Szijjártó Péter nem árult el konkrétumokat hétfői moszkvai tárgyalásairól, de már lehet sejteni, merre változik a paksi bővítés: a magyar projektcég lehet a fővállalkozó a Roszatom helyett. Ez viszont egy sor súlyos következménnyel járhat, Jávor Benedek szerint például elszállnak a költségek, és a felelősséget és a kockázatokat is a magyar állam veszi magára az oroszok válláról.
Átírják a Paks 2 kivitelezésével kapcsolatos szerződéseket, sőt új keretek közé helyezik az erőműépítést. Szijjártó Péter részleteket nem árult el, az biztos, hogy a kivitelezés csúszásban van, nagy valószínűséggel költségtúllépésben, és erősen kérdéses, hogy a háborús-szankciós helyzetben a Roszatom képes-e a kulcsra kész kivitelezésre. Kérdés, hogy az új keretek közt Magyarország több felelősséget és több költséget vesz-e a nyakába.
Hivatalosan minden rendben a paksi bővítéssel, mondja az orosz kivitelező, a Roszatom és a magyar kormány, a valóságban azonban zavar uralkodik, és ennek jelei egyre jobban láthatók - írja a francia lap.
Fontos energetikai kérdéseket, a paksi atomerőművet és a gázszállításokat is érintő interjút adott a budapesti orosz nagykövet a Ria Novosztyinak. Azt mondta, Budapest pragmatikus, de a megtorló intézkedéseket velünk szemben is lehet alkalmazni.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a „nemzetközi liberális sajtóban folyamatosan adagolják az álhíreket” az orosz céggel való kapcsolatról.
A Roszatom bízik abban, hogy a paksi projektet végre is fogja hajtani a magyar megrendelővel együttműködve.
A magyar kormány nagyobb szerepet szánna a franciáknak a paksi bővítésben, erről már zajlik a puhatolózás, és ez akár oda is elvezethet, hogy lecserélik az oroszokat. Csakhogy ezzel még tovább nyúlhat az eleve csúszásban lévő projekt megvalósulása, nem csoda hogy Orbán Viktor közvetlen bizalmasa is aggodalmakról, és nagy bajról beszélt a Financial Timesnak a projekttel kapcsolatban.
Jelentősen csökkentsük a gázfelhasználást és növeljük a megújuló energiatermelést. Tartsunk ki Paks II. mellett, de lehetőleg ne orosz fűtőanyaggal – többek között ezeket javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak az Egyensúly Intézet. A további ötletek között még: mélyfelújítások, nyugati energiaimport, Robin Hood-adó alóli mentesség a megújulóknak.
Az új paksi atomerőmű több főrészét nyugati beszállítók adnák, de van rá esély, hogy a háború miatt kiesnek a projektből. Elvileg lehet új beszállítókat keresni, gyakorlatilag az új műszaki megoldásokkal újabb engedélyezési köröket kellene futni az Atomenergia Hivatallal, miközben a projekt az eredeti létesítési engedélyt is csak feltételes módban kapta meg, a dokumentációt még át kell dolgozni.
Az engedély egyelőre függőben van.
Alekszej Lihacsov szerint 2024-ben önthetik először a betont.
Kovács Kristóf cége felel négy darab „bio WC” leszállításáért és tisztításáért.
A dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék nukleáris erőműveiket. Ehhez a csapathoz csatlakozna Pakssal Magyarország.
Nem sértik meg az állami finanszírozás EU-s szabályait a paksi bővítéssel, azt pedig nem írhatja elő az EU, hogy atom- vagy zöldenergiára költse-e a pénzt egy tagállama – mondta ki az uniós bíróság.
Miután az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét nem engedélyezte a német ügynökség.
Nem csak az amerikai Westinghouse-szal, egy koreai céggel is előzetes megállapodást kötött Lengyelország nukleáris atomerőművi blokkok építéséről. Magyarország kitart a Roszatomnál, miközben Finnországban nem épülhet meg a Paks II. testvérerőműve.
A külgazdasági és külügyminiszter az orosz energiapiaci cégek felsővezetésével ült egy színpadra Moszkvában, ahol ugyan háborúnak nevezte a háborút, de nem tett szemrehányást az oroszoknak, csak azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak a legfontosabb saját maguk.
Megszünteti magyarországi képviseletét az Akcionyernoje Obscsesztvo „Atomstroyexport”, a Roszatom atomerőmű-tervező és építő leányvállalata.
Az energiaválság és az elszabadult árak miatt kialakult megélhetési válság eddig nem tapasztalt szociális krízissel fenyeget Magyarországon. Miközben a falvak és városok a működőképességük fenntartásáért küzdenek, egyre többen és többen kérnek szociáliEnergiacsúcsot kérnek a polgármesterek Orbán Viktortól s támogatást az önkormányzatoktól. Az önkormányzatok naponta hallják a polgárok segítségkérését, itt az ideje, hogy ezt a kormány is meghallja – írta Orbán Viktornak írt nyílt levelében 18 magyarországi város polgármestere. A városvezetők, köztük Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere egy Nemzeti Energiacsúcs összehívását kezdeményezik.
Ezt Szijjártó Péter jelentette be a Facebookon.
