Ezúttal nem azt a vitát szeretném kinyitni, hogy jogállam-e az az állam, amelyet Répássy Róbert képviselni vél, hanem amellett érvelnék, hogy a „Kádár-huszározás” nem csupán a közbeszédet, a közmorált rombolja, nem csupán a társadalmi csoportokat, a családokat játssza ki egymás ellen, hanem az alkotmányos rendszerváltás totális semmibevételén is alapul és olyan érveket használ, amitől süt róla a homo kádárikusz eszméje.
Az új önkormányzati törvénykoncepció alapján akár teljesen átalakulhat Budapest kerületi rendszere, amelyért több verzió viaskodik egymással. A jövő fővárosát éppúgy meghatározhatja a hatalom centralizálása, mint a három nagy egységre való szétbomlás.
A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László
Húsz éve, 1991. április 8-án halt meg Csengey Dénes író, politikus, az MDF alapító tagja. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni az első szabad választás előtt néhány hónappal, de persze már a négy igenes népszavazási kampány rossz vitái, illúziórombolóan csúnya jelenetei után papírra vetett, Magyarország jövőjét a rosszabbik magunktól féltő, óvó sorait.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint szükség van egy roma középosztály, illetve egy roma értelmiség megteremtésére.
Lengyel László a hvg.hu oldalán megjelent kommentárjában siratja az önkormányzati autonómia megnyirbálását. Ám ha az Orbán-kormánynak sikerül 2014-re kivezetni a magyar gazdaságot abból a hullámvölgyből, amiben most vánszorog, nem kérik majd rajta számon sem az önkormányzati autonómia, sem pedig az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Ha viszont a megígért, és egyre türelmetlenül várt pozitív változások késnek, társadalmi-politikai földrengés következhet be.
A Fidesz-kormány működésének még csak az első évében vagyunk, de a sok, már véghezvitt és tervezett változtatás egyértelműen új politikai rendszer irányába mutat. A most épülőben lévő új alkotmányos rendszer hosszú évekre, akár évtizedekre szóló jogokat biztosít és kötelességeket ír elő, keretekbe (és korlátokba) helyezheti a következő törvényhozások, kormányok és az egész ország életét – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
Odafigyelünk Magyarországra - jelentette ki szerdán Washingtonban Pamela Quanrud amerikai helyettes külügyi államtitkár a Johns Hopkins Egyetemen „Magyarország: egy második rendszerváltás?” címmel megrendezett konferencián.
„Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért?” Orbán se találja a villanykapcsolót címmel január 21-én jelent meg a hvg.hu-n Zádori Zsolt ismertetése Tamás Pálnak a Kritikában megjelent írásáról. Megpróbálom továbbvinni ezeket a gondolatokat, és várom a valóban érveket felsorakoztató hozzászólásokat – írja a szerző.
A Jobbik elnöke szerint az elmúlt 20 év nem ét véget és "ami most zajlik, az a magyar rendszerváltás második elsikkasztása." Vona Gábor erről szombaton beszélt a Jobbik évadnyitó rendezvényén Budapesten.
A Biszku-ügy volt a téma az MTV Ma reggel című műsorában.
A nyolcvanas években született, 20 és 30 év közötti fiatalok Magyarország jövőjének letéteményesei, akiktől új szemléletet, friss ideákat vár a társadalom. Ám legtöbbjük szembekerül az értékek relativizálódásával, helyét keresi, nem jut álláshoz, ha lehet, tanulmányai kitolásába „menekül” – idéz felmérésekből a szerző, maga is e nemzedék tagja.
Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért? A szociológus választ keres.
Többször felmerült az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának az ötlete 1989 óta.
A CIA-nak „kémkedett”, legalábbis házon belül ezzel indokolták az Információs Hivatal egyik hírszerzőjének nyugdíjazását még az első Orbán-kormány idején - tudta meg a hvg.hu. Kiderítettük: az egykori hírszerző két éve egy brit kiadónál jelentette meg fikciós regénynek álcázott memoárját, amiben egyebek mellett leírja azt is, miként élhette túl a szocialista éra hírszerző szolgálata a rendszerváltást, és milyen szerepük volt ebben az amerikaiaknak. Amikor a szerző nyomára bukkantunk, elzárkózott a nyilatkozattól.
A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.
Valahogy nem kerek ez a történet. Kétségkívül hatásosak a miniszterelnök október 23-i beszédének mondatai, erősek az állításai, szemléletesek a képei. Külön-külön. Együtt azonban nem igazak. Nem lehetnek igazak. Már ha hivatkozhatunk a józan észre. Amire általa is felbátorítva érezhetjük magunkat, hiszen harcot hirdet e beszédben mindennel szemben, ami „észellenes” – fejtegeti Elek István.
Sokat hallunk mostanában határvonalakról, a magyar politika megújításáról, az 1989-1990-ben alapított rendszer felváltásáról, ami a dolog logikája alapján csak a korábbi politikai elit háttérbe vonulásával együtt történhet meg - olvasható Török Gábor blogján.
Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.
