A rendszerváltás éveiben a gyors meggazdagodás ígéretével csábítottak a különféle osztrák életbiztosítások. A több tízezer magyart megmozgató, és eközben az országot jelentős mennyiségű keményvalutától is megszabadító időszak során a legtöbb résztvevő elbukta a befektetését. Az újkapitalizmus nagy lehetőségeit bemutató Kihagyott ziccerek című sorozatunk újabb története.
Ma már nehéz megérteni, a régióból miért éppen Magyarországon települt meg először az Amway. De a multilevel-marketing amerikai pionírjai jól számítottak, az 1991-es indulás után rövid idő alatt több mint 90 ezren csatlakoztak a hálózathoz. Kihagyott ziccerek című sorozatunkban azokat a "bombaüzleteket" vesszük sorra, melyek bárki számára elérhetőek voltak a rendszerváltás után, de általában csak keveseket tettek gazdaggá.
Noha a rendszerváltás a társadalom széles rétegei számára nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mindig akadtak olyan átmenetileg népszerű, legális bizniszek, melyek bármelyikére felülve úgy tűnt: meg lehetett szerezni azt a bizonyos első milliót. A biohumusz-biznisz már a rendszerváltás előtt elkezdődött. De inkább csak délibáb volt, mint a meggazdagodás valós esélye.
György Péter esztéta és médiakritikus Alapvető idők címmel tartott előadás-sorozatot a Bálint Házban, ahol Trianon, a holokauszt, valamint az ezekből adódó frusztrációk és a Kádár-korszak értelmezése után a rendszerváltás és jelenünk volt a téma.
Martonyi János külügyminiszter szerint Antall József egykori miniszterelnök öröksége az, hogy az értékeknek, az alapelveknek és a céloknak kell meghatározniuk a politika alakítását, a nehéz döntési helyzetekben ezek szolgálhatnak iránytűként. Hende Csaba honvédelmi miniszter a rendszerváltozással kapcsolatban arról beszélt a volt miniszterelnök emlékére rendezett konferencián, hogy "még nem értünk az út végére", de mindenképpen megérte.
Különleges időpontban jelent meg Magyarországon Steve Crawshaw és John Jackson Civil bátorság című könyve, amelyhez a közelmúltban elhunyt cseh államférfi, Václav Havel írt előszót. A HVG Könyvek kiadásában, az Amnesty International Magyarország közreműködésével napvilágot látott mű elsősorban módszertani segédeszköz civil ellenállók és a hatalom törvénytelen lépései ellen erőszakmentes, de szintén törvénytelen eszközöket igénybe vevő hétköznapi hősök számára – különösen praktikus olvasmány 2011 végének Magyarországán.
Charles Gati szerint ma is érdemes figyelembe venni a rendszerváltás tanulságait. Magyarországon kívül is van élet.
A Fidesz visszaél az egy évvel ezelőtti választási eredményével. A mostani kormánynak semmi köze a nemzeti liberalizmus nemes hagyományához – véli Roszík Gábor evangélikus lelkész, 1989 első szabadon választott képviselője.
Sorozatunkban a rendszerváltás meghatározó szereplőivel készítünk interjút, akik azóta a politikai élettől visszavonultak, legalábbis hátrébb húzódtak. Első alanyunk Debreczeni József közíró, volt MDF-es képviselő, aki szerint a mostani Orbán-rendszer sokkal monolitikusabb, mint a mečiari Szlovákia volt, és aki úgy látja: a magyar társadalom a jogállam és a liberális demokrácia leépítését nem vette érezhetően zokon.
Bibó István születésének századik évfordulóján érdemes elgondolkodni arról, miért is szorult háttérbe a nagy gondolkodó. Eljött az idő, hogy eltávolodjunk a „demokratának lenni annyi, mint nem félni” tételtől, de épp azért, hogy mélyebben megértsük az életmű mai tanulságait.
A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint jó volna, ha az MSZP az ateista attitűdöt feladva befejezné az előző 40 év és az azt követő 20 év vallásháborúját.
Húsz évvel ezelőtt, 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.
Ezúttal nem azt a vitát szeretném kinyitni, hogy jogállam-e az az állam, amelyet Répássy Róbert képviselni vél, hanem amellett érvelnék, hogy a „Kádár-huszározás” nem csupán a közbeszédet, a közmorált rombolja, nem csupán a társadalmi csoportokat, a családokat játssza ki egymás ellen, hanem az alkotmányos rendszerváltás totális semmibevételén is alapul és olyan érveket használ, amitől süt róla a homo kádárikusz eszméje.
Az új önkormányzati törvénykoncepció alapján akár teljesen átalakulhat Budapest kerületi rendszere, amelyért több verzió viaskodik egymással. A jövő fővárosát éppúgy meghatározhatja a hatalom centralizálása, mint a három nagy egységre való szétbomlás.
A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László
Húsz éve, 1991. április 8-án halt meg Csengey Dénes író, politikus, az MDF alapító tagja. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni az első szabad választás előtt néhány hónappal, de persze már a négy igenes népszavazási kampány rossz vitái, illúziórombolóan csúnya jelenetei után papírra vetett, Magyarország jövőjét a rosszabbik magunktól féltő, óvó sorait.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint szükség van egy roma középosztály, illetve egy roma értelmiség megteremtésére.
Lengyel László a hvg.hu oldalán megjelent kommentárjában siratja az önkormányzati autonómia megnyirbálását. Ám ha az Orbán-kormánynak sikerül 2014-re kivezetni a magyar gazdaságot abból a hullámvölgyből, amiben most vánszorog, nem kérik majd rajta számon sem az önkormányzati autonómia, sem pedig az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Ha viszont a megígért, és egyre türelmetlenül várt pozitív változások késnek, társadalmi-politikai földrengés következhet be.
A Fidesz-kormány működésének még csak az első évében vagyunk, de a sok, már véghezvitt és tervezett változtatás egyértelműen új politikai rendszer irányába mutat. A most épülőben lévő új alkotmányos rendszer hosszú évekre, akár évtizedekre szóló jogokat biztosít és kötelességeket ír elő, keretekbe (és korlátokba) helyezheti a következő törvényhozások, kormányok és az egész ország életét – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.
