországi és baltikumi katonai előkészületeivel szemben.
• Közös orosz–belarusz hadgyakorlatok szervezése.
• Meghosszabbítani az orosz katonai bázisok ingyenes fenntartását az ország területén.

– Kulturális szektor:

• Az egyesülést előremozdító, oroszbarát civil szervezetek hálózatának felállítása.
• Az orosz kulturális jelenlét fokozása Belaruszban, különösen a gyerekekre és a fiatalokra összpontosítva.

– Kereskedelem és gazdaság:

• A törvények egységesítése.
• A belarusz vagyoni eliten belül stabil, oroszbarát csoportok létrehozása.
• A Belaruszban működő orosz cégek számára gazdasági előnyök biztosítása és a kereskedelmi határok megszüntetése a két ország között.
• Rászorítani Belaruszt, hogy az árumozgatásához orosz kikötőket használjon, és ne a baltikumi, illetve lengyel kikötőket.

2025

– Politikai, katonai szektor:

• Jelentős oroszbarát érdekcsoportok létrehozása a belarusz katonai, politikai és üzleti életen belül.
• Az orosz katonai jelenlét kiterjesztése az országban.
• A létfontosságú belarusz hadiipari termékek oroszországi gyártásának előkészítése.
• A belaruszok orosz útlevéligénylési procedúrájának lerövidítése és egyszerűsítése.

– Kulturális szektor:

• Az orosz humanitárius befolyás kiterjesztése Belaruszban, új tudományos és kulturális központok megnyitása.
• Az orosz kulturális és információs befolyás növelése, valamint az orosz média pozícióinak megerősítése Belaruszban.
• Szervezeti, pénzügyi és jogi támogatás nyújtása oroszbarát civil szervezetek számára.

– Kereskedelem és gazdaság:

• Az energia-, közlekedési és kommunikációs rendszerek integrálása
• A belarusz atomerőmű integrációjának biztosítása az államszövetségi energiarendszerbe.

2030

– Politikai, katonai szektor:

• Az orosz–belarusz államszövetség véglegesítése.
• Biztosítani kell az egységes határpolitika és az összehangolt védelmi politika bevezetését.
• Közös parancsnoki rendszer létrehozása a fegyveres erők felett, egységes normák és szabványok bevezetése a személyi állomány kiképzésére, a fegyveres erők anyagi és technikai támogatására.
• A létfontosságú belarusz hadiipari termékek gyártásának beindítása Oroszországban.

– Kulturális szektor:

• A belarusz információs tér feletti ellenőrzés biztosítása.
• Egységes kulturális tér létrehozása, a történelem értelmezésének közös megközelítése.
• Az orosz nyelv domináns helyzetének biztosítása a belarusz nyelvvel szemben.

– Kereskedelem és gazdaság:

• Egységes valuta bevezetése
• Közös vám- és adótér létrehozása, egységes exportellenőrzési rend kialakítása.
• Felkészülés a közös védelmi beszerzési megrendelések kidolgozására és elhelyezésére.

Hol tart a nagy terv?

Oroszország Ukrajna elleni háborúja lelassította a Kreml terveinek megvalósítási ütemét, de semmiképpen sem állította meg azokat egy nyugati hírszerző szerint. „A Belarusz feletti teljes ellenőrzés elérésének hosszú távú célja továbbra is érvényben van, és nem változott” – mondta.

Ha Oroszország tervei megvalósulnak, az az egész régió biztonságát veszélyezteti – véli Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság vezető kutatója.

„Ha Fehéroroszország az Oroszországi Föderáció része lesz, akkor egy 1250 kilométeres plusz NATO–Oroszország-határ keletkezik” – mondta. „Ettől kezdve magától értetődővé válik az orosz csapatok Belaruszon belüli jelenléte. Az egyesülés katonai és biztonságpolitikai szempontból is igen jelentős változást hozna Közép-Európa számára”.

Tekintettel arra, hogy Oroszország függ Belarusz erőforrásaitól, nem meglepő, hogy Moszkva számára komoly kockázatot jelent a Belaruszban jelentkező Európa- vagy Amerika-barát érzelmek bármilyen formája.

A dokumentum keletkezését ismerő nyugati hírszerző szerint vannak arra utaló jelek, hogy Lukasenka nem örül túlzottan Putyin Belarusszal kapcsolatos terveinek.

„Oroszország tisztában van azzal, hogy Belarusz megpróbálja megtorpedózni ezeket a folyamatokat... Ennek egy része a nyilvánosság számára is látható, például a politikai integrációs folyamat elhúzódása ezt jelzi. Oroszország ettől függetlenül továbbra is nyomást gyakorol Minszkre” – mondta Martin Kragh, a Stockholm Center for Eastern European Studies igazgatóhelyettese. „Nagyon jó a halogatásban” – tette hozzá Lukasenkára célozva.

„Nincs garancia arra, hogy Putyin sikerrel jár – folytatta Kragh. – De minél inkább függésbe vonzza Lukasenkát, minél inkább meggyengül anyagilag és más tekintetben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ezek a tervek megvalósulnak.”