#pszichológus



zCast: Hogyan távolított el a természettől a mindennapi mókuskerék, és hogyan keveredjünk vissza?

A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?


A Pázmányon több olyan eset is történt, amikor az egyházi értékrend nevében nyúltak utána annak, aki LMBTQ-témákkal foglalkozott

Kengyel Judith Gabriella egyike a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által vizsgálat alá vont pszichológus tanároknak, most a Partizánnak adott interjút a TASZ-os Vissy Beatrix-szal. Bár az egyházi fenntartású intézménynek is világi keretek közt kell működnie, a Pázmányon az elmondásuk szerint ez többször is problémát jelentett.



Miskei gyermekgyilkosság – a magyar társadalom egy része a mai napig képtelen felfogni, hogy az „atyai pofon” tilos

Magától értetődő a gyermekvédelmi rendszerre mutogatni, de egyáltalán nem biztos, hogy voltak hatósági szenzorokkal érzékelhető előjelei az elmúlt hetek tragikus gyermekgyilkosságainak – mondja Molnár István Jenő jogász, gyermekvédelmi szakember, aki szerint a lehetséges beavatkozási pontokat a szocializációban kellene keresni. Ez részben szociálpolitika, amelynek ki kellene egészülnie olyan edukációval, amely egyszerre éri el a szülőket és a gyerekeket.







Dorka maximum fokozaton készül az érettségire, mégis stresszel – kiégő tinédzsereket termel a magyar oktatás

Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?


„Egy ilyen embernek már nem az orgazmus a célja, hanem hogy megalázza az áldozatát”

M. László 17 évesen egy kisfiú lefejezésével kezdte bűnözői karrierjét, majd minden szabadulása után újabb szexuális bűncselekményt követett el – legutóbb két kislány ellen. Jogosan merül fel a kérdés, vajon miért engedik vissza a társadalomba a hasonló karrierbűnözőket. Kitanics Márk igazságügyi pszichológus szakértő szerint a szadisztikus elkövetők még akkor is veszélyesek, ha szexuális vágyuk idősebb korukra csökken, esetükben tehát csak a társadalomtól elzárás lehet eredményes. 




„Itt az alkalmazottak mind gyerekek” – nincs olyan, hogy etikus családi influenszer

Shari 100 dollárt kapott a szüleitől, ha hajlandó volt lefilmezni egy különösen kínos pillanatát. Később kiderült, hogy hívő mormon édesanyja, a milliók által követett influenszer válogatott módszerekkel kínozta a lány kis testvéreit. Egyre több család enged bepillantást az életébe a YouTube-on, az Instagramon és a TikTokon, és még ha a nyilvánosságra vágyó szülők nem is bántalmazók, az anyagilag igen kecsegtető influenszerkedés aligha működhet úgy, hogy a gyerekek érdekei ne sérüljenek. Mit tegyen, aki etikusan szeretné megosztani családi örömeit?


Ami igazán fontos: az autista gyerekek, felnőttek és családjaik jólléte

Október 28-án megjelent a HVG-n egy cikk, amelyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagáltak. A levelet változtatás nélkül közöltük, és ezt tesszük most Stefanik Krisztina levelével is, amely a két szakember állításaira és az eredeti cikkre reagál.