Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A korábban erősen „túlshortolt” piacon a korábbi eladók vételei megindították az emelkedést, amire spekulánsok további vételekkel válaszoltak. Ennek következtében a korábbiaknál magasabb szintekre kerültek a vezető tőzsdeindexek. Ezzel párhuzamosan az olaj és egyéb energiahordozók, valamint az alapanyagok ára emelkedni kezdett. Eközben a dollár gyengült, mivel a kockázatvállalási hajlandóság kissé emelkedett. Közben egy-két makrogazdasági adat (lakásértékesítések, a nagyobb bankok nyereség-előrejelzései) arra utalnak, hogy a recesszió mélypontján túl vagyunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a recesszióból belátható időn belül ki is lábal az USA gazdasága, és ezzel együtt a világgazdaság egésze. És ez utóbbiról nem szabad megfeledkezni, amikor befektetési döntéseket hozunk.
Devizapiac
A devizapiaci mozgások azt tükrözik, hogy a dollár gyengülése és a feltörekvő piacok erősödése egy időben következett be. Ez egyben a korábbi folyamatok korrekciója.
Ma úgy tűnik, hogy a dollár gyengülése csak addig tarthat, amíg a tőzsdék is emelkednek, amíg optimistább a piaci hangulat. Nem véletlen, hogy a hangulat szót használjuk, mivel arról nem beszélhetünk, hogy a fundamentumok alátámasztanák a mai trendet.
Rövid távon a dollár erősödését tatjuk a legvalószínűbb piaci iránynak. Első körben az 1,30-as szint elérése látszik valószínűnek, innen viszont az 1,28 és az 1,38 elérésére ma még egyenlő esélyt látunk. Így jelenleg 1,30-as szinttel érdemes számolni, ebben az irányban érdemes pozíciókat felvenni.
A hazai piacon is érződött a nemzetközi szinten jelentkező optimizmus, de ez csak arra volt elegendő, hogy a forintot megóvja az ismételt, nagyobb leértékelődéstől a vezető devizákkal szemben. Ugyanis a térségi devizákhoz mérten jelentős a teljesítménybeli elmaradás. Ennek egyértelműen politikai okai vannak. Ha jogi értelemben van is, gyakorlatilag ma nincs miniszterelnök és kormány, gazdasági vezetésről tehát nem beszélhetünk, miközben a válság idején éppen a politikai elittől várható, hogy az országos feszültségeket mérsékelje. Megoldani őket nyilvánvalóan nem lehet, hiszen globális hatásokról van szó. Ma Magyarországon ez sem létezik. Így nem meglepő a hétfőre kialakult 309 körüli EUR/HUF szint, de az sem, hogy a dollárral szemben is meredeken gyengül a forint. A helyzet értékelését a politológusokra bíznánk inkább, befektetési szempontból elég annyit tudnunk, hogy amíg a helyzet nem rendeződik és nem alakul ki végleges „menetrend”, addig nem kizárható a forint további gyengülése – akár újabb történelmi mélypontokra is.
Jól látható, hogy a forint az euróval szemben csak oldalazni képes, a dollárral szembeni erősödés pedig csupán az EUR/USD változásai miatt állt elő. Ebből nem lehet semmi jó, hacsak nem születik valamilyen épkézláb politikai megoldás. Ajánlásunk tehát az, hogy a korábbi EUR/HUF vételeket tartani kell, míg eladásokkal csak akkor érdemes próbálkozni, ha már látható a politikai helyzet egyértelmű megoldása.
Kötvénypiac (Oldaltörés)
A fejlett piaci kötvényhozamok nem változtak jelentősen, ahogy azt várható is volt. A továbbiakban sem várunk változásokat, legalábbis rövid távon. A hosszú távú várakozásunk viszont egyértelmű hozamemelkedés, így továbbra sem javasoljuk a fejlett piaci kötvények vásárlását. Talán csak akkor érdemes ezen a területen próbálkozni, ha hiszünk abban, hogy a forint rövid idő alatt jelentősen gyengül a vezető devizákkal szemben. A politikai helyzet zavaros ugyan, a gazdaság sem örvend éppen kicsattanó egészségnek, a forint gyengülését mégsem várjuk olyan szintre, hogy ezért megérné fejlett piaci – rendkívül alacsony hozamú – kötvényekbe fektetni.
A hazai piacon sem egyszerű a helyzet: a hozamok emelkedésnek indultak – a forint pályáját szinte egyenesen követve. De a kötvénybefektetések – lejáratig megtartott papírokkal – mindenképpen magas reálhozamot jelentenek, miközben mindig fennáll a lehetősége egy „méretesebb” hozamcsökkenésnek, amikor igen magas köztes hozam realizálható.
A múlt heti rövid távú befektetési ajánlásunkon nem változtatunk: az éven belüli kötvények tartását ajánljuk, a hosszabb lejáratok esetében pedig azt, hogy a nyereséggel eladható tételeket most inkább el kell adni, a felszabaduló tőkét valamilyen rövid – de akciós – bankbetétbe helyezni, hogy egy esetleges jobb beszállási ponton majd újra vissza lehessen jönni a kötvénypiacra.
Ma – technikai alapon – a 2008. október-novemberi szintek elérése lehet a jelzés a hosszabb kötvények vételére.
Részvénypiac (Oldaltörés)
A részvénypiacokon volt a legnagyobb mérhető hatása a befektetői hangulat változásának. A fejlett piacok emelkedése meghaladta várakozásainkat, de még mindig nem tudjuk elfogadni, hogy ez az emelkedés tartós trend kezdete. Konzervatívabb megközelítéssel kezeljük a részvényeket. Nem biztos, hogy ez a legjobb út a gyors meggazdagodás felé, de az biztos, hogy a gyors elszegényedés elkerülhető, ha nem megyünk bele olyan ügyletekbe, melyek kimenetele a szerencsejátékok szintjén mérhető.
Tartós emelkedéssel nem számolunk, ahhoz ugyanis a részvényárak rendületlen emelkedése és az eredmények folyamatos javulása szükséges. Azok a bejelentések, amelyek a vezető amerikai bankok 2009 első két hónapjának pozitív gazdálkodási eredményeiről szólnak, még nem jelentik a tartós nyereségességet, ráadásul a bankok – bár igen nagy a gazdaságban betöltött szerepük – csak a gazdaság egy szeletét reprezentálják. Ezt az is mutatja, hogy a pozitív banki jelentésekkel egy időben a makrogazdasági helyzet tovább romlik. A fejlett piacokon tehát egyértelmű ajánlásunk: a vételekkel ki kell várni, míg a korábbi vételeken elérhető nyereséget realizálni kell, ám rövidre eladni (shortolni) ma még kockázatos lenne.
A hazai piacon hasonló a helyzet, de egyértelmű, hogy a politika a részvényekre is negatív hatást gyakorol. A BÉT alulteljesítő a régióban, amit csak a Mol körül zajló folyamatok „zavarhatnak” meg. Az OMV ugyanis eladta a Szurgutnyeftyegaznak a Mol-ban megszerzett részesedését. Ebből még érdekes felvásárlási sztori kerekedhet, annál is inkább, mert az OMV rendesen megkérte az árát a Mol-részvényeknek, amit az orosz vevő meg is fizet. A 19 ezer forint feletti vételár azt mutatja, hogy az orosz vevő többet akar a kisebbségi részesedésnél, viszont ellene szól, hogy a Mol pozíciója továbbra is erősnek tűnik az ellenséges felvásárlással szemben. Aki szereti a kockázatokat, annak 11 ezer alatt ajánlható vételre a Mol, de a 14 ezres szint elérése esetén már zárni kell a pozíciót.
A Magyar Telekom viszont ismét előtérbe kerülhet azzal, hogy az osztalék-kifizetés időpontja egyre közelebb van, miközben az osztalék beárazása még mindig nem történt meg. A többi hazai részvény nem ajánlható.
A fejlődő piacokra általában ugyanazt tudjuk ajánlani, amit a fejlettekre is: az elérhető nyereséget realizálni kell, vételekkel pedig nem szabad megjelenni a piacon, még a shorttól is tartózkodni kell.
| Ajánlás |
| Állampapírpiac: Hazai kötvények: Éven belüli lejáratok: tartás Éven túli lejáratok: kivárás, nyereség-realizálás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: az elérhető nyereség realizálása USA részvények: az elérhető nyereség realizálása Orosz részvények: az elérhető nyereség realizálása Egyéb feltörekvők: az elérhető nyereség realizálása Hazai részvénypiac: OTP: vételekkel kivárás, nyereségrealizálás Mol: 11 ezer alatt vétel Magyar Telekom: vétel Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal) |
Fürjes Szabolcs
