#pszichológus

Isten megbocsát, én nem – kizárhatók-e vallási okokból LMBTQ-emberek bizonyos szolgáltatásokból?

Az utóbbi időben világszerte többször is előfordult, hogy egyes intézmények vallási okokra hivatkozva egyes embereknek nem nyújtanak bizonyos ellátási formákat. Ez kérdéseket vet fel az előítéletektől mentes, emberséges ellátórendszerbe fektetett társadalmi bizalmat illetően. Gömbicz Kata pszichológus, valamint Kengyel Judith Gabriella és Zsila Ágnes pszichológusok, az ELTE oktatóinak írása a Budapest Pride hetében.


Biztonságosan, közösen és tudatosan: így taníthatjuk meg gyermekeinknek az AI használatát (podcast)

Hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a különböző generációkat a technológia? Mit, mikor és milyen módon érdemes megbeszélni a gyerekkel a mesterséges intelligenciáról? És miként segítheti mindezt egy beszélgetésindító kártyacsomag? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk legújabb adásunkban Sipka Bence pszichológussal, ember-technológia kapcsolat szakértővel.




zCast: Hogyan távolított el a természettől a mindennapi mókuskerék, és hogyan keveredjünk vissza?

A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?


A Pázmányon több olyan eset is történt, amikor az egyházi értékrend nevében nyúltak utána annak, aki LMBTQ-témákkal foglalkozott

Kengyel Judith Gabriella egyike a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által vizsgálat alá vont pszichológus tanároknak, most a Partizánnak adott interjút a TASZ-os Vissy Beatrix-szal. Bár az egyházi fenntartású intézménynek is világi keretek közt kell működnie, a Pázmányon az elmondásuk szerint ez többször is problémát jelentett.



Miskei gyermekgyilkosság – a magyar társadalom egy része a mai napig képtelen felfogni, hogy az „atyai pofon” tilos

Magától értetődő a gyermekvédelmi rendszerre mutogatni, de egyáltalán nem biztos, hogy voltak hatósági szenzorokkal érzékelhető előjelei az elmúlt hetek tragikus gyermekgyilkosságainak – mondja Molnár István Jenő jogász, gyermekvédelmi szakember, aki szerint a lehetséges beavatkozási pontokat a szocializációban kellene keresni. Ez részben szociálpolitika, amelynek ki kellene egészülnie olyan edukációval, amely egyszerre éri el a szülőket és a gyerekeket.







Dorka maximum fokozaton készül az érettségire, mégis stresszel – kiégő tinédzsereket termel a magyar oktatás

Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?


„Egy ilyen embernek már nem az orgazmus a célja, hanem hogy megalázza az áldozatát”

M. László 17 évesen egy kisfiú lefejezésével kezdte bűnözői karrierjét, majd minden szabadulása után újabb szexuális bűncselekményt követett el – legutóbb két kislány ellen. Jogosan merül fel a kérdés, vajon miért engedik vissza a társadalomba a hasonló karrierbűnözőket. Kitanics Márk igazságügyi pszichológus szakértő szerint a szadisztikus elkövetők még akkor is veszélyesek, ha szexuális vágyuk idősebb korukra csökken, esetükben tehát csak a társadalomtól elzárás lehet eredményes. 




„Itt az alkalmazottak mind gyerekek” – nincs olyan, hogy etikus családi influenszer

Shari 100 dollárt kapott a szüleitől, ha hajlandó volt lefilmezni egy különösen kínos pillanatát. Később kiderült, hogy hívő mormon édesanyja, a milliók által követett influenszer válogatott módszerekkel kínozta a lány kis testvéreit. Egyre több család enged bepillantást az életébe a YouTube-on, az Instagramon és a TikTokon, és még ha a nyilvánosságra vágyó szülők nem is bántalmazók, az anyagilag igen kecsegtető influenszerkedés aligha működhet úgy, hogy a gyerekek érdekei ne sérüljenek. Mit tegyen, aki etikusan szeretné megosztani családi örömeit?


Ami igazán fontos: az autista gyerekek, felnőttek és családjaik jólléte

Október 28-án megjelent a HVG-n egy cikk, amelyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagáltak. A levelet változtatás nélkül közöltük, és ezt tesszük most Stefanik Krisztina levelével is, amely a két szakember állításaira és az eredeti cikkre reagál.