Már a sokadik háborút vészeli át kint Hirschberg Katalin, az izraeli mentőszolgálat mentőápolója, de a mostani más, mint amit eddig látott. Az arabok és zsidók által vegyesen lakott városokban eddig szinte ismeretlen polgárháborús állapotok hosszú távon is tovább roncsolhatják az izraeli társadalom szövetét.
Rakétatámadások, merényletek, zavargások eddig is voltak Izraelben, de most már az ország arab lakossága is az utcára vonult. Közben a szokatlanul intenzív rakétázásért cserébe számtalan célpontot támadott az izraeli hadsereg, köztük lakóházakat is. A támadásokban gyerekek is meghaltak mindkét oldalon. Izraeli magyarokat kérdeztünk a kinti állapotokról.
A napokban egymásra zúdított rakéták százaival súlyosbított konfliktus hátterében Kelet-Jeruzsálem megoldatlan problémája húzódik, de pártpolitikai érdekek is szerepet játszanak.
A szerkezetek közül több tucatot elhárítottak a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer ellenrakétái.
Pont a világ egyik legátoltottabb részén indulhat újra a fegyveres konfliktus, a vírushelyzet miatt javarészt háttérbe szorult feszültségek újra a felszínre törtek Izraelben. Az okokról mindkét oldal mást mond. A palesztinok szerint arab családok kilakoltatása miatt tört ki az erőszak Kelet-Jeruzsálemben, az izraeliek szerint viszont a palesztin belháborúkat szította tüzet akarják a külső ellenségre irányítani a palesztin politikusok. A város egyik fele ma újraegyesítést ünnepelne, a másik gyászolna. Helyette könnygáz és kőzápor lepi el a két vallás egyik legfontosabb vallási szimbólumának számító Templom-hegyet, vagy Haram al-Sharifet. A hvg.hu-nak nyilatkozó helyiek szerint a Covid, a politikai helyzet és a ramadán miatt kimerült társadalomban csak olaj a tűzre a vallási konfliktus.
122 ezer palesztint oltottak volna be Izraelben, de adminisztrációs nehézségekre hivatkozva elhalasztják.
Az izraeli jobboldal és a palesztin szélsőségesek 1995-ben minden eszközt bevetettek, hogy megakadályozzák a Jichák Rabin munkapárti miniszterelnök által nyélbeütött békemegállapodás végrehajtását. Ma a Netanjahu vezette Izrael egyre több arab országgal szót ért.
Augusztusban mindennapossá váltak a lövésváltások.
Az izraeli miniszterelnök hétfőn újra ígéretet tett arra, hogy a közelgő hónapokban megvalósítja Ciszjordánia egyes részeinek annexióját, az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is.
Minden fontos kérdésben Izraelnek enged az új amerikai közel-keleti béketerv. A palesztinok jogait figyelmen kívül hagyták, ami kiszámíthatatlan jövőt ígér nekik.
A téma főleg Trump izraeli-palesztini béketerve volt. A kormány szerint a paktum békét és stabilitást hoz hosszú távon a gázai térségben. A külügyminiszter Steve Bannonnal is összefutott.
Népszerűtlen, de tartós maradt a negyedszázada kötött izraeli–jordániai békemegállapodás. A szerződést azonban alááshatja a palesztinkérdés megoldatlansága.
A palesztinok és arab országok elutasították az Egyesült Államok közel-keleti béketervének gazdasági részét, arra hivatkozva, hogy nem nyújt megoldást a palesztin-izraeli konfliktus legégetőbb kérdéseire.
Az utóbbi évek legsúlyosabb harcai dúltak a hétvégén a Gázai övezet és Izrael között, miközben az USA Iránnal szemben egyre harciasabb. Washington csábít és fenyeget, célja tárgyalásra bírni a Hamászt és Teheránt.
Egyiptomi közvetítéssel jött létre a tűzszünet, hogy a hétvégén elszabadult erőszakot megfékezzék.
Nem egyszerűen startup vállalatról, hanem startup államról ábrándozik Basar Maszri palesztin multimilliomos. A terv egyelőre igen kezdeti szakaszban van, de a nyomai megtekinthetőek a ciszjordániai Ravabi városában, egy vadonatúj településen, amely nyolc éve épül.
Twitteren közölte a várható elismerést.
Az Aranykapu nevű szent hegyre akartak bemenni imádkozni Kelet-Jeruzsálembe, és verekedtek a rendőrökkel.
További 25 ember sérült meg éles lőszertől egy, a határkerítésnél tartott demonstráción.
De a telepesek ezt megnehezítik, mondta a német kancellár az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval folytatott megbeszélésük után.
