Alkotmányozó nemzetgyűlés?
Többször felmerült az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának az ötlete 1989 óta.
#rendszerváltás
Lelepleztük az álnéven írt magyar kémsztorit
A CIA-nak „kémkedett”, legalábbis házon belül ezzel indokolták az Információs Hivatal egyik hírszerzőjének nyugdíjazását még az első Orbán-kormány idején - tudta meg a hvg.hu. Kiderítettük: az egykori hírszerző két éve egy brit kiadónál jelentette meg fikciós regénynek álcázott memoárját, amiben egyebek mellett leírja azt is, miként élhette túl a szocialista éra hírszerző szolgálata a rendszerváltást, és milyen szerepük volt ebben az amerikaiaknak. Amikor a szerző nyomára bukkantunk, elzárkózott a nyilatkozattól.
Új alkotmány: hatalomkorlátozás helyett mítoszok
A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.
Elek István: Amiben Orbán Viktornak nincs igaza
Valahogy nem kerek ez a történet. Kétségkívül hatásosak a miniszterelnök október 23-i beszédének mondatai, erősek az állításai, szemléletesek a képei. Külön-külön. Együtt azonban nem igazak. Nem lehetnek igazak. Már ha hivatkozhatunk a józan észre. Amire általa is felbátorítva érezhetjük magunkat, hiszen harcot hirdet e beszédben mindennel szemben, ami „észellenes” – fejtegeti Elek István.
Török Gábor: eltűntek a rendszerváltók?
Sokat hallunk mostanában határvonalakról, a magyar politika megújításáról, az 1989-1990-ben alapított rendszer felváltásáról, ami a dolog logikája alapján csak a korábbi politikai elit háttérbe vonulásával együtt történhet meg - olvasható Török Gábor blogján.
Pozsgay Imre Gorbacsov telefonjáról és a készülő alkotmányról
Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.
Gerő Orbánról: „hál’istennek a forradalom szót ki nem ejtette a száján"
Forradalom zajlott-e le áprilisban a szavazófülkékben? Egyáltalán: mi az, hogy forradalom? Ezekről a kérdésekről vitatkozott egymással szerda délután a Terror Háza szervezésében, annak budapesti épületében Gerő András történész és Lánczi András filozófus. Gerő inkább szabadelvű, Lánczi inkább konzervatív álláspontot vallott.
Vita Csizmadia Ervinnel: időszerű-e a „határolt forradalom”?
Csizmadia Ervin, Orbán Viktor „forradalma” címmel megjelent írásában, abból kiindulva, hogy a Fidesz elnöke a kétharmados eredmény ismeretében „a szavazófülkék forradalmáról”, és a „forradalmi parlament” által megvalósítandó Nemzeti Együttműködés Rendszeréről beszélt, Bibó István szellemét idézve, felveti a hatalomkorlátozás és a garanciateremtés szükségességét. Ám Bibó „korlátozott forradalom” elképzelése már 1945-47-ben is illúzió volt, mely 1989-90-ben, mikor megvalósították, eleve idejét múlta. Egyébként is, demokráciában a legitimitás és az alkotmányosság megfelelő garancia a túlhatalommal szemben.
Búcsú a váltás rendszerétől
A jelen heteiben Magyarország nemcsak a mostanáig élt „rendszerváltó rendszer” megalapozásának változatos évfordulóit ünnepelheti, de el is búcsúzik az átmenet rendszerétől. A legtöbb lényeges tekintetben új világot üdvözöl: a jövő immár tényleg elkezdődött.
Saját sírját ásta mélyebbre az MDF és az SZDSZ
Az 1989-ben megalkotott választási rendszer és a parlamenti küszöb megemelése az akkor még befolyásos pártoknak, az SZDSZ-nek és az MDF-nek kedvezett, míg a kisebb, marginális formációknak szinte esélyt sem adott a parlamentbe jutásra. A „kiszorítósdi” évekkel később visszaütött: a két nagy rendszerváltó pártnak már esélye sem volt a parlamentbe jutni.
Vitányi Iván: A politikai osztály utat tévesztett
Ha a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás idején bevezetik az alapvető szerkezeti reformokat, Magyarország fel tudott volna zárkózni a fejlett nyugati társadalmak szintjére. A politikai elit azonban reformok helyett ígérgetésekbe kezdett – állítja a 85 éves Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója, a Demokratikus Charta egykori szóvivője e a hvg.hu-nak adott interjúban.
DVD jelenik meg a rendszerváltásról
Multimédiás kiadványt jelentet meg a rendszerváltásról, az 1987-1990 közötti magyarországi eseményekről a Magyar Országos Levéltár.
Mi lenne, ha ma lenne a rendszerváltás?
Nemcsak a világ változik, hanem a demokrácia is, és ezt a politikusok is megpróbálják követni - írja az El Mondo blog szerzője.
Schmidt Mária: A rendszerváltoztatás nem volt kudarc
Húsz évvel a rendszerváltoztatás után a társadalom jelentős része bizalmatlan az állammal, a jogszolgáltatással és a politikai elittel szemben. Általános az a vélekedés, hogy ez az uralmon lévő elit immorális, korrupt és mindennek a tetejében nem jól vezeti az országot. Mindezek ellenére a magyar rendszerváltoztatás nem tekinthető kudarcnak. A demokrácia politikai intézményei kiépültek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. A politikai elit gyenge teljesítménye ellenére az ország húsz év alatt sokat gyarapodott.
Mementó 1990: vizsgálat a BKV-nál, megugrik az SZDSZ népszerűsége
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Hogyan képzelte a kampányt 1990-ben Szilvásy György?
Pártatlan politikai műsorok és újságírók, etikai kódex a pártoknak, és a médiumok vezetőinek nyilvánosság adta ereje - többek között ezekre alapozták az első választások kampányidőszakának előkészítését 1990-ben.
Étkek '89 után: rendszerváltó diéta
Kilenc kilóval kevesebb cukrot fogyaszt egy évben egy átlagpolgár mostanság Magyarországon, mint a rendszerváltás...
A magyarok kétharmada kudarcként értékeli a rendszerváltást
A magyarok kétharmada kudarcként értékeli a rendszerváltást; hatvan százalékuk szerint az embereknek ma több nehézséggel kell megküzdeniük, mint 1989 előtt - áll abban a felmérésben, amelynek eredményeit kedden mutatták be Budapesten.
Nem javult az életszínvonal húsz év alatt a románok szerint
A románok kétharmada szerint életszínvonaluk nem javult a kommunizmus bukása óta - derül ki egy felmérésből.
Alzheimeres kitüntetésosztás – fideszesek mellőzve
Vártam, hátha valaki szól. De csak szőrmentén bírálgatták, vagy konkrétumok nélkül nagy általánosságban anyázták a "húszévesaköztársaság" díjazottak listáját. Senki nem mondta ki: röhej, hogy nincs ott egyetlen egykori fideszes név sem.