Energiapolitikai szakpolitikai javaslattervvel állt elő az Egyensúly Intézet. A csütörtökön közzétett dokumentumban a 21. század legfontosabb versenyképességi és biztonságpolitikai kihívásának nevezik a hétköznapi életünkhöz nélkülözhetetlen energia kiszámítható és fenntartható biztosítását, ezért szeirntk Magyarországnak olyan energiarendszerre van szüksége, ami egyszerre szolgálja az ellátásbiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági versenyképességet.

A független szakpolitikai intézet felvázolja a jelenlegi helyzetet, megállapítva, hogy ugyan hivatalosan Magyarország energiafüggésének mértéke 54,4 százalékos, ám a statisztikák hazai energiatermeléshez sorolják a Paksi Atomerűművet, ami orosz nukleáris fűtőanyaggal működik, vagyis ezzel együtt

a magyar energiafüggés 80 százaléknál is magasabb, ami jórészt – különösen a földgáz és a nukleáris fűtőanyag miatt – orosz irányú kitettséget jelent.

Megállapítják azt is, hogy jelentős az ország lemaradása a megújulók terjedésében: ezek aránya az energiatermelésen belül a 38 százalékos uniós átlagnál jóval alacsonyabb, 14 százalékos. De szerintük ezzel még nem vagyunk elkésve.

Az Egyensúly Intézet ezek alapján azt javasolja, hogy az ország

• növelje a megújulók arányát,
• teljesen vezesse ki a szénalapú energiatermelést,
• radikálisan csökkentse a földgázhasználatot,
• nagyobb arányban támaszkodjon nyugati irányú energiaimportra is,

hiszen nem ugyanazt jelenti Magyarország szövetségeseitől való függés, mint az orosz irányú kitettség.

A szakpolitikai intézet szerint legalább ennyire fontos az energiaigény mérséklése is. 2010-hez képest 2030-ra 25 százalékkal kell csökkentenünk primer energiafelhasználásunkat – állapítják meg, amihez szerintük évente legalább 100 ezer lakóingatlanon kellene mélyfelújítást (például hőszigetelést és gépészeti korszerűsítést) elvégezni.

Az Egyensúly Intézet úgy számol, hogy az ország energiaszükséglete 2030-ra várhatóan 57 839 gigawattórás lesz, amit szerintók legfeljebb 30 százalékos import (ehhez el kell törölni a 2030-ra a villamos energiát érintő 20 százalékos importplafont) mellett 36 százalékban megújulókból, 28 százalékban nukleáris energiából, 5 százalékban földgázból, 1 százalékban pedig egyéb forrásból kellene kielégíteni.

Ez alapján konkrét javaslatokkal is előálltak, így hogy 2030-ra

• 9000 megawattra kellene növelni a hazai napenergia-, és
• a jelenlegi 12-szeresére, 4000 megawattra a szélermőmű-kapacitást.

A megújulók terjedése érdekében szeirntük támogatni kell a napelemek a lakóépületekre (tetőkre, erkélyekre) való telepítését, az energiaközösségek létrehozását, újra lehetővé tenni a napelemes rendszerek hálózatra történő visszatáplálását – utóbbi az energiaügyi miniszter szerint akár már idén megtörténhet:

Lantos Csaba: Akár már idén eltörölhetik a napelemeseket sújtó korlátozást

Felülvizsgálják, hogyan lehet fokozatosan feloldani a tavaly október végén bevezetett korlátozást, amivel felfüggesztették a háztartási napelemek hálózati betáplálási lehetőségét. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt egy interjúban, amiből az is kiderül, mik a tervek Paks II-vel, honnan lesz energia az akkumulátorgyáraknak, piaci áron vesszük-e az orosz gázt, és miből áll a „konzervatív energiapolitika".

Ahhoz pedig, hogy a nap- és szélenergia egymást kiegészítő adottságait egyszerre használhassuk ki (amikor nem süt eléggé a nap, a szél még fújhat) , támogatni kellene szerintük a szélerőművek és a naperőművek azonos alállomásra való csatlakozását, és intenzívebben hasznosítani a geotermikus energiát, de ezt áramtermelés helyett inkább a fűtési-hűtési szektorban.

Azt is megállapítják, hogy “ellátásbiztonságunk és klímacéljaink szempontjából” túl kockázatos lenne leállítani a Paks II-beruházást, ugyanakkor, ha lehetséges, meg kell hosszabbítani a működő blokkok üzemidejét.

A nukleáris energiával kapcsolatban is kiemelték az orosz irányú függés radikális csökkentését, jelezve, hogy ma már nyugatról is be lehet szerezni a Paks működtetéséhez szükséges fűtőanyagot.

Az Egyensúly Intézet szerint a megújulók megfelelő ütemű terjedése érdekében kiemelt stratégiai céllá kell emelni a hálózati kapacitások felmérését, illetve ahol szükséges, fejlesztését (már ez is folyamatban van). Azt is javasolják, hogy a MAVIR, a villamos rendszerirányító félévente nyilvános jelentésben vegye számba, hogy mekkora kapacitást képes még befogadni a hálózat, illetve hogy hol és milyen további fejlesztéseket tervez. Ezt egyébként vállalta is Magyarország azért hogy hozzájusson az EU helyreállítási pénzeihez.

A szakpolitikai műhely szerint a fentiek mellett 10 évre mentesíteni kellene minden új megújulóenergia-alapú erőművel a Robin Hood-adó (vagyis az energiatermelők idén 41 százalékosra emelt jövedelemadójának) megfizetése alól, hogy jobban megérje beruházóknak a fejlesztés, és azt is javasolták, hogy

a hosszú távon kiszámítható jogszabályi környezet érdekében 2024-re alkossák meg a magyar megújulóenergia-törvényt.