A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint még a mostani legjobb teszteket is túlszárnyalja az az új fejlesztés, ami két biomarkert figyel a Parkinson-kórral kapcsolatban.
Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
A Parkinson-kór, a disztónia (kóros izom-összehúzódások által kiváltott akaratlan mozgás) és a különböző eredetű remegések kezelésében immár hosszabb időn át is tudnak segítséget nyújtani egy, a pécsi klinikán alkalmazott, a beteg kezelését távolról lehetővé tevő megoldással – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
Szeptemberben még támogatást nyert egy film, amit az ő rendezésével terveznek.
Daniel Barenboim közleményben adott hírt egészségügyi állapotáról, ami az utóbbi években fokozatosan romlott.
Nagy ár 60 ezer euró és az agy egy részének roncsolása azért, hogy eltartott kisujjal ihassam a kávét egy kis csészéből? Amíg a gyógyszerek hatnak, addig nincs gond, el lehet lenni az esszenciális tremorral, de mi jön utána, ha már csak a műtét segít? Első kézből az alig csillapítható remegésről.
Azzal is vádolják, hogy politikai kapcsolatait kihasználva, közpénzből akarta felújíttatni lánya egyetemének röplabdacsarnokát.
A Toxoplasma gondii parazita módosított változata segíthet megoldani az Alzheimer- és Parkinson-kór kezelésének egyik legégetőbb problémáját.
Brit és német kutatók olyan diagnosztikai rendszert fejlesztettek ki, ami a mesterséges intelligencia segítségével segít felismerni a Parkinson-kór kialakulásával kapcsolatos markereket.
Bár a Parkinson-kórt elsősorban mozgászavarnak tekintik, svájci idegtudósok kutatása szerint a betegség észlelési zavarokhoz is vezethet. Például az ilyen betegek fokozottabban hajlamosak a túlzott túlszámlálásra is.
A világ leggyorsabban terjedő neurológiai betegségének jellemző tünetei már a fiatalabb, akár harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők. A betegség korai felismerése és folyamatos kezelése révén azonban hosszú ideig együtt lehet vele élni súlyos tünetek és szövődmények nélkül.
Hogyan ismerem fel, ha valakinek stroke-ja van, miért kulcsfontosságú az idő, és hogyan lehet belőle felépülni? Miért fontos időben észrevenni a Parkinson-tüneteket, és hogyan segíthet a család, hogy a hozzátartozó és az orvos a legjobb eredményeket érje el? Mit csinál az agyunkban a migrén, és hogyan tudjuk kezelni a bénító fejfájást? Wellbeing podcastunkban a leggyakoribb neurológiai betegségeket magyaráztuk el Tóth Adrián, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának neurológus szakorvosa segítségével – de az is kiderült, milyen kapcsolat van az agyunk és a beleink között.
Amerikai kutatók szerint az SHLP2 kódjelű fehérje működését a jövőben érdemes lesz alaposabban tanulmányozni, segítségével ugyanis jelentős mértében csökkenhet a Parkinson-kór kialakulásának esélye.
Amerikai kutatók egyértelmű jelét találták annak, hogy akár egy egyszerű influenzavírus is jelentősen növelheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.
Tudjuk, hogy a természetben kárt tesznek, és hogy ránk nézve is károsak, ám most a Duke Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy akár az agyunkba is eljutnak a mikroműanyagok.
A Texasi Egyetem kutatói szerint a kávézaccban lévő anyag segíthet megvédeni az agyat az olyan neurodegeneratív betegségek ellen, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-kór.
Amint a Jóbarátok sztárjai dollármilliomosok lettek, Matthew Perry „egy nagy, kövér csekket" küldött Michael J. Fox Parkinson-kór kutatását segítő alapítványának. A gesztust Perry nem verte nagy dobra.
A világon elsőként kapott olyan gerincimplantátumot a Parkinson-kórban szenvedő Marc Gauthier, azzal a céllal, hogy helyreálljon a járása. A jelek szerint nagyon jól működik a rendszer, nemhogy újra képes járni, de nagyobb távokat is gond nélkül megtesz.
Nagyfelbontású 3D-s felvételek kellenek csak a retináról a mesterséges intelligenciának, hogy megtalálja a Parkinson nyomait – sokkal hamarabb, mint a jelenleg alkalmazott klinikai módszerekkel az lehetséges. Ennek köszönhetően pedig hamarabb megkezdhető a betegség kezelése, mely meghosszabbíthatja a páciensek életét.
A gyakran csak boldogsághormonként emlegetett dopamin talán a legismertebb vegyület az agyműködést moduláló többtucatnyi neurotranszmitter (kémiai hírvivő) közül. Döntő szerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében, a felszabaduló dopamin elégedettségérzést, illetve boldogságot vált ki. Azonban ez a neurotranszmitter jóval sokoldalúbb, mint eddig hitték.
