Tetszett a cikk?

A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.

Változatlan marad a bírák és ügyészek – velük együtt pedig az igazságügyi alkalmazottak – illetményalapja a kormány új költségvetési tervezete szerint. Mint azt korábban megírtuk, a hétfőn benyújtott „békeköltségvetés” szövege szerint az összeg 2025-ben is 566 660 forint lehet, vagyis 2022 óta ugyanannyi, miközben rekordokat döntött az infláció Magyarországon.

A költségvetési tervezet azért is okozott felháborodást, mert a jogot gyakorló Országos Bírósági Hivatal (OBH) 35 százalékos illetményalapnövelést javasolt 2025. január 1-től, valamint 10 százalékos munkaköri pótlékot az igazságügyi alkalmazottaknak. Ezt pedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint a kormánynak változatlan formában kell az Országgyűlés elé terjesztenie.

A költségvetési tervezetet annak elfogadásáig egyéni képviselői indítvánnyal is át lehet írni, így még az sem kizárt, hogy a közeljövőben így oldják meg az illetményalap emelését is. Ez azért is lehetséges megoldás, mert lapunk információi szerint a bírósági dolgozókat az elmúlt héten több körlevélben is értesítették arról, hogy mind a bírák, mind az igazságügyi alkalmazottak esetében lesz emelés.

Lapunk kérdésére pedig az OBH azt közölte, hogy

a költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája folyamatban van; következésképpen a bérezéssel összefüggő jogalkotási eljárás még nem zárult le.

Az Országos Bírói Tanács elnöke a hvg.hu-nak küldött válaszában emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az illetményalap nem változott, a költségvetési tervezet 1. számú melléklet Bíróságok Fejezetnél személyi juttatásként a költségvetés a tavalyi összeg majdnem dupláját, 160 milliárd forintot tartalmazza.

„Mivel ilyen összegű emelkedés a bírói illetményalap változatlanul hagyása mellett valószínűtlen, álláspontom szerint az így látható koherenciazavar várhatóan kiküszöbölhető lesz” – írta Szabó Péter.

Az OBT elnöke hozzátette azt is, hogy legutóbbi ülésükön Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára azt közölte, hogy a közeli napokban az IM jogalkotási javaslatokat terjeszt az OBT elé.

Korábban lapunk több cikkben is foglalkozott azzal, hogy több bíróság is a működésképtelenség határára került a rossz fizetések miatt. A legrosszabb helyzetben az igazságügyi alkalmazottak vannak, az ő keresetük szintén a bírói illetményalaphoz kötött, néhány esetben pedig olyan alacsony, hogy a garantált bérminimumot kapják, ami jelenleg bruttó 326 600 forint.

A 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot. Az ő helyzetükről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

„Éhen halok, ha nem mondok fel a bíróságon”

Több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni, az új jelentkezők pedig hátat fordítanak, amint meghallják, mennyi a fizetés.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!