Újabb palesztin polgárháború a Hamász és a Fatah között, „arab tavasz” módjára felkelés a Palesztin Hatóság ellen, vagy a harmadik intifáda Izraellel szemben – bármi megtörténhet Ciszjordániában az egyre feszültebb és bizonytalanabb helyzetben, amelyet a 87 éves Mahmúd Abbász palesztin elnöknek kezelnie kellene. Ráadásul az állítólag súlyos beteg, erős dohányos Abbász hivatalosan nem jelölte ki az utódját, így halála esetén politikai vákuum alakulhat ki, amire már az izraeli hadsereg is készül.
Abbász 1935-ben Galileában született alsó középosztálybeli palesztinai arab családban, amely Izrael 1948-as megalakulásakor annak ellenére a szíriai fővárosba menekült, hogy a sajtkereskedő apának zsidó üzlettársa is volt. Mahmúd a Damaszkuszi Egyetemen jogászként végzett, közben tanított és burkolóként dolgozott, majd az 1950-es évek második felében Katarban vállalt közalkalmazotti munkát. Ott találkozott Jasszer Arafattal, és alapító tagja lett a Fatah világi mozgalomnak, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) legerősebb frakciójának. Tanulmányait később Moszkvában folytatta, ahol doktori fokozatot szerzett történelemből azzal a sokak által bírált disszertációjával, amely szerint a cionisták kollaboráltak a nácikkal a holokauszt során.
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
