Régen, talán sohasem érződött ekkora választói bizonytalanság, mint most. Az ország tele bizonytalan szavazókkal, se ide, se oda tartozókkal. Azt mindenki tudja, hogy kikre nem szavazna, de annál bizonytalanabb, hogy kikre igen. Vajon elmenjen-e egyáltalán szavazni, van-e értelme a szavazatának? Változtathat-e valamit azzal, hogy hová, kire szavaz? Rosszat tesz-e az országnak és saját magának, ha egyszerűen otthon marad?
A Politika 2.0 blog szerzője összegyűjtötte a pártok videomegosztókra felrakott kisfilmjeit.
Még három nap áll a pártok rendelkezésére, hogy bejelentsék területi listájukat a területi választási bizottságoknál; ezt március 22-én délután négy óráig tehetik meg.
Politológusok szerint nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a választásokra készülő pártok közül melyik nyerte a legtöbbet a szavazatokért folyó küzdelemből március 15-i rendezvényén.
Újabb kilenc pártot vett nyilvántartásba az Országos Választási Bizottság (OVB), ezzel 37-re emelkedett azoknak a jelölőszervezeteknek a száma, amelyek megméretnék magukat az áprilisi országgyűlési választásokon.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek március 22-e után kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte.
Első ízben tartanak élő választási televíziós vitasorozatot a fő brit parlamenti pártok vezetői. A brit politikatörténetben példátlan fejleményről hétfőn született megállapodás.
A parlamenti pártoknak pénteken sem sikerült megegyezniük az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenleg betöltetlen elnöki és alelnöki tisztségeiről.
Novemberben a szocialisták elemelkedtek a mélypontról, most december elején valamelyest tovább javult a helyzetük az Ipsos felmérése szerint; jelenleg a választókorú népesség 14 százaléka támogatja őket - közölte csütörtöki számában a Népszabadság.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a központi költségvetési támogatásban nem részesülő pártok jelentős része nem teljesíti megfelelően beszámolási kötelezettségét. Az ÁSZ szerint tovább nem tartható fenn a párttörvény ellentmondásosan alkalmazható beszámolási rendje.
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődik el az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tartandó központi ünnepségsorozat; a parlamenti pártok külön-külön ünnepelnek. Kövesse a nap történéseit percről percre!
Elkerülhetetlen, hogy a jövőre az államháztartás rekord nagyságú, 230 milliárd koronás (mintegy 2449 milliárd forint), GDP-arányosan 7,1 százalékos hiánnyal számoljon - állítja Eduard Janota cseh pénzügyminiszter a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilapban pénteken megjelent interjújában.
Júliusra alig változott a pártok támogatottsága az egy héttel az EP-választás után készített, 1200 fő megkérdezésén alapuló Medián-felméréshez képest. Vona Gábor majdnem olyan népszerű, mint Kövér László, s a választók kétharmada előrehozott választást szeretne.
Miközben az EP-választások következtében a hatalmi struktúra nem változott, a Jobbik előretörése véget vetett a pártrendszer duális jellegének. Új, veszélyes helyzet alakult ki, amiben fontos szerepet játszott a nagy pártok hallgatólagos egyetértése: törekednek az időközben elavult jóléti állam megteremtésére, illetve látszatintézkedéseken kívül nem foglalkoznak olyan "kínos" kérdésekkel, mint a cigányság integrációja, vagy a földkérdés megoldása – írja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Biztos kieső helyen áll az SZDSZ, és biztosan bekerülne az Országgyűlésbe a Jobbik; az LMP támogatottsága közelít az MDF-éhez, a Fidesz és az MSZP közötti támogatottságbeli olló pedig az EP-választáson elért eredményekhez hasonlóan alakul - derült ki a Századvég és a Forsense közös közvélemény-kutatásából.
Reklámszakmai szempontból klisészerűek a pártok európai parlamenti (EP) választási kampányplakátjai - mondta Babocsay Ádám reklámszakember, aki szerint a parlamenti pártok óriásplakátjai formailag többségükben érdektelenek, unalmasak és - az SZDSZ-ét kivéve - mozgósítási erejük is csekély.
Eddig tizenkét pártot vett nyilvántartásba az Országos Választási Bizottság (OVB) a június 7-ei európai parlamenti választásra.
