hvg360: A múlt heti moszkvai tárgyalása után Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, megvan a megállapodás a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról. A jogászok még szövegezik, utána benyújtják Brüsszelnek. Mit gondol, mikor ismerhetjük meg, hogy mi van a módosításban?
Jávor Benedek: Ez egy jó kérdés, de azt felháborítónak tartom, hogy egy ilyen jelentőségű ügyben semmilyen információt nem közöl a kormány a nyilvánossággal, a konzultáció pedig szóba sem kerül.
Szijjártó Péter részéről nagyon homályos állítások hangzottak el, nem tudni például, hogy a több megvalósulási szerződésből melyiket módosítják. Van ugyanis egy létesítési (EPC), egy üzemeltetési (O&M) és egy üzemanyagellátási megállapodás is, ami a fűtőelemekre vonatkozik.
A finanszírozás módosításához pedig parlamenti jóváhagyásra van szükség, hiszen ott egy államközi szerződésről van szó, az a 2014 januárjában megkötött orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodáshoz kapcsolódik.
hvg360: Kétharmaddal annyira nem lesz nehéz megoldani.
J. B.: Nyilván meg fogják csinálni, csak azt akarom érzékeltetni, hogy Szijjártó nyilatkozata rengeteg kérdést vet fel, és egyikre sem kapunk választ. Arra meg pláne nem, hogy mi a módosítás lényege.
Az elmúlt napokban viszont olyan információk láttak napvilágot, hogy a kormányzat próbál előre menekülni az összeomlóban lévő paksi bővítésből. Miután maguk is érzik, hogy az ukrajnai agresszió miatt kialakult szankciós környezetben a paksi bővítés gyakorlatilag megvalósíthatatlan, próbálnak olyan áthidaló megoldást találni, ami anélkül mentesíti a szankciók alól a projektet, hogy teljesen meg kellene szabadulniuk az orosz féltől.
A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül - miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.
A hírek szerint az az elképzelés, hogy a magyar fél átveszi a fővállalkozói státuszt a Roszatomtól, menedzseli a beruházást, a Roszatomot pedig beszállítóként megpróbálja a radar alatt tartani.
hvg360: Ön pár napja a Facebookon azt írta, hogy a Pask II elnök-vezérigazgatójának, Jákli Gergelynek az interjújából is le lehet vonni ezt a következtetést. Abban semmi konkrétum nincs, a beszélgetés mely része igazolta ezt vissza az ön számára?
J. B.: Az egy nagyon óvatosan megfogalmazott interjú, a sorok között kell olvasni. Jákli Gergely elmondja, hogy az egész projekt menedzsmentjét jelentősen átstrukturálják, beszél arról, hogy van egy kialakult menedzsmentképesség a magyar oldalon, illetve a döntéshozatali lánc is lerövidült azzal, hogy a kormányon belül módosultak a projekt felügyeletét ellátó struktúrák. Ezeket az apró információkat kell egymás mellé tenni.
Azt nem mondja ki, hogy a magyar fél átveszi a fővállalkozói státuszt, de gyakorlatilag körülír egy olyan helyzetet, amiben ez az egyetlen logikus lépés. Azt mondja ugyanis, hogy a szerződéses keretek akadályává váltak a projekt végrehajtásának, és ezeken módosítani kell úgy, hogy a háborús és szankciós környezetben is megvalósítható legyen a beruházás.