A világ legmagasabb passzívházát kezdik hamarosan építeni New Yorkban. A tervek szerint 220 méterre nyújtózó magasház a második legmagasabb lesz Brooklynban (a lágymányosi Mol Campus 143 méteres). De nem kizárólag méretével tűnik ki majd a sorból.
Egyre kevésbé jár pluszköltséggel, ám a gondos tervezést továbbra se tudjuk megspórolni, ha passzívházat szeretnénk építtetni -– a rezsiköltségünk viszont a tizede lesz. Az építészetben is egyre erőteljesebben teret kap a fenntarthatóság és az a szemlélet, hogy a környezetünknek is a lehető legkevesebbet ártsunk.
Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.
A becsületes magyar családok kaphatják meg a falusi csokot – írta a kormány. Csakhogy több szabály vagy épp a trükközőket segíti, vagy afelé mutat, hogy a tisztességtelenek helyett a szegényeket zárják ki.
A klímaváltozás már nemcsak a jegesmedvék és az unokáink problémája, hanem a mi életünket teszi tönkre jelen pillanatban is. A pániknak azonban nincs értelme, és idő sincs már arra, hogy politikusokra és nagyipari vállalatokra mutogassunk. A szakértők szerint jobb, ha már most átkalibráljuk a gondolkodásunkat, hogy fenntartható legyen az életvitelünk. Ez sok energiát fog igényelni, de egyszerűen nincs más választásunk.
2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért az épületek energiahatékonysága döntő fontosságú lesz.
Három év múlva már uniószerte csak olyan házak épülhetnek, amelyeknek szinte nulla az energiafogyasztásuk. Az építőipar még csak ízlelgeti a passzívház fogalmát, de máris megjelent a még fejlettebb technológia.
Feiler József elmondja, miért nem működnek az energiahatékonysági pályázatok, és miért fog átlépni most már Albánia is felettünk.
Tényleg csak annyi, hogy "felkenik" a falra, és már kész, működik is. Gyakorlatilag 23, illetve 26 fokra be lehet állítani a szobák falának maximális hőmérsékletét az új típusú vakolattal. És a gyártó szerint 30 évig biztosan működik.
Engedélyezés előtt áll a Lasselsberger-Knauf legújabb fejlesztése, amelynek segítségével kánikulák idején klímaberendezés használata nélkül is 26 °C alatt lehet tartani az épületek belső hőmérsékletét. A rendkívül nagy hőelnyelő képességű vakolatot az idén négy budapesti lakásban tesztelték - a magyar fejlesztés jövőre forgalomba is kerül.
Egy csavarhúzóval alig négy nap alatt össze lehet szerelni és négyzetméterenként 200 euróba kerül. Na vajon mi ez? Nem, nem egy Ikea-bútor, hanem egy ház, mégpedig egy igen kedvező energiafogyasztással rendelkező épület. A dél-franciaországi Marseille-ben működő Multipod Studio már két éve azon dolgozik, hogy a könnyűszerkezetes épületkonstrukciót tökéletesítsék, egyelőre ugyanakkor még csak két épületet sikerült felhúzniuk. A hvg.hu a koncepció egyik megálmodójával, Corentin Thiercelin építésszel készített interjút.
Négy nap és egy vezetéknélküli csavarbehajtó szükséges egy úgynevezett pop-up ház összeállításához. A ház szerkezete szigetelő blokkokból és fa panelekből álló, ami állítólag igen jó szigetelési jellemzőket biztosít az ingatlannak.
A társadalmi infrastruktúra operatív program pályázatán elnyert 48 milliós támogatással és 8-10 millió forint saját tőkével építheti meg a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete a megye első, jórészt autistákat foglalkoztató passzívházát - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
Az energetikai szempontból korszerűtlen építmények egyre nehezebben értékesíthetők, emellett a jelenleg felhasznált energiaforrások gyorsan szűkülnek, így az épületek tervezése és építése során egyre fontosabb az üzemeltetési költségek leszorítása. Jönnek a nullafogyasztású, sőt, az energitermelő épületek.
Évi 15 ezer forintból lehet majd fűteni egy 50 négyzetméteres átlagos lakást abban a Budapest XIII. kerületi 100 lakásos passzív bérházban, amelynek alapkövét Tóth József kerületi polgármester és Tolnay Tibor, a generál kivitelező Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója rakta le csütörtökön.
Társadalmi és környezeti kérdésekre igyekszenek megoldásokat találni, miközben a piacon is megmérettetik magukat. Míg a társadalmi vállalkozásoknak az Egyesült Államokban már „bejáratott” szerepük van a gazdaságban, Magyarországon még csak külön jogi kategória sincs rá. A szcénában dolgozó vállalkozók relatív könnyű indulásról számoltak be, a vállalkozásuk fenntarthatósága azonban már mindenkinek komoly kihívásokat okoz.
Hat magyar vállalat és szakmai szervezet képviselte Magyarországot a hatodik alkalommal megrendezett Clean Energy Building (CEB) Megújuló Energia és Passzívház Építészeti Kiállításon február 7-9. között Stuttgartban - tájékoztatta a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) csütörtökön az MTI-t.
Aki házépítésre adja a fejét, a már megszokott kérdéseken – hol, mekkorát, mennyiért, milyet – kívül egyre gyakrabban egy további alapkérdést is el kell döntenie: energiatermelésre alkalmas aktívházat, vagy éppen alacsony energiafelhasználású passzívházat építsen? A lakásfókusu lakossági ingatlanos blog megmondja.
Nyílt napokat szervez a fővárosban és négy vidéki településen épített passzívházak látogatására a Passzívházépítők Országos Szövetsége.
A trendi ingatlanberuházások között egyre többször bukkan fel a passzívház, mint kevés energiát felhasználó, csúcs-környezetbarát, a jelenleg leginkább élhető építményeket eredményező tervezési és építési irányzat. Az ilyen építmények vajon tényleg rendelkeznek mindazzal a vonzó tulajdonsággal, amivel felruházzák őket, vagy csak kamu az egész, soha meg nem térülő drága divathóbort?
