OBH: Még nem zárult le a jogalkotási eljárás a bírák fizetéséről
A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.
Változatlan marad a bírák és ügyészek – velük együtt pedig az igazságügyi alkalmazottak – illetményalapja a kormány új költségvetési tervezete szerint. Mint azt korábban megírtuk, a hétfőn benyújtott „békeköltségvetés” szövege szerint az összeg 2025-ben is 566 660 forint lehet, vagyis 2022 óta ugyanannyi, miközben rekordokat döntött az infláció Magyarországon.
A költségvetési tervezet azért is okozott felháborodást, mert a jogot gyakorló Országos Bírósági Hivatal (OBH) 35 százalékos illetményalapnövelést javasolt 2025. január 1-től, valamint 10 százalékos munkaköri pótlékot az igazságügyi alkalmazottaknak. Ezt pedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint a kormánynak változatlan formában kell az Országgyűlés elé terjesztenie.
A költségvetési tervezetet annak elfogadásáig egyéni képviselői indítvánnyal is át lehet írni, így még az sem kizárt, hogy a közeljövőben így oldják meg az illetményalap emelését is. Ez azért is lehetséges megoldás, mert lapunk információi szerint a bírósági dolgozókat az elmúlt héten több körlevélben is értesítették arról, hogy mind a bírák, mind az igazságügyi alkalmazottak esetében lesz emelés.
Lapunk kérdésére pedig az OBH azt közölte, hogy
a költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája folyamatban van; következésképpen a bérezéssel összefüggő jogalkotási eljárás még nem zárult le.
Az Országos Bírói Tanács elnöke a hvg.hu-nak küldött válaszában emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az illetményalap nem változott, a költségvetési tervezet 1. számú melléklet Bíróságok Fejezetnél személyi juttatásként a költségvetés a tavalyi összeg majdnem dupláját, 160 milliárd forintot tartalmazza.
„Mivel ilyen összegű emelkedés a bírói illetményalap változatlanul hagyása mellett valószínűtlen, álláspontom szerint az így látható koherenciazavar várhatóan kiküszöbölhető lesz” – írta Szabó Péter.
Az OBT elnöke hozzátette azt is, hogy legutóbbi ülésükön Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára azt közölte, hogy a közeli napokban az IM jogalkotási javaslatokat terjeszt az OBT elé.
Korábban lapunk több cikkben is foglalkozott azzal, hogy több bíróság is a működésképtelenség határára került a rossz fizetések miatt. A legrosszabb helyzetben az igazságügyi alkalmazottak vannak, az ő keresetük szintén a bírói illetményalaphoz kötött, néhány esetben pedig olyan alacsony, hogy a garantált bérminimumot kapják, ami jelenleg bruttó 326 600 forint.
A 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot. Az ő helyzetükről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni, az új jelentkezők pedig hátat fordítanak, amint meghallják, mennyi a fizetés.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.