A “rendszerváltás óta eltelt 25 évről és az elkövetkező 25 év feladatairól” rendezett konferenciát az Együtt, amit egy mini-balhé vezetett fel, mert többen, köztük a PM-es Barabás Richárd szóvá tették, hogy a szervező párt saját magán kívül nem hívott meg más baloldali erőt, és a rendszerváltó pártok közül is csak Fideszt szerepeltették. “Ezen csak jót röhögtünk” -- mondták az Együttből, majd Szigetvári Viktor, pártelnök arról beszélt, azért nincsenek itt más baloldaliak, mert velük nincs vitázni valójuk, majd 2018-ban szövetségben kell megverniük a Fideszt és a Jobbikot a választásokon. “A főnök nem éppen azt mondta, amit megbeszéltünk” -- kommentálta egy párttag az elnök eszmefutttását.

A több panelből álló konferencia első néhány beszélgetése éles viták nélkül csörgedezett, az eseménynek olyan hangulata volt, mint egy nyilvános pártszemináriumnak, ahol az együttes politikusok nyilvánosan exponálhatják véleményüket és a párt irányvonalát. Szelényi Zsuzsa, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy ugyan az emberek még a bal-jobb dichotómiában gondolkoznak, de ez szerinte elavult, és ma fontosabb törésvonal húzódik a demokraták és az antidemokraták között. Hajdu Nóra elnökségi tag a külpolitikai panelben a párt euro-atlanti, nyugatos elkötelezettségét reklámozta, amivel szembeállította az egyre dilettánsabb fideszes külügyet, és a keleti nyitás is megkapta a magáét. A párt gazdaságpolitikus alelnöke, Pápa Levente a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket a túl gyors privatizációval és az elavult foglalkoztatáspolitikai megoldási kísérletekkel magyarázta, de a “félperiferiális elit” felelősségét is aláhúzta.

Öltöny alá rejtette az ördög a farkát?

A konferencia nagy durranásának a végére hagyott politikusi vita ígérkezett, ahol Szigetvári Schiffer Andrással, az LMP társelnökével, Gulyás Gergely fideszeses frakcióvezető-helyettessel, és Mirkóczki Ádám, jobbikos képviselővel csapott össze. “Azzal az egy feltétellel vállaltam el a mai szereplést, hogy egy mondatot elmondhatok. Náci párttal nem ülünk le egy asztalhoz vitatkozni” -- foglalt állás egy beszélgetés végén az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének doktora, Kertesi Gábor, amit sokan meg is tapsoltak.

A meg nem hívottak mellett azért kritizálták többen a konferenciát, hogy jobbikos meghívott bezzeg van, és úgy tűnt a rengeteg párttagot felvonultató közönség véleménye sem vágott egybe a szervezői döntéssel. Annak ellenére, hogy a Jobbik korábbi karaténba zárását már széltében-hosszában elhibázottnak címkézték minden politikai táborban, és a párt megerősödésének egyik zálogát látták benne. Többen össze is súgtak, mintha a villásfarkú, patás ördög jelent volna meg, amikor Mirkóczki Ádám megérkezett, és a szélsőjobboldali politikust a későbbiekben is többször fújolták.

Mirkóczki itt is felszólalt

MTI / Máthé Zoltán

Rendszerváltás: a félig teli, félig üres pohár

Abban mind a négy politikus egyetértett, hogy a rendszerváltás alapvetően pozitív változás a magyar történelemben, és olyan demokratikus vívmányok és szabadságjogok bevezetését alapozta meg, amilyeneket korábban soha nem sikerült garantálni az országban. “Lehet arról vitatkozni, hogy félig tele van a pohár, vagy félig üres. Én inkább telinek látom” -- mondta Gulyás, aki a rendszerváltás legnagyobb negatívumaként azt emelte ki, hogy sokan csalódtak, mert nem sikerült elég magas életszínvonalat elérni a mai napig.

“A szabadság pohara már majdnem üres, és a Fidesz lögybölte ki” -- vágott vissza Szigetvári, aki “ünnepnek” nevezte a diktatúra “tárgyalásos módon elsöprését”, és rögtön világossá tette végig következetesen védett állásponját, miszerint a liberális demokrácia, a kapitalista piacgazdaság, és az alkotmányos jogállam építése jó irány volt, csak a politikai elit zsákutcába vitte.

Schiffer ebben vitázott Szigetváriból: az LMP-s frakcióvezető szerint eleve rossz gazdasági szerkezet mellett voksoltak a rendszerváltók, az éppen válsággal küzdő liberális külföldi elitnek akartak megfelelni, de a magyar viszonyok között ebből a felzárkózási pálya helyett hatalmas munkanélküliség, a termelési ágazat leépítése, és a természeti erőforrások felélése következett. Ezekből kifolyólag pedig hiába hangoztatták sokan a szabadság eszméjét, a magyarok egyre rosszabb helyzetükből kifolyólag nem tudták azt megélni.

Mirkóczki is fontosnak nevezte a demokratikus berendezkedést, de főleg Schiffer korábbi kritikus gondolatait ismételte, amihez hozzátette, hogy “morálisan” is lesüllyedt az ország: “a szabadság átcsapott szabadosságba” -- vélekedett a jobbikos képviselő. Schifferrel karöltve ők hozták fel legtöbbször annak a tarthatatlanságát, hogy 25 éve nem nyilvánosak az ügynökakták, és nem született lusztrációs törvény. Mirkóczki azzal az eszmefuttatásával terelte aktuálpolitikai irányba a vitát, hogy a kétharmaddal megválasztott nemzeti-konzervatív kormánytól azt várta, hogy vagy lezárja “az elmúlt időszak ámokfutását”, vagy egy “bukott rendszer utolsó képviselője lesz.” Szerinte -- legnagyobb sajnálatára -- utóbbi következett be.

Schiffer: “Orbán drogcsempész”

A vita a továbbiakban főleg a “Ki a felelős a Jobbikért?” kérdés körül forgott, amit Gulyás megpróbált a szocialistákra kenni -- “a MIÉP és a Jobbik is 4 év szocialista kormányzás után jutott be először a parlamentbe” --, Schiffer és Szigetvári pedig a baloldal mellett a Fideszt is ekézte keményen a szélsőjobb megerősödése miatt. “A Fidesz és a Jobbik közötti határvonal olyan, mint a Pakisztán-Afganisztán határ: senki nem tudja éppen hol húzódik” -- hozta fel az Együtt-elnök a Fidesz jobbikosodását, amire Schiffer úgy erősített rá, hogy “Orbán drogcsempész ezen a határon.”

Szigetvári a szociális helyzet romlását nevezte még meg fontos tényezőnek, amit szerinte a Fidesz társadalompolitikája konzervál: “ez a Balkánhoz felzárkózás politikája, és a polgári hagyomány megcsúfolása.” Ez szerinte már a fideszesekben is ellenérzéseket vált ki, és csak Orbán bűvköre tartja még egyben úgyahogy a tábort.

Schiffer emlékeztette a hallgatóságot, hogy a szélsőjobb megerősödése nem magyar sajátosság, és megemlített a görög Arany Hajnalt is, aminek az lett a foganatja, hogy a moderátor zavart hangon megjegyezte, hogy az egy neonáci párt, a Jobbik pedig nem az, csak szélsőjobboldali. Ennek Mirkóczki örült, és annak is, hogy végre meghívták, és beszélhet a Jobbik nevében, nem másoktól kell hallgatnia, hogy mi a Jobbik.

Árpád-sávos, piros-fehér-zöld, szivárványos, kék-fehér padló

“Ezt a társadalmat nem mi szakítottuk szét, ezt a gazdaságot nem mi raboltuk le” -- írta alá Mirkóczki is, hogy a Jobbik növekvő népszerűsége sokat köszönhet az elmúlt 25 év politikai elitjének. A jobbikos sérelmezte, hogy nácizzák őket, mert ezzel szerinte a párt szavazóit sértegetik, pedig “több tagunk van Heves megyében, mint ahány Együtt-szavazó az országban” -- szívatta Szigetvárit.

Mirkóczki azt is nehezményezte, hogy a Jobbikot a nem demokratikus ellenzékhez sorolják, pedig ők “nem tartottak fegyvert senkinek a fejéhez”, hanem a választásokon jutottak be az országgyűlésbe. Aztán belevágott az igazán kemény csörtébe: “A cigánypolitikában frontok vannak: az egyik oldalon áll a Jobbik, a másik oldalon mindenki más.” Szerinte a felzárkóztatási politika eddig igazi pénznyelő volt, ami főleg korrupt cigánypolitikai elitnek köszönhető.

A ellenséges terepen bátran, harciasan játszó Mirkóczkival szemben Gulyás egyre riadtabb szemeket meresztgetett, és a Farkas Flórián-ügyet nem is kommentálva arról kezdett beszélni, hogy 2010-ig valóban senki nem tett semmi érdemit a szegénység felszámolásáért, de a közmunka-program igazi forradalmi találmány, amire igazán büszke. Schiffer szembesítette a fideszest azzal, hogy míg Orbán 1 millió új piaci munkahelyet ígért, addig a KSH adatok szerint mindössze 40 ezer munkahelyet teremtettek 5 év kormányzás alatt.

Erre Gulyás azzal reagált, hogy a 40 ezer az 280 ezer az adatok szerint, és a gazdasági egyensúly megteremtése után lassan az egyenőtlenségek felszámolásán is elkezd dolgozni a kormány, de konkrétumot nem mondott erről. De elhangzott a végső érv is: csőd szélén levő országot vettek át a szocialistáktól. Schiffer szerint sokkal nagyobb baj, hogy a belső gazdaság megerősítése helyett összeszerelő üzemmé változtatják az országot, ami lehet most jól mutat számokban, de később vissza fog ütni.

Szigetvári az ózdi polgármester akcióját hozta fel arra, hogy szerinte miért vezet polgárháborúhoz a Jobbik cigánypolitikája: “a Jobbik nem törődik senki érzékenységével, én nem Árpád-sávosra, hanem piros-fehér-zöldre festettem volna azt a folyosót.” Mirkóczki szerint jellemző, hogy ilyen csip-csup ügyön rugózik a baloldal, miközben Ózdon húsbavágóbb problémák vannak.

“Az nem zavarna senkit, ha szivárványszínűre festenénk itt a padlót” -- majd amikor kifütyülték azzal próbált menteni a jobbikos politkus, hogy “vagy kék-fehérre”, amivel csak azt érte el, hogy még hangosabban fújoltak. Ez volt az egyetlen pillanat, amikor Mirkóczki látványosan kellemetlenül érezte magát, és azt hebegte, hogy “focicsapatok színeire gondolt”, és a konferencia után is mondta többeknek, hogy szerencsétlen megjegyzés volt, nem akart zsidózni. A buzizás belefért.

Szigetvári nem győzte hangsúlyozni a Fidesz és a Jobbik felelősségét abban, hogy milyen végletesen osztották meg a magyarok politikai közösségét. Schiffer viszont Szigetvárit is fricskázta, és azt mondta, nem csak a buzizás, a cigányozás, a zsidózás, vagy a liberálisozás ver éket a társadalomba, hanem az is, ha valaki azt akarja megmondani, hogy ki a demokrata, és ki nem az. Az LMP-s képviselő a politikusok körén túl ezért a véleményformáló elitet is önvizsgálatra szólította fel: “aki szörnyűlködik a Jobbikon, az nézzen tükörbe.”