A nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a kelet-európai gazdaságok az EU egészével együtt romlanak idén, de jövőre már több keleti tagországban javulás várható.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) valószínűleg felfelé módosítja a világgazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését júliusban, mert a jelek arra vallanak, hogy mérséklődik a visszaesés – mondta az IMF első vezérigazgató-helyettese.
A világ pénz- és tőkepiacain az utóbbi napokban megtorpanni látszik az emelkedés. Ez csak erőgyűjtés lenne, vagy trendforduló következik?
Új inflációs előrejelzésében 295 forintos euró árfolyammal számolt a Magyar Nemzeti Bank, amikor 2009-re 4,5 százalékos, a jövő évre 4,3 százalékos inflációs előrejelzést adott – közölte Simor András jegybankelnök.
A román kormány gazdasági előrejelző szolgálata kedden 4 százalékos visszaesést jósolt az ország gazdaságnak erre az évre, azzal, hogy jövőre 0,1 százalékkal, 2011-ben 2,4 százalékkal növekedhet a hazai össztermék (GDP). Tavaly 7,1 százalékkal bővült a román gazdaság.
Jelentősen rontott az idei GDP-előrejelzésén a GKI Gazdaságkutató Zrt., a korábban prognosztizált 3,5 százalék helyett 4-5 százalékos visszaesésre számít a társaság.
Gyurcsány Ferenc politikailag már hónapok óta „élő halott” volt; egy új miniszterelnök színre lépésére, a lehetséges jelöltek többségét tekintve, javulásként lehetne tekinteni – állapította meg a piaci várakozásokat elemezve az Eurasia Group szakértője hétfőn.
A litván gazdaság az idén 10 százaléknál is nagyobb mértékben hanyatlik majd, ez 1993 óta a legrosszabb teljesítmény – jelezte a litván pénzügyminisztérium hétfőn.
Egy koppenhágai klímacsúcs résztvevői szerint az ENSZ prognózisa alábecsülte a várható változásokat, s a tengerek szintje akár több mint egy métert is emelkedhet az évszázad végéig.
A prognózisok világszerte egyre pesszimistábbak a gazdasági válság kimenetelének bizonytalansága miatt. Magyarországon a reálkeresetek alig, a fogyasztás viszont jelentősen csökken. Az üzleti szektorban a beruházások visszaesését okozza a mérséklődő piaci kereslet és a forráshiány. Többek között ezt állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése.
Az idei új GDP előrejelzését a márciusi 4-5 százalékos visszaesés után 6,0 százalékra rontotta a Kopint-Tárki Zrt., miközben inflációs prognózisát 5,2 százalékra emelte a márciusi 3,7 százalékról – jelentette be Palócz Éva vezérigazgató.
A nemzetközi piacokat továbbra is a várakozások irányítják. A befektetők kockázati étvágya kezd megjönni, de még szó sincs a recesszió előtti időszakot jellemző szintekről és a gyökeres változásokra is még várni kell. Mire figyeljünk a héten?
Az idén 6,7 százalékos GDP-visszaeséssel és 4,5 százalékos éves átlagos inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank.
Az elmúlt hét fordulatot hozott a befektetői hangulatban, a piaci árakban azonban még nem igazán jelentkezett ennek hatása. Különösen igaz ez a hazai piacra, ahol egyedi vállalati hírek is befolyásolták a tőzsdei árak alakulását. Mire figyeljünk a héten?
Fokozottan sújtja a kelet-európai országokat a nemzetközi gazdasági válság a hétfőn kiadott legfrissebb brüsszeli előrejelzés adatainak tanúsága szerint.
Az utóbbi napok eseményei igazolták, hogy az értékpapírpiacokon is emberek kereskednek. A piacok viszont megint kezdenek elszakadni a fundamentumoktól, de ezúttal inkább a túlértékeltség irányába. A részvényárak tovább emelkednek, miközben a fundamentumok és az előretekintő indikátorok egyáltalán nem mutatják a recesszió végét. Ráadásul még az sem biztos, hogy a mélyponton túl vagyunk. Mire figyeljünk a héten?
Az elmúlt napok piaci eseményei – látszólag – rácáfoltak arra, hogy a világgazdaság válságos időszakát éli. Ez a piaci trend azonban sérülékeny, mivel a fundamentumok nem, illetve csak részben indokolják az optimista piaci hangulatot. Mire figyeljünk a héten?
A Nézőpont Intézet márciusi mandátum-előrejelzése szerint csak két párt delegálhatna képviselőket az európai parlamenti (EP) választások után Brüsszelbe, a Fidesz és az MSZP; előbbi 16-ot, utóbbi pedig 6-ot. A közvélemény-kutató a Heti Válasz számára készített felmérését szerdán juttatta el az MTI-hez.
A német csúcsvezetők nem számítanak arra, hogy a konjunktúra egyhamar javulni fog. A Handelsblatt című lap által megkérdezett 800 csúcsvezető több mint fele az üzleti feltételek további rosszabbodását várja.
Németország hazai összterméke idén 5 százalékkal vagy még jobban is visszaeshet, ezt jósolta kedden a Deutsche Bank fő közgazdásza, Norbert Walter.
