A „második rendszerváltás” ténye?
Különös történelmi értékelésbe bocsátkozott tegnap Orbán Viktor.
#rendszerváltás
Tedd fel az i-re a Pozsgayt, János!
Lázár János sajnálja, hogy ’90-ben nem Pozsgay Imre lett a köztársasági elnök. Már csak az utolsó vallomás hiányzik.
Pozsgay '88 végén reálisnak tartotta a polgárháborút
Azért nevezte az 1956-os őszi történéseket népfölkelésnek, mert reálisnak tartotta a polgárháború veszélyét 1988-89 fordulóján - mondta szombaton Hódmezővásárhelyen Pozsgay Imre egyetemi tanár, egykori államminiszter.
A KIM és a Terror Háza szervezi a 25 éves rendszerváltásra emlékező rendezvényeket
A magyar kormány is ünnepségsorozattal emlékezik a huszonöt évvel ezelőtti magyar–osztrák határnyitásra, amely az első lépés volt a rendszerváltoztató folyamat megindulásához - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
Húsz éve halt meg Antall József: nyugodjunk békében!
A rendszerváltás utáni első kormányfő húsz éve ezen a napon hunyt el. Összeállításunkban személyes emlék és távolságtartó összegzés egyaránt helyet kapott. Megszólal egykori barát és ellenfél egyaránt.
Antall nem tudott 800 ezer párttagot kire lecserélni
Bár méltatói nem győzik hangsúlyozni, mennyit köszönhet a rendszerváltó Magyarország Antall Józsefnek, az is nyilvánvaló, hogy egy hozzá hasonló személyiség ma már nem tudna teret nyerni a hazai politika színpadán. Húsz éve halt meg Antall József, összeállításunkban a maga után hagyott örökséget próbáljuk megragadni.
Külföldi lap: súlyos az újságírók felelőssége a rendszerváltáskori mutyikban
Nagy hibát követtek el az újságírók a kelet-európai rendszerváltások idején, amikor nem jártak utána, és nem tettek fel kemény kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi lett a bukott rezsimek embereivel és a leváltott rendszerekben felhalmozott pénzekkel - írja a European Voice csütörtökön megjelent, e heti számában Edward Lucas, a The Economist külpolitikai szerkesztője.
Meghalt a lengyel rendszerváltás miniszterelnöke
Elhunyt Tadeusz Mazowiecki, a modern kori Lengyelország első demokratikusan választott miniszterelnöke.
Október huszonharmadika: visszanézve a rommezőről
1956: történelem, ami azt jelenti, hogy időszerűtlen – véli Tamás Gáspár Miklós. Szerinte nem lehet zokon venni, hogy 1956 igazi karakteréről mindenki megfeledkezett, és aki rá akar hivatkozni, hamisít, még ha önkéntelenül is.
TGM: „azt mondták a kommunisták, mi nem lövünk rátok, ha…”
Az Antall-kormány idején is lezajlott egy nagy „számonkérési vita” a magyar politikában, igaz, akkor nem az előző kormányokat, hanem a bukott szocialista rendszer vezetőit vették volna célkeresztbe. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek negyedik része következik.
Amikor még fontos volt a Fidesznek a „szekularizált rétegek” véleménye
Ma már szinte elképzelhetetlenül kulturált hangnemben vitatkoztak a parlamenti pártok 1991-ben arról, melyik legyen az ország hivatalos állami ünnepe. Visszatekintve az is érdekes, mit gondolt akkor a Fidesz október 23-ról, és augusztus 20-ról. Munkatársunk, a 19 évig parlamenti tudósítóként dolgozó Domány András visszatekintéseinek harmadik része következik.
Balhé, botrány, beszólás – Kossuth tér anno
A pulpitust elfoglaló jobbikosok, szamurájkarddal az épületben hadonászó képviselő, az LMP-seket "lekisanyámozó" fideszes, a középső ujját mutogató szocialista – úgy tűnik, ebben a ciklusban minden korábbinál alpáribbra vették a figurát a parlamenti képviselők. Balhék, botrányok természetesen korábban is voltak. Domány András 19 évig volt parlamenti tudósító, amire ő nem emlékszik, talán meg sem történt. A hvg.hu most az ő segítségével idézi fel a rendszerváltás politikatörténetének néhány emlékezetes esetét.
Bíró Zoltán és a rendszerváltás: nicsak, ki kutat?
Antall József államtitkárának véleménye Orbán Viktor által kinevezett főigazgatóról és az ő teóriáiról.
TGM: Horn Gyula meghalt
Nekrológ egy érdekes emberről, aki elképesztő paradoxonokat testesített meg. Aki bizonyos értelemben régimódi „kommunista” maradt, akinek nagyobb megtiszteltetés volt a KB-osztályvezetői és miniszterhelyettesi poszt a Magyar Népköztársaságban, mint a miniszterelnöki „beosztás” a Magyar Köztársaságban, de aki semmire se tartotta Grósz Károly szónoklatát a fehérterrorról: az ilyesmit nem fenyegető beszédekkel kell megelőzni, hanem gyors és radikális kompromisszumokkal. A kompromisszumot pedig nem a magyarországi rendszerváltás szerinte „zavaros” és bizonytalan képviselőivel kell megkötni, hanem a Nyugattal.
Csak Simicska örök – hogyan élte túl barátait és ellenfeleit Orbán Viktor?
Egy páratlanul sikeres generáció legsikeresebb tagjaként ötvenévesen már politikai veteránnak számít Orbán Viktor, aki 25 éve aktív politikus. A hosszú pályafutás alatt rengeteg sikert és még több kudarcot élt meg, de eddig túlélt mindent és mindenkit. Szövetségesei és barátai időnként lecserélődtek, ma már csak néhányan vannak mellette az eredeti, szakkollégista csapatból, az új bizalmasok pedig egészen mások. Egyetlen régi bizalmas, Simicska Lajos őrizte meg a befolyását rá, a többiek elfogadták dominanciáját vagy eltűntek mellőle az évek során – más kérdés, hogy a Fidesz egykori legszűkebb vezetésének tagjairól Orbán hátrébb sorolásuk után is szinte kivétel nélkül "gondoskodott".
Az egyetlen pályázó, az ős MDF-es Bíró Zoltán kutathatja a rendszerváltást
Az MDF első elnöke, Bíró Zoltán volt az egyetlen pályázó a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatói posztjára. A jelöltet csütörtökön meghallgatták, döntés a napokban várható.
A kisimult idő
„Nem dőlt meg a harmadik köztársaság. Leginkább azért nem, mert nem is létezett” – kritikai megjegyzések Kis János esszéjéhez.