Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Jelenleg az épületekben fogy el a világon felhasznált energia 32 százaléka, s ott keletkezik az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás negyede. Viszont az épületek azok, ahol a legolcsóbban lehet jelentős hatékonyságnövekedést elérni. Világszerte sok város tűz ki látványos fenntarthatósági célokat, a World Research Institute (WRI) ezek közül hetet tartott kiemelésre méltónak.
Bogotá - takarékosan
A WRI 2016-ban hirdette meg az épülethatékonyság-növelési programját (BEA). Ennek egyik helyszíne a kolumbiai főváros, Bogotá. Az évszázad közepéig az előrejelzések szerint 18 millió kolumbiai költözik majd városokba.
A dél-amerikai ország már most megkezdte a földhasználat optimalizálását és az energiahatékonyság növelését. A cél, hogy a lehető legkisebb mértékben növekedjen Bogotá területe, és minimalizálják az energiafogyasztást. Most készül a következő 12 évre szóló fejlesztési terv, s ennek egyik fő célja, hogy az új épületekben fajlagosan 32 százalékkal mérsékeljék a szén-dioxid-kibocsátást.
Több olyan épület áll már, amely megfelel a követelményeknek. A négy toronyból álló Elementos központban újrahasznosított anyagokat használtak, és napelemtáblákkal, zöldtetővel és más egyéb fenntartható megoldásokkal érték el azt, hogy a száz százalékban természetes módon szellőztetett házban, a hasonló épületekhez mérve 67 százalékkal kevesebb vizet és 48 százalékkal kevesebb elektromos energiát használnak el. Az Elementos szomszédságában áll a T7/T8 torony, amelyben a hagyományos irodaházakhoz képest 15 százalékos energia- és 38 százalékos vízmegtakarítást érnek el, s a felhasznált építőanyagok 28 százaléka újrahasznosított volt. A bogotái városi kormányzat a történelmi épületek renoválásánál is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat, s külön programot indított az ökoturizmus fejlesztésére.
Semleges Boston
Az USA keleti partján fekvő város a folytatódó népességnövekedés ellenére 2050-re teljes mértékben karbonsemlegessé kíván válni, ezért félszáz olyan épületet húznak fel néhány éven belül a városban, amely megfelel a legmagasabb fenntarthatósági építési szabványnak, a LEED-nek (Leadership in Energy and Environmental Design). Boston az USA leginkább energiahatékony városa, s Massachusetts állam az, ahol a legtöbb, LEED-beruházást tartják számon, 130-at.
Az is a fenntarthatóságot szolgálja, hogy Bostont felkészítik a jövőben várható tengerszint-emelkedésre, ezért új partvédelmi rendszert építenek ki. A vízpart egy részén egyidejűleg fás területeket hoznak létre, s ezeket meghagyják ártérnek. A köz- és magánépületek renoválásakor az energiahatékonyságot tartják szem előtt, a városi közkönyvtárat például úgy újították fel, hogy jól szigetelt, extra fényáteresztő képességűre cserélték a korábbi sötét ablaküvegeket, így az épület jó részét természetes fénnyel világítják meg, miközben a világításhoz már csak LED-lámpákat használnak. A középületekben átalakították a légkondicionáló rendszereket is, s az új berendezések jóval kevesebb energiát fogyasztanak.
Oslo - passzívházak
Az évente tízezer új betelepülővel bővülő norvég főváros már most is a világ egyik leginkább fenntartható városa, ám a vezetői nem állnak le: a városban épített új házaknál már nem a zéró kibocsátás a szabvány, hanem a kötelező energiatermelés. Oslo 2030-ra karbonsemleges lesz, a kibocsátási adatokat a város több helyén mérik, a városi nyugdíjalap pedig zöldberuházásokba fekteti a befizetett pénzt. Ahogy a többi norvég településen, a fővárosban is kedvezményeket – adócsökkentést, szabad buszsávhasználatot, úthasználatidíj-mentességet – kapnak az elektromos autók, de hosszabb távon az a cél, hogy a belvárost teljes mértékben autómentessé tegyék.
A tíz évre szóló Future Built című program keretében 2020-ig legalább ötven olyan új épületnek kell elkészülnie, amelynek karbon lábnyoma a hagyományos épületekének legfeljebb az ötven százaléka. A tervet valószínűleg túlteljesítik, tavasszal adták át a 48. ilyen házat. A program nemcsak az energiafelhasználásra koncentrál, hanem arra is, hogy ezek az épületek könnyen megközelíthetők legyenek tömegközlekedéssel vagy kerékpárral. Ahogy közeledik 2020, úgy szigorodnak a feltételek, most már csak energiatermelő épületeket lehet felhúzni. Az egykori ipari körzetet, a Vulkan kerületet revitalizálták, az energiafelhasználást pedig napkollektorokkal, a körzetben található melegvízforrásból származó forró vízzel, valamint hővisszanyeréssel csökkentik.
London - parkváros
A brit főváros Bogotához hasonlóan 2050-re tűzte ki a karbonsemlegességet, ám közben az első nemzeti „parkvárossá” kíván válni. 2025-re 60 százalékkal akarják visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, a város területének már negyven százalékát alkotják a parkos körzetek, s csak a belvárosban már több mint hétszáz zöld tető termel oxigént. Londonban – ahol 2003-ban már adóval sújtották a belvárosban az autós behajtást, a világ egyik leghatékonyabb tömegközlekedési hálózatát hozták létre.
Az új épületek is a fenntarthatóság szellemében épülnek: az egyik kórház, a Maggie’s Centre Barts egész területét termé-szetes fény világítja be. Londonban épült fel a világ leginkább fenntartható irodaépülete, az új Bloomberg főhadiszállás. A „lélegző” falak az időjárástól függően nyílnak vagy zárulnak, így kevesebb mesterséges fűtésre és szellőztetésre van szükség, s az épület 35–40 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos irodák.
Melegedő Fokváros
A 6,5 millió embernek otthont adó Nyugat-Fokváros tartományban már érezhetőek az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei, a súlyos ivóvízhiány, a gyilkos aszályok, a viharok okozta áramkimaradások, a növekvő élelmiszerárak. Fokváros több kerületében kezdődtek a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztések; a legjelentősebb a vízparti beruházás, ahol 300 hektáros területen újítják meg a várost.
Ott nyílt meg a gabonasilóból átalakított Zeitz képzőművészeti múzeum, illetve a Radisson RED szálloda, ahol tengervízzel oldják meg a hűtést, s természetes fénnyel a világítást. Az egész tengerparti területen okosmérőkkel ellenőrzik a víz- és áramfogyasztást.
Megújuló Melbourne
Az ausztrál városban már 2003-ban meghirdették célként a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást, s 2020-at tűzték ki határidőként. A több felmérésben is a világ legélhetőbb városaként említett városban az épületek adják a szén-dioxid-kibocsátás 78 százalékát. A városvezetés úgy döntött, hogy valamennyi középületet renoválják és energiahatékonnyá alakítják át.
Míg az 1200 Building című program keretében a középületeket újították meg, az irodaházakra a CitySwitch, a lakóépületekre pedig a Smart Block című átalakítást hirdették meg. Ezek részeként a tulaj-dono-sokat pénz-ügyi és egyéb kedvezményekkel igyekeznek rávenni a cselekvésre. 2010 óta közel hatszáz irodaház újult meg.
Seattle növekedőben
A gyors népességnövekedés ellenére az USA északnyugati részén, a Csendes-óceán partján fekvő Seattle is karbonsemlegessé kíván válni 2050-re. A 2008-ban mért szén-dioxid-kibocsátási csúcsot a város 2030-ra 58 százalékkal kívánja csökkenteni, amit első-sorban a közlekedésből, illetve az épületekből származó emisszió mérséklésével akar elérni.
A tömegközlekedés fejlesztésével és a kisebb fogyasztású járművek terjedésével eddig 12 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás, s közben hatékonyabbá vált a hulladékkezelés is: a szelektív gyűjtés általánossá tételének köszönhetően 14 százalékkal esett a szeméttelepekre érkező hulladék mennyisége. Seattle-ben arra is figyelnek, hogy az alacsony jövedelműek se maradjanak ki a változásból: a város pénzzel segítette a csonka, illetve a sokgyermekes családok otthonainak renoválását. Közben bővül a megújuló forrásokból származó energia mennyisége is: 2013-ban 5, jelenleg pedig 9 százalék a megújulók részesedése.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
