Ma már a jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy egy új építésű lakóháznak milyen épületenergetikai jellemzőkkel kell rendelkeznie. „Ma már nincs is más út, kizárólag energiahatékony épületek megvalósítására van mód” – szögezi le Munkácsy Béla, az Energiaklub szakértője és Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója.

Hogy ha mi magunk szeretnénk építkezni, ez persze számtalan kérdést felvet, hiszen már a telekárak vagy a kivitelezés során jelentősek a különbségek, és már abban a tekintetben is millió forintos árkülönbség adódhat, hogy műanyagból vagy fából készített nyílászárót választunk. Azzal pedig, ha csökkentjük az energiafogyasztást, nem csak spórolunk, de a környezetünknek is jót teszünk.

Hogyan érhetjük el, hogy minél kevesebb energiát fogyasszon a házunk?

Az energetikai szakértők mindenképpen a komplex megközelítést javasolják: „A hármas egység – nyílászárók, hőszigetelés (tető, homlokzat, pince- és padlásfödém) és fűtésrendszer – együttes vizsgálata és felújítása eredményezi a legnagyobb energiamegtakarítást” – mondja Koritár Zsuzsanna. Azon az állásponton vannak, hogy a hőszigetelésen egyáltalán nem szabad spórolni. „Sajnos nálunk még kevésbé merül fel a vásárlási döntések során az a kérdés, hogy az egyes hőszigetelések gyártása mennyi energiát emészt fel, illetve hulladékká válva milyen környezeti terhelést okoz” – fűzi hozzá Munkácsy Béla. Az viszont már más kérdés, hogy itthon a környezetkímélőbb építőanyagok kínálata még szegényes.

„Környezeti szempontból általában is igaz, hogy törekedni kell a minél több természetes anyag, így leginkább a fa alkalmazására, például a födém, padló esetében, hiszen ezáltal nagy mennyiségű szenet raktározunk el az épületünk szerkezetében, egyúttal csökkentjük az energia- és erőforrás-igényes beton használatát” – teszi hozzá.

Flickr / Creative Commons / ROLU

Ráadásul sokszor a legköltséghatékonyabb megoldások a legnyilvánvalóbbak: ilyen például a napenergia passzív hasznosítása. „Az a lényeg, hogy déli tájolású legyen az épület, illetve a nagyméretű nyílászárók” – mutatnak rá a szakértők. És van még egy terület, ami igen lényeges és amiről sokszor elfeledkezünk, ez pedig az árnyékolás átgondolt megoldása. „A jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett árnyékolási megoldások a legtöbb esetben teljesen ki tudják váltani az energiaigényes légkondicionálást” – emelik ki.

Mi is az a passzívház?

„A passzívház az energiahatékonyágra fókuszál, de nem akar mindent megoldani, ezért jól kombinálható más természetes, öko megoldásokkal, így például a természetes anyagokkal, vagy akár a háztáji gazdálkodással” – mondja Szekér László építész, aki az első minősített passzívházat tervezte Magyarországon 2008-ban. A szakember szerint egy paradigmaváltásnak lehetünk szemtanúi: „A hagyományos, eredeti módszereket ötvözik a legújabb technológiákkal. Így a passzív ház is jól kombinálható akár a népi építészettel” – teszi hozzá.

A modernnek számító passzívházak gondolata pedig megegyezik abban a régi, ösztönös építészettel, hogy a fizikai törvényszerűségekkel összhangban van. „llyen például, hogy télen a hő szökni akar, és ezt kell megakadályozni. A régi házaknál emiatt a tűz a ház közepén volt, a passzívházaknál erre a megoldás a vastag hőszigetelés és jó légzárás.”

A passzívházak fűtésre négyzetméterenként legfeljebb évi 15 kWh energiát fogyaszthatnak csak, és a teljes primer energiaigénye sem lehet több, mint évi 120 kWh/négyzetméter. Ez egy régi építésű ingatlan fűtési energia felhasználásának az 5-10 százaléka. Hűteni pedig általában nem is kell egy passzívházat.

1992-ben épült a világ első minősített passzívháza. Bár pontos adatot nem tudunk erről, Szekér László szerint körülbelül 1000 passzívház lehet ma Magyarországon. „Ötven ilyen minősített ház van, a tényleges szám ennek a húszszorosa lehet. A 4,3 millió lakóingatlan fényében azonban ez még mindig nagyon kevés” – teszi hozzá.

Egy passzívházhoz képest a Kádár-kocka és egy panel is valóságos energiafaló épület az építész szerint. Bár arról szóltak hírek, hogy 2021 januárjától csak passzívházakat lehet építeni, ez valójában nem teljesen igaz: „A közel nulla (KNE) előírás lép életbe, ami egyfajta előszobája a passzívházaknak. Míg a passzívházak fűtési energiaigénye 15 kWh/m2,év, a ma épülő házaknál ez a szám kb. 100-150. A KNE előírás ezt csökkenti kb. 60-ra” – magyarázza a szakember. Egy másik jövőre életbe lépő KNE kritérium, hogy a felhasznált energia 25 százalékát megújulókból kell előállítani. Ezt egy passzív ház esetében könnyű lesz teljesíteni, a többi, jövő évtől építendő ingatlan esetében azonban már nehézséget fog jelenteni ez a kitétel.

Szekér László arra is kitér, hogy a fenntarthatóság összefügg a mérettel is: míg a régi házak akkorák voltak, amekkorára szükség volt, a maiak sokkal nagyobbak – és sokkal több energiára is van szükségük. „A technológia, az informatika már sok mindenhez adott. Egy jó, zöld jövőt lehetne építeni. Csak nem úgy, ahogy most, hogy még az áramot is olajból nyerjük” – mondja. Az épületek fűtési igényét pedig véleménye szerint le lehetne csökkenteni, amire példaként a számítógépeket említi: a korai modellek energiagénye a ma gyártottak százszorosa volt.

Az építész szerint hibás az a felfogás, hogy belenyugszunk abba, sokat fogyaszt a házunk vagy az autónk. Szekér László szerint az energiahatékonyság pontos mérhetősége és mérése is nagyon fontos. „Ma már mindent tudunk mérni. Hőmérsékletet, energia- és vízfogyasztást, napenergiatermelést. Tudatosítania kell az embereknek, hogy mennyit fogyasztanak, és hol van veszteség, pazarlás és pocsékolás” – emeli ki.

Megéri passzívházat építtetni?

Az építész szerint mostanra beárazta a passzívházat a piac, s míg 12 éve különcségnek számított, ma már általánosnak mondható. Az elmúlt időszakban ráadásul egyre gazdaságosabb passzív házat építeni. „Azt mondják, 15 százalékkal drágább a hagyományosnál, de az a valójában inkább csak 5 százalék. Vastagabb a szigetelés, jobbak a nyílászárók és szellőzőgépre is szükség van, ami úgy 1,5 millió forintos tétel” – magyarázza. Azt is hozzáteszi az építész, hogy a passzívház-tulajdonosok mosolyognak, amikor érkeznek a rezsiszámlák, hiszen a fűtésszámla tizedét kell fizetni, a hagyományos épületekhez képest. És ez már realitás. „Egy napelem meg le is nullázhatja a fűtés- és más számlákat is. Ezeket csak egyszer kell, jól megépíteni” – mondja.

Munkácsy Béla is azt hangsúlyozza, hogy már nem áll messze a valóságtól az a kijelentés, hogy nincsenek igazán jelentős többletköltségei egy passzívház tervezésének és kivitelezésének: „Valójában arról van szó, hogy hajlandóak vagyunk-e rövid távon egy kicsivel nagyobb anyagi áldozatot meghozni annak érdekében, hogy hosszú távon jelentős megtakarításokra tegyünk szert. Mindemellett természetesen fontos hozadéknak kell tekintenünk az ezzel együtt járó környezeti előnyöket is, így például a közvetlen környezetünk jobb levegőminőségét.”