A magyarok kétharmada kudarcként értékeli a rendszerváltást; hatvan százalékuk szerint az embereknek ma több nehézséggel kell megküzdeniük, mint 1989 előtt - áll abban a felmérésben, amelynek eredményeit kedden mutatták be Budapesten.
A románok kétharmada szerint életszínvonaluk nem javult a kommunizmus bukása óta - derül ki egy felmérésből.
Vártam, hátha valaki szól. De csak szőrmentén bírálgatták, vagy konkrétumok nélkül nagy általánosságban anyázták a "húszévesaköztársaság" díjazottak listáját. Senki nem mondta ki: röhej, hogy nincs ott egyetlen egykori fideszes név sem.
Vitát váltott ki német sajtóberkekben a német szövetségi elnök lipcsei beszéde, amelyben egyesek szerint olyan részletek hangzottak el, amelyek nem felelnek meg a tényeknek.
A diplomata-publicista Bogdan Góralczyk szerint a magyarországi politikai változások hosszabb szünet után, ismét követhetik a lengyel mintát, azaz a varsói gyors újra zakatol Budapest felé. A lengyel baloldal a liberálisokkal együtt belebukott a gátlástalan nyerészkedésbe. A Kaczyński-fivérek áldatlan uralma után most a mérsékelt jobboldali Tusk-kormány vezeti az országot. Lengyel László reflexiójában számol azzal, hogy nálunk hasonló helyzet állhat elő, ám szerinte e forgatókönyvet a "magyar hisztéria" még bizonytalabbá teszi.
Huszonévesek. A rendszerváltás körül születtek. Nekik tettek fel kérdéseket és mutattak közismert fotókat az 1989 körüli évekből annak a projektnek a kitalálói és megvalósítói, amely a neten teszi közzé fiatalok válaszait, személyes emlékeit a rendszerváltás időszakáról. A www.huszonevesek.hu különös képet mutat. Nem emlékeznek? Nem érdeklődnek? Vagy senki nem mesélte el nekik?
Kivételesen kedvező nemzetközi körülmények között fejlődhetett volna Magyarország az utóbbi csaknem két évtizedben, a lehetőséggel azonban nem tudtunk élni – mondta a Napi Gazdaság hétfőn megjelent jubileumi, 5000. lapszámában megjelent interjújában Békesi László volt pénzügyminiszter.
Magyarországon húsz év alatt nem alakult '89-es klub, kör. Se civil szervezet, se kormány nem hozott létre kitüntetést a Kádár-kori ellenzékiség, a '89-es rendszerváltásban való részvétel jutalmazására. Nem lepleznek le emléktáblát a monori kempingben, a '85-ös ellenzéki találkozó színhelyén, se a Szép Ilona vagy a Szerb vendéglő falán, ahol a második találkozó illegális előkészítése folyt. Nincs, és nem is lesz ’89-es érdemrend, majd csak harminc év múlva, amikor már senki se él közülük. Jobb is így.
Húsz évig tűrtem, hallgattam, mert tudtam, hogy előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, amikor a mozaikkockák mind a helyükre kerülnek, és méltó módon elismerik az érintettek rendszerváltozásban betöltött szerepét - mondta Németh Miklós volt kormányfő újságíróknak a parlamentben, miután átvette Sólyom László köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
A Németországot és Európát is jelképesen kettéválasztó berlini fal 20 évvel ezelőtt történt leomlása a szabadság győzelme volt, mindez azonban kezd feledésbe merülni - figyelmeztetett Helmut Kohl volt kancellár.
Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése és bukása, 2004 és 2009 között a szociálliberális kormányzó erők többször is kísérletet tettek a pártállami diktatúra és a demokrácia közötti cezúra elmaszatolására. Úgy vélték, hogy a „mindent a népért, semmit a nép által” gyakorlata összeegyeztethető a demokratikus működéssel. Asszisztáltak ahhoz, hogy Gyurcsány egy meg nem értett alanyi költő elhivatottságával jelentsen be újabb és újabb programokat, reformokat, ötleteket és azután kezét széttárva sajnálkozzon: a „nép” nem képes felzárkózni az ő szintjéhez.
Kurucz János szerkesztőségünknek írt levelében kifejti: csak formális kapcsolata volt az állambiztonsági szervekkel. Nyugodt a lelkiismerete, nem volt besúgó. Nem igaz - állítja - , hogy titkos megbízottként közreműködött volna Nagy Imre újratemetése és az SZDSZ megfigyelése körüli állambiztonsági akciókban. Kémelhárító karrierje egy nagy nulla, a belső elhárításhoz való átkerülése pedig nagyon kusza ügy. Az alábbiakban levelét teljes terjedelmében közöljük.
Ötvenegy éve végezték ki Nagy Imrét és mártírtársait. 1989-es újratemetésük a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Kedden a mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezünk.
Az 1989-90-es vértelen rendszerváltás, a „létező szocializmus” felszámolása, a fejlett világhoz való csatlakozás jó darabig sikersztorinak számított Közép-Kelet Európában, így nálunk is. Azóta már árnyaltabban fogalmaznak a tudósok is. Tomka Bélának, a Szegedi Tudományegyetem oktatójának Európa társadalomtörténete a 20. században című könyve az 1990 óta bekövetkezett folyamatokat is szélesebb perspektívába helyezi.
Az 1989-es emlékezések dömpingjét hozza az esztendő. A húsz évvel ezelőtt történtek felidézése nem csak a rendszerváltáshoz, hanem a harmadik köztársasághoz fűződő viszonyunkról is tanúskodik. Két kép, címlap és hátoldal Gyurcsányról és Orbánról.
Őrült rendszer volt a kommunizmus, amely vakbuzgó deviáns híveit is tébolydába zárta. Alig két éve, hogy megkerülhetetlen mérföldkőnek számít a rendszerváltás a magyar politikai retorikában. A Kelet és Nyugat közötti hídszerepre több nemzet is aspirál. De mire megy vele? Az István, a király 1983-ban nemcsak rockopera, de nemzeti szertartás is volt. Állítások egy új, színvonalas folyóiratban.
„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték. A fehérgalléros bűnügyek – az államot vagy az emberek befektetéseit érintő lenyúlások – esetében igen változatos verdiktek születtek. Felelevenítünk néhány ügyet – a teljesség igénye nélkül –, hogy megnézzük, kik úszták meg, és kik nem.
