A helyiek felének nincs munkája, aki pedig dolgozna, az sokszor korlátozásokkal találja szembe magát – a Gázai övezetben eddig is kemény volt az élet, és a helyzet vélhetően nem a közeljövőben fog megjavulni.
Mohamed Deif tette a palesztin Hamászt veszélyes terrorcsoporttá. Mindig bujkál. Egyszer adott interjút, de maszkban. Politikai ambíciói nincsenek, de a terrorista szervezetnél állítólag mindig övé az utolsó szó. A Hamász szombaton indított Izrael elleni támadásában is kulcsszerepet játszik, ezt jelzi, hogy noha rendkívül ritkán szólal meg nyilvánosan, most megtette, gyújtó hangú szózatot intézett a palesztinokhoz, bejelentve az offenzíva indítását.
Az izraeli hadsereg még mindig nem tudott minden izraeli települést megtisztítani az iszlamista behatolóktól.
Nagyjából száz izraeli katonát és civilt ejtett foglyul hurcolt Gázába a Hamász.
A Gázai övezet lakosságának nyomorúságos helyzete, Irán erődemonstrációja és az izraeli-szaúdi kibékülés aláásása is állhat a Hamász Izrael elleni váratlan és példa nélkül álló szárazföldi, vízi és légi támadása mögött. A jom kippuri háború 50. évfordulójára időzített eszkaláció Benjamin Netanjahu jobboldali kormányát is megrengetheti.
Az izraeli–palesztin kiegyezés szinte esélytelen, de a 30 éve kötött és kimúlt oslói megállapodásba talán a szaúdiak lehelhetnek életet.
Izrael felszámolja a demokráciát – van-e még kiút a válságból? Ehud Barak volt miniszterelnök nyilatkozott a Spiegel német lapnak a tömegek ellenállásáról, Netanjahu miniszterelnök indítékairól és a közel-keleti konfliktus megoldásáról.
A legújabb ciszjordániai összecsapások nemcsak az izraeli stratégia hiányára mutatnak rá, de a Palesztin Hatóság és veterán elnöke, Mahmúd Abbász tehetetlenségére is.
Egyre véresebb az izraeli–palesztin konfliktus Ciszjordániában. A palesztinok eddigi ismert szervezeteinek egyre kisebb szava van, az új militáns csoportok a fegyveres harcot tartják a megoldásnak, és ebben már a nép többsége támogatja őket.
Jeruzsálem miatt elakadtunk, magyarázza az izraeli-palesztin viszony kilátásait Tom Segev, aki szerint a mai izraeli belpolitikai helyzetet meghatározó igazságügyi reform a "jobboldali, rasszista, antidemokratikus ideológia elleni küzdelemről szól".
Egy merénylő Tel-Avivban turistacsoportot gázolt el, egy másik a megszállt Ciszjordániában kezdett lövöldözni.
A végletekig kiéleződött a jogi reformra készülő Netanjahu-kormány és az ellenzék hadakozása. Szakértők szerint Izrael soha nem volt annyira megosztott, mint most, és ez rendkívüli veszélybe sodorhatja az országot, miközben Ciszjordánia lángba borul, és már a harmadik palesztin intifáda kitöréséről beszélnek.
Emellett növelni fogják a megszállt területeken állomásozó izraeli katonák számát is.
Több mint nyolc évszázada tartja magánál a jeruzsálemi Szent Sír-templom kulcsát egy muszlim palesztin család, mert a kereszténység legszentebb helyén osztozkodó hat felekezet között gyakori a viszály. A templom a második otthona – mondta lapunknak az őrző.
Újabb palesztin polgárháború a Hamász és a Fatah között, „arab tavasz” módjára felkelés a Palesztin Hatóság ellen, vagy a harmadik intifáda Izraellel szemben – bármi megtörténhet Ciszjordániában az egyre feszültebb és bizonytalanabb helyzetben, amelyet a 87 éves Mahmúd Abbász palesztin elnöknek kezelnie kellene. Ráadásul az állítólag súlyos beteg, erős dohányos Abbász hivatalosan nem jelölte ki az utódját, így halála esetén politikai vákuum alakulhat ki, amire már az izraeli hadsereg is készül.
Szükségünk van Magyarország barátságára, mondta a HVG tudósítójának Mohamed Sajeh, aki katasztrófának tartja a palesztin megosztottságot. Azt szeretné, hogy a palesztinoknak saját államuk legyen, de ha a kétállami megoldás nem lehetséges, neki még az egy is jobb lenne, mint a mostani helyzet.
Évek óta nem voltak olyan súlyos összecsapások a palesztinok és az izraeliek között, mint idén. A palesztinok kilátástalannak látják az önálló államért folyó küzdelmüket, különösen a fiatalok elégedetlenek, a Palesztin Hatóság népszerűtlen – tapasztalta tudósítónk a helyszínen.
