Megállapodást kötött a Cellular Intelligence a Novo Nordiskkal arról, hogy átveszi egy kísérleti Parkinson-kezelés jogait. A Meta-vezér által is támogatott startup most a mesterséges intelligenciát is bevetné, hogy gyorsabban elkészüljön a gyógymód.
Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.
Az idegsejtek lassú pusztulásával járnak a neurodegeneratív megbetegedések, amikből kigyógyulni a mai tudásunk szerint nem lehet, a diagnosztika és a kezelések területén viszont egyre több eredményes felfedezést tesznek. A korai felismerés a kulcs, de az életminőségben végbemenő romlás csökkentése és lassítása fontos terület. Dr. Horváth Kingával például egy olyan non-invazív, neuromodulációs kezelési módszerről beszélgettünk, ami célzottan befolyásolja az idegrendszer működését.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói baktériumok segítségével hasznosították újra a PET-palackokat, méghozzá úgy, hogy abból a gyógyszeripar egyik legfontosabb alapanyaga lett.
Dán kutatók 125 918 ember egészségügyi adatit nézték át, és kiderült, a Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia kialakulása kapcsán is érdemes lehet a depresszióra figyelni.
Miközben az Egyesült Államokban még csak korlátozták a használatát, az Európai Unióban már évekkel ezelőtt betiltották a klórpirifosz használatát. Most kiderült, jelentősen növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.
Mivel a Parkinson-kór elsősorban a mozgásszabályozást érinti, bajban vannak a számítógép előtt az érintettek. Rájuk gondolt egy formatervező szakos egyetemista, amikor megalkotta különleges billentyűzetét, amellyel megpróbálja visszaadni a digitális önállóságot azoknak, akiknek a finom mozgások már nem természetesek.
A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.
Egy friss kutatás eredményei szerint aggasztó kapcsolat van a kezeletlen alvási apnoe, valamint a Parkinson-kór kialakulása között. A korán megkezdett kezelés azonban segíthet a megelőzésben.
Egy lengyel és egy olasz feltaláló nyerte el az idei James Dyson-díjat: előbbi egy újfajta, a mesterséges intelligencián alapuló vízmérőt épített, utóbbi pedig a Parkinson-kóros betegeknek kínál segítséget.
Brit kutatók új eszköze ígér paradigmaváltást a mélyagy szerkezetének tanulmányozásában és kezelésében. A szakemberek szerint az agy azon részére is „be tudnak nézni” vele, ahová eddig csak műtéttel lehetett.
Messzemenő, az egészséget érintő következtetéseket képes levonni a mesterséges intelligencia abból, hogy miként olvas fel valaki angolul egy közismert mondatot.
Ígéretes eredményekre jutott egy ausztrál kutatócsoport egerekkel folytatott kísérleteik során: az agy rézszintjének helyreállításával sikerült csökkenteniük a Parkinson-kórhoz hasonló idegrendszeri károsodásokat. Megközelítésük akár az embereknél is működhet.
Brit kutatók két kutyával bizonyították be, hogy a Parkinson-kór korai felismerése lehetséges.
Az énekes a családjában lévő nehézségekről vallott.
A július 5-i búcsúkoncerttel közel 200 millió dollárt gyűjtöttek össze jótékonysági szervezetek javára.
A köhögés mellett a Parkinson-kórt is kezelheti az ambroxol, állapították meg a kutatók.
„Kopj le, nem veszed el a lányomat” – szúrta közbe a zenész viccesen, amin mindenki jót derült.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint még a mostani legjobb teszteket is túlszárnyalja az az új fejlesztés, ami két biomarkert figyel a Parkinson-kórral kapcsolatban.
Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
