szerző:
Csatlós Hanna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A klímaváltozás már nemcsak a jegesmedvék és az unokáink problémája, hanem a mi életünket teszi tönkre jelen pillanatban is. A pániknak azonban nincs értelme, és idő sincs már arra, hogy politikusokra és nagyipari vállalatokra mutogassunk. A szakértők szerint jobb, ha már most átkalibráljuk a gondolkodásunkat, hogy fenntartható legyen az életvitelünk. Ez sok energiát fog igényelni, de egyszerűen nincs más választásunk.

Éghajlatváltozás – Hogyan tudjuk megállítani? címen tartottak előadást a CEU-n a Határtalan tudás rendezvénysorozat első felvonásaként. A nyitóelőadás célja az volt, hogy magyar szakemberek közérthetően, egyenként húsz-harminc percben eloszlassák a klímaváltozással kapcsolatos kételyeket, illetve olyan megoldásokat kínáljanak, amelyeket nem nagyhatalmú politikusként, hanem egyszerű laikusként is hasznosítani tudunk a globális felmelegedés megfékezése érdekében. Mindenekelőtt pedig meggyőzzenek minket arról, hogy az egyén szintjén, a hétköznapok során nemcsak, hogy van értelme, de szükséges is cselekednünk.

Ennek megfelelően az online is közvetített eseményre a téma releváns magyar szereplőit hívták meg: Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke, Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, illetve Nagy Réka újságíró, az Ökoanyu blog írója, több fenntarthatósági témájú könyv szerzője standupoltak a Nádor utcai épület auditóriumában.

Ürge-Vorsatz Diána, Körösi Csaba, Nagy Réka, és az esemény házigazdája, László Flóra
©

Na de hol az a globális felmelegedés, amikor Chicagóban -46 fok van?

Nem azt mondjuk, hogy azok közül, akiket eleve érdekelt egy ilyen esemény, bárki is kételkedett volna a klímaváltozásban, de a globális felmelegedés mértékével kapcsolatban a legnagyobb környezetbarátok között is akadhatnak szkeptikusok. Sokaknak ráadásul nehéz befogadni a felmelegedés tényét, amikor Észak-Amerikában antarktiszi hideg tombol, az Alpokban meg 3-5 méteres hófalak fogságába esnek turisták. És mit kezdjünk azzal az ijesztgetéssel, hogy 1 fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az előző évszázad elejéhez képest, ha azt sem érezzük meg, hogy tegnap egy fokkal hűvösebb volt? Globálisan ebből mi hogy érezhetnénk meg bármit is?

Ürge-Vorsatz Diána egészen gyorsan eloszlatta a kételyeket. A klímakutató szerint az egyre radikálisabb időjárási körülmények a felmelegedés következményei, és a szélsőséges hidegek egyre gyakoribb előfordulása is az éghajlatváltozással van összefüggésben.

Chicago január 30-án.
©

„Ennek az az oka, hogy sajnos az északi-sarki jeget nagyon erősen olvasztjuk. 40 év alatt már az itteni jégnek a háromnegyede elolvadt. Ez a zsugorodás már olyan mértékű, hogy megzavarja azt a ciklont, amely az Északi-sark fölött kering, és amielyet a sarki futóáramlás tart abban a régióban, gyakorlatilag bezárva. Mivel a hőmérséklet-különbségek miatt a sarki áramlás folyamatosan csökken, a poláris ciklon legyengül, akár két-háromfelé is eloszlik, és lehúzódik az európai és az amerikai kontinensek irányába.”

Elviselhetetlen nyári napok, poloskainvázió és az elszalasztott jégkorszak

Az pedig téves elgondolás – mondja a kutató –, hogy a Föld egy Celsius-fokkal való melegedését nem érezzük meg, mert egyetlen foknyi különbség is hatalmas galibát tud okozni. „A társadalmi civilizációs szervezetek nagyon pontosan vannak behangolva egy adott hőmérsékletre, akárcsak az emberi szervezet. Ha egy fokkal magasabb a testhőmérsékletünk, nincs nagy baj, de nem szeretjük a hőemelkedést. Ha 2-3 fokkal feljebb megy a lázunk, akkor már betegek vagyunk, ha pedig még feljebb, akkor abba akár bele is halhatunk.”

A társadalom egésze is épp ilyen érzékeny a hőmérséklet-változásra. Az átlagban egyfokos melegedés következtében az eddigi tíz legmelegebb év közül nyolcat ebben az évszázadban regisztráltak. A tavalyi év volt a valaha mért legmelegebb Magyarországon is, ennek következtében például Budapesten a hőségriadós napok száma – amikor a napi átlaghőmérséklet nem megy 27 fok alá – drasztikusan megnövekedett ahhoz képest, hogy a múlt században még alig volt olyan nap a nyáron, amikor ekkora, az egészségünkre nézve kockázatos kánikula lett volna.

©

Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás már nemcsak a térben távoli jegesmedvék, és az időben távoli unokáink, dédunokáink problémája, a katasztrófa már bekövetkezett, és ezt a saját bőrünkön is megtapasztaljuk.

Egy-egy hőhullámos napon 15-30 százalékkal megnő Magyarországon a halálozás. Évente így akár ezer áldozatot is szed körülöttünk a globális felmelegedés. A szélsőséges időjárási körülmények pedig megterhelik a gazdaságot, egy ország éves nemzeti össztermékének akár a 10-15 százalékát is elvehetik.

A klímakutató szerint a felmelegedés számlájára írható az is, hogy elszaporodnak olyan fajok, mint a poloskák vagy a Lyme-kórt terjesztő kullancsok. „Melegedik az éghajlat, emiatt bizonyos fajok vagy kihalnak, vagy északra vándorolnak, és Magyarország ilyen szempontból az egyik legsérülékenyebb. Ezeknek a fajoknak a helyét idővel olyan állatok, növények töltik be, amelyek a legalkalmazkodóbbak. Ezekből hirtelen nagyon sok lesz, és ezért betegségeket terjesztenek.

Az allergia gyakorisága Magyarországon megsokszorozódott a rendszerváltás óta, a kullancs által terjesztett Lyme-kór előfordulása két évtizeden belül körülbelül megháromszorozódott. A tigrisszúnyog trópusi betegséget hozott be Európába. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzése szerint a nyugat-nílusi láz 2025-re Szerbia után Magyarországon lesz a legelterjedtebb.

A mostani krízisről bizonyíthatóan az ember tehet. Kutatók kiszámolták, hogy ha össze is adjuk azokat a természetes tényezőket, amelyek befolyásolják a Föld klímáját – a Nap–Föld távolságának változása, vulkántevékenységek, napkitörések, a bolygó keringésének rendszertelensége stb. –, akkor is egy kisebb jégkorszaknak kellene jelenleg lennie. Ehhez képest a Földnek „hőemelkedése” van. A jelenkori éghajlati tendenciákat már nem tudjuk csak a természetes folyamatokkal megmagyarázni, ebben az embernek is van szerepe, méghozzá az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása miatt.

Van egy jó és egy rossz hírünk

Még mindig van esély rá, hogy megállítsuk a felmelegedést, és hogy a század második felére ne legyen elviselhetetlen az élet a Földön, azaz ne legyenek nyomort és élelmezési válságot okozó szárazságok, ne öntsék el a tengerek a part menti területeket, és ne pusztuljanak el a korallzátonyok. Nem az utolsó utáni, de az utolsó másodpercben vagyunk, hogy cselekedjünk.

Betéve tudjuk már, hogy a nagyobb katasztrófa elkerülésére a Föld átlaghőmérséklete maximum 1,5-2 fokkal lehet magasabb annál, mint amilyen meleg volt a bolygón az ipari forradalom előtt.

Azt viszont talán még nem hangsúlyozták elégszer, hogy ennek eléréséhez 2050-re el kell érni a nettó nulla karbonkibocsátást, vagyis harminc éven belül teljesen le kell szoknunk a szénről, a gázról és az olajról.

Körösi Csaba szerint a jó hír az, hogy az utóbbi időben csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, a rossz hír pedig az, hogy nem akkora mértékben, amekkorában kellene.

©

„A karbonintenzitás jelenleg 0,9 százalékkal csökken évente. Ez nem elég ahhoz, hogy a század végére a kétfokos emelkedés alatt maradjunk. Évenként 6,2 százalékos karbontintenzitás-csökkentésre lenne szükség. Ha ezt el tudnánk érni, akkor 2035-re meg tudnánk felezni a mai kibocsátás mértékét, 2050 és 2060 között elérnénk a nettó nulla kibocsátást, 2060 után pedig megvalósulhatna a negatív kibocsátás, azaz több káros üvegházhatású gázt vonnánk ki a légkörből, mint amennyit kiengedünk.”

Mindenki inge, mindenki vegye nyugodtan magára

A nettó nulla kibocsátás eléréséhez viszont elengedhetetlen, hogy mindenki kivegye a részét a felmelegedés elleni küzdelemből, és már nincs arra időnk, hogy ezt az állítást egyáltalán kétségbevonjuk. A meghívott előadók egyöntetű véleménye szerint, bár az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ők személy szerint nem sokat tehetnek a klímaváltozás megfékezése érdekében, mert az elsősorban a politikai és gazdasági döntéshozók feladata, az egymásra mutogatás csak kifogáskeresés. Hamarabb lehet végzetes, hogy nem vállaljuk egyenként is a felelősséget a klímánk helyrehozataláért, mint gondolnánk.

Nagy Réka, az Ökoanyu blog szerzője szerint már azzal is sokat teszünk, ha csomagolásmentes árukat vásárolunk, és mentesítjük háztartásunkat a környezetünkre káros vegyszerektől. Például a sminklemosásra, pollenallergiára és a salátákhoz is használhatunk szőlőmagolajat, a vegyszerek bevetése helyett pedig legalább ugyanennyi dologra alkalmas az ecet és a szódabikarbóna is. Nem is gondolnánk, mennyire hatásos az is, ha kisgyerekes szülőként áttérünk az eldobható pelenkák helyett a moshatókra, mondja, hiszen egy gyerek a szobatisztaságig 1,5-2 tonna egyszer használatos pelenkát „fogyaszt el”, amely veszélyes hulladékként végzi a szeméttelepen.

Ürge-Vorsatz Diána szerint egy olyan országban, mint Magyarország, ahol sok embernek a kisebb baja is nagyobb annál, mint a klímaválság, olyan megoldásokat kellene keresni, amelyek a szociális gondokra is választ nyújtanak, és egyúttal az éghajlatnak is jót tesznek. A passzív házak építése, megfelelő önkormányzati és vállalkozói akarattal, kiváló módszer lehetne a rezsicsökkentésre, miközben az is egyértelmű, hogy nincs karbonmentes jövő anélkül, hogy ne térne át az emberiség a passzív épületekre.

A feltalálónak és családjának otthont adó passzív (Noah Ház) prototípusa Pilisjásfalun
©

Ebben az esetben pedig – jegyzi meg a kutató – már egyáltalán nem elég, ha felújítjuk a nyílászárókat és panelprogram keretében szigetelünk: minél gyorsabban át kell állni a környezetet kibocsátás híján sokkal kevésbé terhelő épületekre.

©

 

Ezek a házak 90 százalékkal kevesebb fűtési energiát használnak, és az áramfelhasználás akár a tizedére is csökkenthető általuk, arról nem is beszélve, hogy a jó szellőzőrendszerüknek köszönhetően egészségesebb a levegőjük, csökkentik az olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint az agyvérzés, az allergia, a szívinfarktus, az asztma vagy a megfázás.

A gyerekeink már ezt látják tőlünk

Az ökotudatosság nyilván sok energiabefektetést, az elején sok utánajárást és anyagi ráfordítást igényel az egyén és az állam részéről is. Viszont mindenképp megéri. Nagy Réka szerint a piac nagyon érzékeny, már egy 10-15 százalékos elmozdulást is megérez: amit mi nem veszünk meg, az előbb-utóbb a gyártónak nem lesz érdeke előállítani. Ha például tömegével szokunk le a környezetkárosító termékek, a fast fashion ruhadarabok és a messziről szállított zöldségek, gyümölcsök fogyasztásáról, arra pozitív irányban reagálni fog a világ. De talán még ennél is fontosabb, hogy a környezettudatos életmódunkkal pozitív mintát fogunk továbbörökíteni a gyerekeinknek, akik számára már nem lesz kérdés, hogy meg kell-e menteni a Földet vagy sem. Márpedig a következő nemzedéknek már ez kell, hogy legyen az elsődleges célja. Ürge-Vorsatz Diána szerint ugyanis a „mi generációnk, az amelyik a döntéshozói székekben ül, már csődöt mondott”.

 

Tudtuk, hogy mi fog történni, és mégis. Kicsit szigetelgettünk, kicsit hatékonyabbá tettük az autóinkat, kicsit megújulóztunk, de a kibocsátás ütemének lassítását alig sikerült megvalósítanunk. Nem hiszem, hogy a mi generációnk fogja ezt megoldani, hanem majd a gyerekeink.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Már a rendszámokban is lehetnek smiley-k

Már a rendszámokban is lehetnek smiley-k

Feltárult a rejtélyes Inka Birodalom egy újabb sírja

Feltárult a rejtélyes Inka Birodalom egy újabb sírja

Hollandiában is a rettegett szerbiai magyar bérgyilkos, Dér Csaba ölhetett

Hollandiában is a rettegett szerbiai magyar bérgyilkos, Dér Csaba ölhetett

Videó: Zebrán pördült meg egy fékező autós Kazincbarcikán

Videó: Zebrán pördült meg egy fékező autós Kazincbarcikán

Suzuki: a bónuszról már megegyeztek, a béremelésről még nem

Suzuki: a bónuszról már megegyeztek, a béremelésről még nem

MTA TK: "Nincs messze, amikor tényleg le kell kapcsolni a villanyt"

MTA TK: "Nincs messze, amikor tényleg le kell kapcsolni a villanyt"