Hont: Az elkefélt rendszerváltás
Jogukban állt hallgatni? – ez a releváns kérdés, amelyet a Kiss László ügyét palástolóknak föl lehet tenni.
Jogukban állt hallgatni? – ez a releváns kérdés, amelyet a Kiss László ügyét palástolóknak föl lehet tenni.
A FAZ szerzője szerint jellemző Magyarországra, hogy még a történelem szereplőit is táborhoz tartozás szerint értékelik. Pedig Pozsgay Imrének elévülhetetlen érdemei vannak a diktatúrától a demokráciába vezető fordulat véghezvitelében.
Tisztelettel búcsúzik a kormány a pénteken elhunyt Pozsgay Imrétől. Közleményükben azt is közölték, a volt MSZMP-s politikusnak vitathatatlan szerepe volt a rendszerváltásban.
Januárban ünnepelte 70. születésnapját az egykor magát a Nemzet Csótányának nevező Nagy Feró, akit kora ellenére sem lehet nem tegezni. A Beatrice frontembere szerint nincs igaza a bírálóinak, a punktól a mai celebvilágig vezető karrierje – amibe az is belefért, hogy Orbán Viktorral énekel, és az is, hogy jégtáncos vagy főzős műsorban szerepel – nem volt kacskaringós: ő mindig csak azt csinált, amit akart. És szerinte ez a rock and roll üzenete. Interjú.
Egy kádárista tömeglélektani alapokra építő, újfeudális, mezőgazdaságban és kultúrában egyaránt nagybirtokokat építő, csókosoknak kedvező, tudás-, kreativitás- és piacellenes ország – foglalja össze a mai Magyarországról alkotott képét Vágvölgyi B. András, aki a Fidesz és az SZDSZ tagjaként is "rendszerváltó értelmiségi" volt, igaz, mára a szókapcsolat mindkét tagja devalválódott. Orbán Viktor személyiségrajzát nem kívánja megrajzolni, de elárulja, szerinte mi vethet véget a mostani kurzusnak. Interjú.
A bíróság jogerős döntése értelmében az úttörő egyesületeknek és cégeiknek el kell hagyniuk a csillebérci úttörőtábort, 15 év pereskedése zárulhat le. A gyanú szerint szabálytalanul akarták átjátszani magánkézbe a teljes gyermektábort.
A rendszerváltás előzményének és legitimitása legfontosabb elemének tekintett 1956-os forradalom ünnepére készülve érdemes áttekinteni, mit gondol ma és mit gondolt korábban a magyar társadalom a negyedszázaddal ezelőtti politikai változásokról. A rendszerváltas megítélése az elmúlt huszonöt évben számtalan változáson ment keresztül, az egyik mélypont 1997-ben volt, a másik pedig 2009-ben: ami ebben a két időpontban közös, az a gazdasági helyzet romlása. Berkics Mihály szociálpszichológussal, az ELTE Pszichológiai intézetének adjunktusával beszélgettünk. Interjú.
Nem kell azt füllenteni, hogy „mindenki elnöke” volt. Nem. Nem volt az új horthysták elnöke. Nem volt a mostanság népszerű neonyilasok elnöke. Nem volt – mint annyian – a demokratikus köztársaság árulója.
A megbízók, a végrehajtók és a megzsaroltak, ill. többé-kevésbé önkéntes kollaboránsok kilétét még évtizedekig teljes homály fedi. És pont ez lehetett a cél.
Négy ilyen kérdésnél mi számíthat sikernek? Hogyan lehetne erre bármit felépíteni? A Fidesz ostoba és kártékony, de átgondolt „szociális népszavazása”, az igen, az fel volt építve. De ez?
A kuláküldözés emléknapja (június 29.) alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár hétfőn tartott kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája a rendszerváltás utáni kárpótlás volt.
A 70-80-as években nagyjából a művelődési házak, klubok népművelőin múlott, hogy felléphetett-e egy tiltott zenekar, megnyílhatott-e egy-egy alternatív kiállítás, és soha nem lehetett tudni, mikor csap le ezekre a hatalom. A Napfény íze sorozatunk következő részében az underground meghatározó alakjával, a legendás Trabant zenekar alapítójával, Vető János költő, fotós, képzőművésszel beszélgettünk. Többek között arról, hogy mi az a TV Híradó-szőnyeg, mit dolgoztak a "semmirekellő művészek", és mit gondolt Orbánról, akit Nagy Imréék újratemetésén látott.
A True Detective minden más szériát elsöprő, tavalyi sikerének egyik kulcsa az amorf módon összekapcsolt nyomozópáros fokozatosan átrajzolt története volt. A másik pedig a mocsár nyomasztó, sokdimenziós értelmezése. Lehet furcsa, de Spanyolországban Alberto Rodriguez szintén e párosra húzta fel a maga lélektrancsírozós krimijét. Nem az ő hibája, hogy bár a Mocsárvidék az HBO sorozattal egy időben készült, és odahaza 2014 legfontosabb filmjeként emlegetik, csak most ért el a magyar mozikba.
A közmunkarendszer felduzzasztása együtt jár a munkahelyek színvonalának lerontásával, és ennek komoly szerepe van ösztönzőként az országból való elvándorlásban - hangzott el a Politikatörténeti Alapítványnak azon a beszélgetéssorozatán, amely a „25 év után” címet viseli, és amely a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadot elemzi baloldali szakértők bevonásával. Ezúttal Balázs Péter volt külügyminiszter és Magyarország első EU-biztosa, Andor László, aki szintén brüsszeli ex-biztos, illetve Pitti Zoltán, az adóhivatal korábbi elnöke adott lehangoló elemzést az elmúlt 25 – és különösen az utolsó öt év – gazdaságpolitikájáról és külgazdasági stratégiájáról. Nem meglepő módon ostorozták az Orbán-kormányt.
Mára kiderült, hogy az elit 25 évig rosszul sáfárkodott a szabadsággal.
Az underground lapok és irodalmi kiadványok Lengyelországban sokkal szélesebb körben voltak ismertek, mint Magyarországon, ahol a földalatti mozgalom alapvetően a fővárosi demokratikus ellenzék szűk köréhez kötődött. A nyolcvanas években az underground célja nem is a rendszer megdöntése, hanem a meghamisított valóság állandó kiigazítása volt. A börtönt is megjárt Janusz Anderman író a hvg.hu-nak az underground mindennapjairól, az egykori ellenzék végletes megosztottságáról, a rendszerváltás "hagyatékáról" beszélt. A napfény íze. 9. rész.
Az Együtt a rendszerváltásról és az elmúlt 25 évről rendezett konferenciát, ami végül egy Jobbikról szóló vitába torkollott. Rég volt ekkora politikai birkózás, jött, ami a csövön kifért: elmúltnyolcév, elmúlthuszonötév, buzizás, cigánybűnözés.
A közélet amerikai mosodába került, a volt miniszterek jó része börtönbe megy, a városban élők bevásárlóközpontba járnak, vidéken viszont ma is úgy élnek, mint a középkorban. Mircea Dinescu, a romániai forradalom ikonikus alakja, a helyi Hócipő alapítója, vagyonos vállalkozó a hvg.hu-nak beszélt a kommunista és a kapitalista Románia természetéről, és arról, hogy a politikusok szidalmazása volt a legjobb üzlet, amibe belevágott. A napfény íze, 8. rész
A házelnök szerint "van miről számot vetni", a politikai elit egymással szemben álló pártjai pedig nem voltak képesek arra, hogy reálisan mutassák be a lehetőségeket az embereknek a rendszerváltozás után.
Az első szabadon választott Országgyűlés 25 évvel ezelőtti megalakulása alkalmából rendeztek konferenciát a Parlamentben, ahol többek mellett Orbán Viktor és Kövér László is felszólalt. Utóbbi a kommunistákat ekézte, előbbi arról nyilatkozott, hogy fiatalként majdnem Nyugaton maradt. Antallt dicsérte, majd belerúgott Gyurcsányba.