Törvénymódosítással nehezítik tovább az áruházláncok terjeszkedését: szakhatósági jóváhagyás szükséges a 400 négyzetméter feletti üzleteknél már olyan átalakításokhoz is, amelyek eddig nem minősültek építésiengedély-kötelesnek.
A német multi egyszer már megkapta az engedélyeket, mégpedig Matolcsy György akkori nemzetgazdasági minisztertől. Szatmáry Kristóf egykori miniszteri biztos viszont keresztbe tenne a terveiknek, ráadásul a plázastop alóli felmentést újra – és most már a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivataltól – kellene kérni a fejlesztőnek.
Szatmáry Kristóf szerint nincs érvényes építési engedélye az új plázát építtető cégnek, emiatt az egész engedélyeztetést újra kell kezdeni.
Az Index megszerzett egy törvénytervezetet, amely azt mutatja: újabb tervekkel állhat elő a kormány, hogy a kiskereskedelem többsége magyar kézbe kerüljön, és ezzel valóra váljon Orbán Viktor álma.
A Csalogány utca üres telkére egy hatalmas épületet terveznek építeni, amelyben helyet kapna egy közel kétezer négyzetméteres Lidl is.
A polgármester szeretettel köszöntötte a CBA-áruház felépítése ellen szombaton tüntető nagykovácsi civileket, de sajnos nem személyesen, csak egy papírlapon.
A civilek és a helyi lakosok egyre erősebb tiltakozása közben is folytatódik a nagykovácsi mega-CBA projekt. A falu közepére egy rétre, a bölcsőde és óvoda mellé telepítendő üzletközpontban az önkormányzat is irodákat kap, tíz éven át havi 800 ezer forintot fizetnek ezért.
Az Európai Bizottság informálisan megkereste a kormányt, mondják el, mi alapján döntenek idehaza arról, hogy egyes áruházak megépülhetnek, mások meg nem – értesült a Nol. Hiába ért véget a plázastop, az engedélyezési gyakorlat átláthatatlan és diszkriminatívnak tűnik, emiatt újabb kötelezettségszegési eljárásnak nézhet elébe Magyarország.
Visszamenőleg már nem vizsgálják, hogy Matolcsy György és Varga Mihály az egyedi engedélyeket „nemzeti alapon” osztotta.
Senkinek sem olyan tragikusan üres a lőlapja, mint a Lidlnek – már ha lőtéren a a plázastop törvény alóli felmentést értjük. A Pénzcentrum közérdekű adatigénylésére kiadott adatok szerint a német diszkontlánc 28 lövéséből pont ennyiszer nem talált célba.
A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai szerint több ezer állás nem jöhetett létre az ágazatot sújtó megszorítások miatt. A vasárnapi boltzár nem kedvezett a munkahelyteremtés szempontjából a kiskereskedelmi ágazatnak sem, ötezer munkahelytől eshetett el csak emiatt az ország lakossága.
A plázastopra, az egyoldalúan kivetett büntetőadóra és a két veszteséges év utáni kötelező bezárásról szóló szabályra panaszkodik Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottságnak a magyarországi áruházláncok helyzetéről írt levelében Kenneth Bengtsson, a nagy láncokat tömörítő EuroCommerce szervezet vezetője – állította a Népszabadság a birtokába került levélre hivatkozva.
Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök aggályaira reagálva több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni.
Két rendkívüli ülést is tarthat ma az Országgyűlés. A képviselők reggel 8 órától a szocialisták kezdeményezésére ül össze, de annak az ülésnek várhatóan nem tudják majd elfogadni a napirendjét, így csak napirenden kívüli felszólalások hangozhatnak el. A képviselők a déltől kezdődő második ülésen a megfontolásra visszaküldött javaslatokat, vagyis a plázaépítési tilalmat fenntartó és a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionáló, egyszer már elfogadott előterjesztéseket módosíthatják.
Rogán Antal szerint fenn kell tartani a plázastopot. Nem félt egyébként mindig tőlük, majdnem épített is egyet.
Elfogadta az Országgyűlés a plázák építésének lehetőségét szabályozó módosítást kedden.
Újabb csapást mérnek a külföldi hátterű hipermarketekre. A kormány törvényjavaslata szerint három év múlva bezárhat például a Tesco, az Auchan, a Spar, az Aldi, a Metro. Csak azzal kerülhetik el ezt, ha drasztikusan megdrágítják a termékeiket – de akkor is a CBA malmára hajtják a vizet. Ezt már Varga Mihály is támogatja, aki a vasárnapi boltbezárást nem.
Száz négyzetméterrel lazítja a kormány a plázastopot, egy 2015. január elsején életbe lépő törvénymódosítás szerint az eddigi 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméter feletti bruttó eladótérrel rendelkező kereskedelmi ingatlanok építéshez kell külön engedély.
A Népszabadság birtokába került törvénytervezet szerint hatályban maradhat az eredetileg 2014 végéig tervezett plázastop.
A kormány hajlandó változtatni a plázastop egyes elemein, hogy még a látszatát is elkerülje annak, hogy uniós jogot sért – közölte a nemzetgazdasági minisztérium a Magyar Nemzettel.
