„Ha valaki fogadni akar, akkor szívesen fogadok abban, hogy ha nem történik semmi nagyon kellemetlen, váratlan esemény (...), akkor magasabb lesz a választási részvétel a 2022-esnél vagy a 2018-asnál. Ezt vállalom előrejelzésként, ennél messzebb nem mennék” – így fogalmazott Hann Endre, a Medián ügyvezetője február végén, másfél hónappal a választások előtt. A közvélemény-kutatások szerint a választási kedv azóta folyamatosan nőtt, április elejére mindössze a megkérdezettek 15 százaléka nem választott pártot vagy állította azt, hogy biztosan nem szavaz.
2024 márciusa, tehát a Tisza Párt megalakulása óta a Medián méréseiben csaknem felére csökkent a bizonytalanok és nem szavazók aránya, hasonló tendencia látható a más közvélemény-kutatók statisztikáiban is.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok 85 százaléka biztosan urnához járul vasárnap, előzetesen rendre többen mondják biztosra a részvételüket, mint ahányan tényleg elmennek szavazni. A kutatásokban a pártot nem választók aránya egyebek mellett azért kiugróan alacsony idén, mert a választás két nagy párt között dől majd el. Ezzel szemben a korábbi választásokon többen lehettek az ellenzéki szavazók között olyanok, akik bár biztosak voltak abban, hogy nem a Fideszre szavaznak majd, csak az utolsó pillanatban döntötték el, hogy a sok kisebb, hasonló értékrendet képviselő párt közül melyikre húzzák az ikszet – ők így a kutatásokban is bizonytalan szavazóként szerepeltek.
A rendszerváltás utáni kilenc választás részvételi átlaga 62,49 százalék volt, a legtöbben a 2002-es második fordulóban szavaztak (73,51 százalék), a legkevesebben pedig az 1990-es második fordulóban (45,54 százalék). Az egyfordulós választások közül 2014 volt a legkevésbé népszerű, akkor a választópolgárok 61,73 százaléka voksolt, 2018-ban és 2022-ben szinte ugyanannyian szavaztak, 70 százalék fölött alakult a részvétel.
Az évek alatt többször változott, hogy a Nemzeti Választási Iroda mely időpontokban közöl részvételi adatokat. 2018 óta minden választáson hét napközbeni részeredményt hoznak nyilvánosságra, így lesz ez 2026-ban is: reggel hét és délután öt között kétóránként ismerhetjük meg, hogy a választásra jogosultak hány százaléka adta már le a voksát. Az utolsó napközbeni jelentés a 18:30-as állapotot tükrözi. Késő este még várható egy majdnem végleges részvételi adat, de a pontos szám majd csak a hivatalos végeredményekkel együtt, vagyis következő héten derül majd ki. Fontos megjegyezni, hogy a statisztikák összesítése időigényes, vagyis a jelzett időpontnál később jelennek meg, a korábbi tapasztalatok szerint nagyjából 30-40 perccel.
A fentiekből jól látszik, hogy önmagában a részvételi arányból lehetetlen eredményt jósolni: volt, hogy kifejezetten magas részvétel mellett elbukta a kormányzást a Fidesz (2002-ben), máskor hasonló választói aktivitás mellett megőrizte a kétharmados többséget. Sőt, 2010-ben a feltűnően alacsony részvételű második forduló is elég volt egy kétharmados parlamenttel járó kormányváltásra.
Mindenesetre, ha már az eredmények ismerete előtt szeret választói magatartást elemezni, adunk egy kis viszonyítási alapot:
Nyitókép: Fülöp Máté / HVG.
