Pár ezer katás megpróbálta kedden felidézni az internetadó elleni egykori spontán tüntetést, de a hídfoglalások ellenére a parlament 24 órán belül elfogadta az új jogszabályt. Bár szerdán a demonstrálók az egész várost végigjárták, az emberek így is ott maradtak a szakadék szélén, zsebükben az elértéktelenedő forinttal.
El kell döntenie a kormánynak, tovább hajszolja-e a növekedést, vagy nekiáll stabilizálni a gazdaságot. A kérdés az, hogy Orbán Viktor vállalja-e a rövid távú érdekei feladását – ezt elemzik szakértők az e heti HVG-ben.
Adrian Wooldridge, az amerikai üzleti hírügynökség szemleírója ugyanakkor figyelmeztet, hogy a brit miniszterelnök távozása után senki se lélegezzen fel, mert a körülmények a normaszegő politikusoknak kedveznek, így azok továbbra is rombolni fognak a világban.
Tavaly ősszel még csillapodni látszott a demagóg hullám, de azóta Európa az egyik válságból a másikba támolyog, és populista-nacionalista vezetők egész serege látott munkához, hogy meglovagolja a szavazópolgárok elégedetlenségét. Mintájuk Orbán Viktor politikája.
Bár kézenfekvő lehet azt hinni, hogy a diktatúrák sajátossága az összeesküvés-elméleteken nyugvó kormányzás, egy tanulmány szerint éppen a demokráciák és a hibrid rezsimek azok, ahol a legtöbb potenciál rejlik a közélet rosszmájú behálózásában. A konteók az ellenzéktől sem állnak távol – emlékezzünk csak Márki-Zay Péter kijelentéseire –, ez viszont csak mélyebbre taszítja a társadalmat egy olyan időszakban, amelyből egyelőre nem ismerünk kiutat.
Amerika és Magyarország még mindig azt hiszi, hogy tart a populista hullám, amely egykor Donald Trumpot, Jair Bolsonarót és a Brexitet a nyakunkra hozta a 2010-es évek közepén. Az Alapjogokért Központ szervezésében pedig érkezik egy rendezvény, amely tovább erősíti a magát konzervatívnak és polgárinak valló radikális jobboldalt abban a hitében, hogy a világ célja a törékeny fehér férfiakat elpusztítása.
Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, amely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.
Emmy Eklundh svéd populizmuskutató a hvg360-nak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy – mintha csak Orbán Viktor emlékezetes mondatát idézné – a Fidesznél nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál: bár a pozitív családpolitika üzenete cirógatja a lelket, valójában a patriarchátusért vívott harcról szól, arról, hogy az erős férfiak megvédjék azt, ami az övék – a nőket, a gyerekeket és a nemzetet. Eklundh nem lát semmi különöset abban, hogy a Fidesz a maga módján pénzt oszt, szerinte jó helyen nyitotta ki a fasizmus tankönyvét. Azt viszont furcsállja, hogy az ellenzék a bizonytalan választók megnyerése érdekében felveszi a jobboldal témáit, mint mondja, hazai pályán nem lehet legyőzni a Fideszt, ellenfelének erre inkább egyfajta radikális baloldali politikával lehet esélye.
A 74 éves Olavo de Carvalho a jobboldal bálványaként befolyásolta Brazília elnökének politikáját. Az Egyesült Államokban halt meg, halálát a koronavírus okozta.
A populisták addig osztják meg a társadalmakat, amíg kellő hívük van ahhoz, hogy parlamenti többségük legyen, az oltottaknak kedvező politikához viszont nem kell többséget kreálni, ugyanis az önmagától létezik. Emmanuel Macron francia elnök rátapintott, amikor újraválasztási kampányában keményen fellép az oltásellenesek ellen. Jóval nehezebb dolga van viszont a szintén választásra készülő Orbán Viktornak, mert idehaza az egyetlen valódi kétharmad az oltottaké, azt pedig nem teheti magáévá.
Egy friss felmérés szerint világszerte jelentősen csökkent a hatalmon lévő populista politikai erők száma, népszerűsége és befolyása. Ez viszont még korántsem jelenti feltétlenül a liberális demokrácia győzelmét. Az pedig politikai nézőpont kérdése, hogy ez pozitív, vagy negatív fejlemény.
A járvány politikai következményeit vizsgáló kutatás ugyanakkor megállapította, hogy tovább erodál a demokráciába vetett hit.
Egy tévéműsorban tolvajoknak, erőszaktevőknek és gyilkosoknak nevezte a szülői kíséret nélkül Európába érkező kiskorú bevándorlókat.
Európának sok idő kellett, de észrevette: Orbán Viktor rendbontása nem mehet tovább szó nélkül – mondta a hvg360-nak Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politikafilozófusa, populizmus-szakértője. Szerinte azzal, hogy Merkel eltűnik a színről, a Fidesz pedig kiesett a Néppártból, sokkal nehezebb feladat vár Orbánékra a 2022-es választásokon, ha pedig az ellenzék jól fókuszálja az üzeneteit, jó esélyekkel indulhat. Úgy véli, az erős vezetőkkel nincsen baj, azzal viszont igen, ha a pártjaikat is ki tudják üresíteni.
A nyugati demokrácia túl van a populista bomlasztás nehezén, ebben pedig nagy szerepe van a koronavírus-járványnak, az együttműködésre és józanságra alapuló közegben a klasszikus populista mantrák egyszerűen nem működnek. Az viszont látszik: a populizmus nem megy sehova, csak alkalmazkodik.
Habár a populista hullám még messze nem ült el a világban, Közép-Európában és Törökországban a demokrata erők megmutatták, hogy vissza lehet szorítani a demagóg nyomulást. Így látja ezt a Project Syndicate-en megjelent elemzésében két fiatal szakember: Carisa Nietsche, illetve Jeff Cirillo. Egyikük az Új Amerikai Biztonsági Központ elnevezésű kutatóintézet munkatársa, a másik a transzatlanti témák szakírója.
Sikerül-e Orbán régi terve, hogy létrehozza a nagy populista-szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben? Erre adhat választ az európai szélsőségesek hétvégi csúcstalálkozója Varsóban.
A Szovjetunió bukása és a hidegháború vége után a történelem végéről és a liberális demokrácia végső győzelméről értekező filozófus-politológus a populizmus terjedése ellenére ma is azt mondja, hogy végül a demokrácia győz, mert nincs annál jobb.
Ártatlan félrehallás vagy tudatos csúsztatás – végső soron mindegy. A lényeg, hogy a republikánus tábor új mémet gyártott.
Nincs helye azonban a kárörömnek, mert a populisták másutt is hasonló fantasztikus mesékkel ámítják az embereket, keltik az elégedetlenséget. A nagy kérdés az EU számára, hogy mit tegyen az elbizonytalanodott polgárokkal.
