„Az Országos Bírói Tanács elkötelezett a jogállamiság mellett, s ennek biztosítása érdekében kiemelt feladatának tekinti az igazságszolgálatatás függetlenségének védelmét, valamint az azt veszélyeztető tevékenységek elleni fellépést” – ezzel a mondattal kezdődik az Országos Bírói Tanács (OBT) szombat este megjelent közleménye.
A közleményben az OBT hosszan ír arról: a bírói függetlenség egyik záloga, hogy betartsák a rájuk vonatkozó jogszabályokat, például azt, hogy nekik tilos „a politikai tevékenység”. Leírják azt is, mi lesz azzal, aki ezt megsérti: külön eljárásrend van erre az esetre, „melynek lényege szerint amennyiben normasértés történik, az adott bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető fegyelmi eljárást kezdeményezhet a szolgálati bíróságnál, s ezt követően az eljárást a szolgálati bíróság folytatja le”.
A szombati OBT-közlemény reakció a Kúria november 6-án kiadott közleményére, amelyben a legmagasabb szintű magyar bíróság arról írt, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására”. Ebből a bonyolult, már-már szakszövegnek beillő idézetből az utolsó pár szó igazán fontos, ezt idézte friss közleményében az OBT is, szó szerint.
Folytatva saját gondolatmenetüket a bírói függetlenségről, valamint az annak esetleges sérelme esetén szokásos eljárásrendről azt írják: „ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a Kúria 2025. november 6. napi közleményének azon kitétele, mely szerint a Kúria »készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására« minden jogszabályi alapot nélkülöz, hiszen a szolgálati bíróságok függetlenek a Kúriától”. Lefordítva: az OBT szerint a Kúriának semmi jogalapja nincs eljárni az olyan ügyekben, ahol egy bíró függetlensége lenne kérdéses.
„Éppen ezen függetlenség megtartását tekinti egyik legfőbb feladatának az OBT. Ezen túlmenően a közlemény alkalmas arra is, hogy a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba. Ezt pedig nem tartja megengedhetőnek az Országos Bírói Tanács” – tették hozzá.
Az OBT ugyanebben a közleményben reagált a Kúria egy későbbi, november 18-i közleményére is. A Kúria ugyanis aznap a Kovács András elleni munkaügyi perről írt, ez az OBT szerint pedig „olyan, integritást veszélyeztető, külső nyomásgyakorlásra utal, amely kivizsgálásra nem került, ugyanakkor jelenleg annyi információ áll rendelkezésre, hogy a Kúria, mint alperes a felülvizsgálati kérelmétől elállt”.
„Az Országos Bírói Tanács álláspontja szerint ez nem felel meg az integritást sértő magatartások kezelésére előírt eljárásnak, azt sugallja, hogy a bíróságok nem képesek ellenállni az esetleges nyomásgyakorlásnak, így alkalmas a bírói tekintély aláásására, és a bíróságokba vetett közbizalom megingatására. Az OBT meggyőződése szerint a bíróságok befolyástól mentesen ítélkeznek, a külső nyomásgyakorlásokat elhárítják” – írták.
