Megtalálták az autizmust okozó egyik gént
Osztrák kutatóknak egereknél ráadásul sikerült visszafordítani is a folyamatot, eszerint az autizmus akár gyógyítható is lehet.
Osztrák kutatóknak egereknél ráadásul sikerült visszafordítani is a folyamatot, eszerint az autizmus akár gyógyítható is lehet.
Hárommilliárd dollárt, azaz 825 milliárd forintot ajánlottak fel orvosi célra. Az összeg nagy, de van mögötte egy terv is. Egy elég merész céllal.
Sokszor hallani azt a kifejezést, hogy "az orvostudomány csodákra képes", de egészen addig csak egy átlagos kijelentésnek tekintjük, amíg nem látunk egy-egy konkrét esetet. Hogy a fejlett műszereknek köszönhetően az orvosok tényleg hihetetlen dolgokra is képesek, arról minden bizonnyal Patrick Hardison tudna a legtöbbet mesélni.
Néhány debreceni fiatal megalkotott egy olyan applikációt, amellyel tét nélkül lehet gyakorolni a betegek diagnosztizálását.
Sajnos így is évekig együtt kell élni a vírusveszéllyel, de ez az eredmény az eddigi legjobb hír a Dél-Amerikában komoly veszélyt jelentő betegség ellen.
Két éve magukat jéggel leöntő emberek videói lepték el a közösségi oldalakat. Jótékony célból történt, de sokan kételkedtek, lesz-e ennek bármi haszna. A tudósok jelezték: lett, nem is akármilyen.
Egy gén enzimtermelését kell megállítani, az egereken végzett első kutatások igen hatásos eredményekkel zárultak.
Könnycseppből vércukorszintet mérő kontaktlencse, 3D-s nyomtatóval létrehozott májszövet, távolból műtő sebészrobotok, szemüveggel közvetített orvosi beavatkozások – e kiragadott példák is jól mutatják, hogy az egészségügy többet fejlődhet a következő években, mint az elmúlt évszázadok alatt. De erre orvosnak, páciensnek egyaránt készülnie kell.
A tudomány egyre pontosabb választ tud adni arra, hogy miért öregszik és hal meg idővel minden, ami él, és miért számíthatnak hosszabb életre a nők. Egyes öregedéselméletek szerint attól lesz rövidebb az életünk, hogy testünk karbantartása helyett inkább az utódok nemzésére és felnevelésére koncentrálunk. Legyen intő jel az ecetmuslica-életmód!
Svéd orvosok néhány éve már végeztek méhtranszplantációt, sőt, gyerek is született már ilyen műtét után. A beavatkozás viszont még mindig ritkaságnak számít, Amerikában ez volt az első eset.
Számunkra teljesen természetes az érzéstelenítő a kórházakban, így el sem tudjuk képzelni, hogy milyen szörnyű lehetett egy komolyabb beavatkozás az 1800-as években. Ezek a képek bemutatják.
Sikeresen ültettek gerincvelő-implantátumot Sidneyben egy 60 éves férfibe, akit 30 éve kínoztak krónikus fájdalmai. Az implantátum képes regisztrálni az idegrendszerből érkező jeleket, és az érintett területekhez küldött jelátvitelt kiigazítani. A megoperált férfi fájdalmai jelentős mértékben csökkentek.
Egy balesetet szenvedett férfi kezét a lábához varrva várták meg az orvosok, amíg a kar idegei kellően regenerálódnak.
Csak Magyarországon több mint félmillió cukorbetegségben szenvedőn segíthet az a kísérleti fázisban lévő hatóanyag, amely az érrendszeri és veseszövődmények megelőzése és kezelése terén hozhat áttörést. A Pécsi Tudományegyetem fejlesztése nemrég kapta meg a szabadalmi jogokat, most a kritikus fontosságú klinikai szakasz következik.
Bár a Parkinson-kórt kiváltó okok terén máig a sötétben tapogatózunk, a rettegett betegség kezelése terén több áttörés történt az elmúlt időszakban. Kudarcot vallott őssejtkísérletek kontra a betegek életét évtizedekkel meghosszabbító új eljárások.
Sejtbiológiai áttörést értek el az ELTE kutatói: a világon először sikerült biológiailag aktív hatóanyagot, azaz gyógyszert úgy célba juttatni egy élő állatban, hogy annak hatása egyetlen sejtben lokalizálódjon.
A modern korinak számító II. világháborús harctéri orvosi módszerek a rákövetkező évtizedekben egyre inkább használhatatlannak bizonyultak. A háborús orvoslás fejlődését a szuperhatalmak versengése vitte előre, és bár ezt főleg Amerika határozta meg, a kilencvenes években a nyugatiak is meglepődve tapasztalták, hogy a szovjet vörös köd mögül milyen kaliberű magyar szakemberek kerülnek elő.
Az első és a második világháború között eltelt évtizedek alatt nemcsak a (hadi)ipar terén történt óriási fejlődés, az orvostudományban is sok újdonság látott napvilágot. A második világégésben egy-egy harctéren szerzett sebesülést már jóval nagyobb eséllyel éltek túl a katonák, a két szemben álló oldal között azonban így is jelentős volt az eltérés.
A több mint 15 millió ember életét követelő I. világháború négy éve alatt az ember-ember elleni küzdelem mellett megjelentek a tankok, és a kezdetben csak a felderítést szolgáló, majd bombázásra használt harci repülőgépek is. Az új hadviselés miatt az orvostudomány is megváltozott – hatása pedig a mai napig is érezhető –, de a háború éveiben sok olyan sérülést sem tudtak ellátni, amelyek kezelése ma már rutinművelet.
3D-s gyógyszer- és művégtagnyomtatás? Minden betegségre megoldást találó szuperszámítógép? Egyelőre elég futurisztikusan hangzanak, pedig már itt vannak a nyakunkon. Meskó Bertalan egy saját maga által kreált szakmában, az orvosi jövőkutatásban lett világszerte ismert szakember. Az orvostudomány és a sci-fi-szerű technológiák találkozása egyre életszerűbb folyamat, erre készíti fel az egyetemi hallgatókat, a 60-70 éves orvosokat és cégeket, kormányokat egyaránt. Interjú.