A populisták sokáig kormányoznak, vonakodnak átadni a hatalmat és gyengítik a gazdasági növekedést. Orbán Viktorra ebből nem mindegyik egészen igaz. Mi derül ki abból, hogy német kutatók minden eddiginél nagyobb adatbázist állítottak össze a populistákról?
Az amerikai események megmutatták, hogy milyen az, amikor az elit többsége hajlandó együttműködni az autoriter vezetőkkel. Vélemény.
A fasizmust és a populizmust állítja párhuzamba az argentin történész magyarul Fasiszta hazugságok címen megjelent könyvében.
Trump politikája és annak eredménye volt az apropó a cikkhez, amely felidézi Sztálin és Hitler módszereit is, a jelenből pedig Putyint és Orbán Viktort említi külön.
Donald Trump csak meglovagolta és az egész világon fölerősítette a populizmus hullámát, amely a távozásával csillapodhat, de eltűnni nem fog.
Mielőtt politikusnak állt, Donald Trump valóságshow-t épített egyetlen mondatra. Így hangzott: Ki vagy rúgva! Most az amerikai nép rúgta ki őt, s a bukása súlyos csapás az európai és egyéb nacionalisták számára. De vajon halálos-e?
Ha a még hivatalban lévő amerikai elnök nem fogadja el a választói akaratot, azzal az olyan populistáknak mutat példát, mint Orbán vagy Morawiecki, írja a New York Times szerzője.
Bár úgy néz ki, hogy Trump alulmarad a Fehér Házért folyó küzdelemben, a populizmus azonban nem került két vállra, sőt az eredmény inkább azt mutatja, hogy nagyon is életképes ez a megosztó politikai irányzat, és nem csak Amerikában – írja a több mint 160 éves tengerentúli politikai hetilap, a The Atlantic.
Ha eddig nem voltunk biztosak abban, hogy mi is a populizmus, most maga Orbán Viktor segített ebben eligazodni. Ha valaki tudni vélte, mi az, most megerősödhetett meggyőződésében, ha elolvasta a miniszterelnök-pártelnök politikai szezonnyitó esszéjét, amelyben a populizmus szó egyébként nem is szerepel. Vélemény.
A Bertelsmann alapítvány és a berlini Szociális Kutató Központ felmérése azt tanúsítja: a jelenség nem tűnt el, de előretörése megállt, sőt a populizmus kifejezetten negatív spirálba került.
Az elmúlt 10 év jó időszak volt a világban a diktatúrák számára, de ennek most vége szakadhat. Annál kedvezőbben alakulhat viszont a demokráciák sorsa. Így vélekedik Yascha Mounk, a populizmus szakértője.
Az elemző bánatosan búcsúzik új könyvében.
Egyelőre még vitatkoznak azon a közgazdászok és a politológusok, hogy a járvány hatására megszűnhet-e az amerikai központú globalizáció, és megvalósul-e a kétpólusú világrend, de abban szinte valamennyi elemző egyetért, hogy a gazdasági válság kezelésében Kína már megint lepipálta a késlekedő Nyugatot.
Ázsia és Európa „lerohanása” után most az Újvilágban pusztít a Kínából indult koronavírus-járvány. Az USA-ban van a legtöbb beteg és Brazíliában nő a leggyorsabban a fertőzöttek és a halottak száma. A két ország élén olyan populista vezér áll, aki a legkritikusabb hetekben próbált úgy tenni, mintha nem is létezne a Covid-19 pandémia. Csakúgy, mint a megbetegedések számát tekintve ugyancsak az élbolyba tartozó Oroszország, ahol valószínűleg azért feltűnően alacsony a halottak száma, mert a hatalom trükközik a statisztikákkal.
Nem érdemes populista módon ágálni a tb-törvény szigorítása ellen, és főleg nem érdemes összekötni a nem fizetők helyzetét a jól keresőkével.
A populizmus védelmében címmel jelent meg a New York Times oldalán a Terror Háza Múzeum főigazgatójának cikke.
Megjelent a Clawfinger új klipje, benne Orbánnal, Salvinivel.
Az Ausztria lelkiismeretének tartott, Nobel-díjas író Donald Trumpról és a patriarchális világ erőszakkultúrájáról írt véres-komikus drámát. A magyarországi ősbemutatót a Katona József Színházban tartják. Elfriede Jelinekkel a HVG készített interjút.
Sadiq Khan szerint a helyzet kezd olyan lenni, mint a második világháború előtt.
A szlovén művész nem tiszteletből állította, inkább a populizmus veszélyeire akarja felhívni a figyelmet.
