KDNP: az MSZP az "egyházi bizniszt" támogatja
A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint jó volna, ha az MSZP az ateista attitűdöt feladva befejezné az előző 40 év és az azt követő 20 év vallásháborúját.
#rendszerváltás
Szovjet kivonulás 1991-ben: az utolsó fricska
Húsz évvel ezelőtt, 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.
„Kádár-huszárok” voltak-e a rendvédelmi dolgozók?
Ezúttal nem azt a vitát szeretném kinyitni, hogy jogállam-e az az állam, amelyet Répássy Róbert képviselni vél, hanem amellett érvelnék, hogy a „Kádár-huszározás” nem csupán a közbeszédet, a közmorált rombolja, nem csupán a társadalmi csoportokat, a családokat játssza ki egymás ellen, hanem az alkotmányos rendszerváltás totális semmibevételén is alapul és olyan érveket használ, amitől süt róla a homo kádárikusz eszméje.
A rendszerváltás dilemmáit játsszuk újra
Az új önkormányzati törvénykoncepció alapján akár teljesen átalakulhat Budapest kerületi rendszere, amelyért több verzió viaskodik egymással. A jövő fővárosát éppúgy meghatározhatja a hatalom centralizálása, mint a három nagy egységre való szétbomlás.
A magyar demokrácia guminő: idomai szépek, életre nem kelthető
A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László
Elek István: Csengey Dénes élete és halála
Húsz éve, 1991. április 8-án halt meg Csengey Dénes író, politikus, az MDF alapító tagja. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni az első szabad választás előtt néhány hónappal, de persze már a négy igenes népszavazási kampány rossz vitái, illúziórombolóan csúnya jelenetei után papírra vetett, Magyarország jövőjét a rosszabbik magunktól féltő, óvó sorait.
Kállai Ernő: a romák helyzete rosszabb, mint a rendszerváltás előtt
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint szükség van egy roma középosztály, illetve egy roma értelmiség megteremtésére.
Pelle János: Még egyszer az önkormányzati jogok csorbításáról
Lengyel László a hvg.hu oldalán megjelent kommentárjában siratja az önkormányzati autonómia megnyirbálását. Ám ha az Orbán-kormánynak sikerül 2014-re kivezetni a magyar gazdaságot abból a hullámvölgyből, amiben most vánszorog, nem kérik majd rajta számon sem az önkormányzati autonómia, sem pedig az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Ha viszont a megígért, és egyre türelmetlenül várt pozitív változások késnek, társadalmi-politikai földrengés következhet be.
Nagy Attila Tibor: Új politikai rendszer közeleg?
A Fidesz-kormány működésének még csak az első évében vagyunk, de a sok, már véghezvitt és tervezett változtatás egyértelműen új politikai rendszer irányába mutat. A most épülőben lévő új alkotmányos rendszer hosszú évekre, akár évtizedekre szóló jogokat biztosít és kötelességeket ír elő, keretekbe (és korlátokba) helyezheti a következő törvényhozások, kormányok és az egész ország életét – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Jobbik: az alkotmánykoncepció nem felel meg a rendszerváltásnak
A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
Quanrud: „Odafigyelünk Magyarországra”
Odafigyelünk Magyarországra - jelentette ki szerdán Washingtonban Pamela Quanrud amerikai helyettes külügyi államtitkár a Johns Hopkins Egyetemen „Magyarország: egy második rendszerváltás?” címmel megrendezett konferencián.
Stadler János: Miért vesztettük el a rendszerváltást?
„Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért?” Orbán se találja a villanykapcsolót címmel január 21-én jelent meg a hvg.hu-n Zádori Zsolt ismertetése Tamás Pálnak a Kritikában megjelent írásáról. Megpróbálom továbbvinni ezeket a gondolatokat, és várom a valóban érveket felsorakoztató hozzászólásokat – írja a szerző.
Vona Gábor: az elmúlt 20 év nem ért véget
A Jobbik elnöke szerint az elmúlt 20 év nem ét véget és "ami most zajlik, az a magyar rendszerváltás második elsikkasztása." Vona Gábor erről szombaton beszélt a Jobbik évadnyitó rendezvényén Budapesten.
Biszku-ügy: "a rendszerváltozás hibája, hogy nem tett igazságot"
A Biszku-ügy volt a téma az MTV Ma reggel című műsorában.
„Nyolcvanas” vagy? Az elveszett nemzedék tagja?
A nyolcvanas években született, 20 és 30 év közötti fiatalok Magyarország jövőjének letéteményesei, akiktől új szemléletet, friss ideákat vár a társadalom. Ám legtöbbjük szembekerül az értékek relativizálódásával, helyét keresi, nem jut álláshoz, ha lehet, tanulmányai kitolásába „menekül” – idéz felmérésekből a szerző, maga is e nemzedék tagja.
Orbán se találja a villanykapcsolót
Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért? A szociológus választ keres.
Alkotmányozó nemzetgyűlés?
Többször felmerült az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának az ötlete 1989 óta.
Lelepleztük az álnéven írt magyar kémsztorit
A CIA-nak „kémkedett”, legalábbis házon belül ezzel indokolták az Információs Hivatal egyik hírszerzőjének nyugdíjazását még az első Orbán-kormány idején - tudta meg a hvg.hu. Kiderítettük: az egykori hírszerző két éve egy brit kiadónál jelentette meg fikciós regénynek álcázott memoárját, amiben egyebek mellett leírja azt is, miként élhette túl a szocialista éra hírszerző szolgálata a rendszerváltást, és milyen szerepük volt ebben az amerikaiaknak. Amikor a szerző nyomára bukkantunk, elzárkózott a nyilatkozattól.
Új alkotmány: hatalomkorlátozás helyett mítoszok
A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.
Elek István: Amiben Orbán Viktornak nincs igaza
Valahogy nem kerek ez a történet. Kétségkívül hatásosak a miniszterelnök október 23-i beszédének mondatai, erősek az állításai, szemléletesek a képei. Külön-külön. Együtt azonban nem igazak. Nem lehetnek igazak. Már ha hivatkozhatunk a józan észre. Amire általa is felbátorítva érezhetjük magunkat, hiszen harcot hirdet e beszédben mindennel szemben, ami „észellenes” – fejtegeti Elek István.